Ciprus, Görögország, Olaszország és Spanyolország migrációs nyomás alatt áll
A tagállamok szándéka szerint a 2026. június 12-én hatályba lépő menekültügyi és migrációs paktum hatékonyabbá teszi az európai menekültügyi rendszert. Egyrészt a paktum egyértelmű szabályokat tartalmaz a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásáért való felelősségre vonatkozóan. Másrészt célja az illegális beáramlás csökkentése, és szolidaritási intézkedéseket ír elő a tagállamok között. Utóbbi célja az, hogy csökkentse azon országok terheit, ahová a legtöbb migráns érkezik. Hosszú távon a paktum segíteni fog a migrációs nyomás csökkentésében minden tagállam esetében.
A tagállamok döntöttek arról, hogy háromféle szolidaritási intézkedés létezik: menedékkérők áthelyezése, pénzügyi hozzájárulások és alternatív szolidaritási intézkedések. Minden tagállam maga dönti el, hogy milyen típusú szolidaritási intézkedést ígér, beleértve a különböző intézkedések kombinációja felajánlásának lehetőségét is. A szolidaritási alap 2026-os referenciaszáma 21 000 áthelyezés vagy egyéb szolidaritási erőfeszítés lesz, illetve 420 millió eurós pénzügyi hozzájárulás. Fontos, hogy az áthelyezések menedékkérőkre vonatkoznak, a gazdasági bevándorlókat az EU nem fogadja be, a határon őrizetbe veszik őket és visszafordítják származási országukba. A menedékkérők esetében pedig menekültügyi eljárás keretében egyénenként bírálják el a kérelmüket, és döntenek az illetékes hatóságok arról, hogy jogosult-e menekültként az EU-ban tartózkodni. Ennek az eljárásnak a lefolytatását vállalhatják át a tagállamok, ez azonban nem kötelező, létezik más szolidaritási intézkedés is.
A paktumban meghatározott mennyiségi és minőségi kritériumok értékelése alapján az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Ciprus, Görögország, Olaszország és Spanyolország migrációs nyomás alatt áll. Ezek az országok profitálhatnak a szolidaritási alap szolidaritási intézkedéseiből, tehát a javukra kell felajánlásokat tenniük a tagállamoknak.
Ausztriát, Bulgáriát, Horvátországot, Csehországot, Észtországot és Lengyelországot jelentős migrációs helyzettel küzdő országokként határozták meg az előző évek kumulatív migrációs nyomása miatt. Nekik lehetőségük van kérni a szolidaritási alaphoz való hozzájárulásaik teljes vagy részleges levonását. Mivel Magyarország egyik kategóriában sincs, ezért kötelező a szolidaritás valamelyik formáját felajánlania. Akkor is, ha Magyarország a jogszabály ellen szavazott. Amennyiben a magyar kormány ennek nem tesz eleget, kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene az Európai Bizottság. Ha ennek során az Európai Bíróság megállapítja a jogsértést, akkor egy külön eljárásban pénzbüntetést lehet kiszabni, amely be nem fizetés esetén bármilyen uniós támogatásból levonható.
A szolidaritási alapról szóló politikai megállapodás után a Tanácsnak még hivatalosan el kell fogadnia a végrehajtási határozatot. Ez a jogi átdolgozást és fordítást követően, 2025. december 31-ig meg fog történni.
Egy válasz
Ez a buta felcsúti pXmit csinálna, ha annyi tengerpartunk lenne, és olyan közwel lewnnénk Afrikához, mint olaszország?
Naná, hogy a bu X Xja nem tudna megolkldást találni, akkor azárt mutogatra Brüsszelre – orbánka, ki a pöcs az a brüsszel?- -hpgy mennyire sanyarú a sorsa, és hogy segítsenek rajta. Na ez a buX Xló az, aki fényévekre van a nándorfehárvári hősöktől, de azt képzeli magáról, hogy a tyúknál magasabban van az evolúcióban. Pedig csak annyiban, hogy nem szXa szoba közepére. De ha mégis, Anikó szorgosan feltakXja. Hí be csúf! Nem lehet könnyő hXetet élni, már ha bárkinek van X Xikre.