Jövő nyártól kezdve Franciaország bevezeti az önkéntes területvédelmi katonai szolgálatot a 18 és 25 év közöttieknek – jelentette be csütörtökön Emmanuel Macron köztársasági elnök, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is. Azt viszont külön kihangsúlyozta, hogy az általános hadkötelezettség visszaállításáról szó sem lehet. Az új konstrukció csak az érintettek életkora miatt emlékeztethet a régi, 1996-ban megszüntetett, kötelező verzióra.
A vészhelyzet idején is csak francia földön vagy a tengerentúli francia területeken bevethető önkéntesek ugyanis alapértelmezetten a 18-19 éves korosztályból jelentkezhetnek a 10 hónapos kiképzésre, amiből 1 hónap általános, 9 pedig szakirányú lesz. A jelentkezés felső korhatára 25 év, érettségizőnél idősebb túlkorosakat a speciális képzettségűek – például informatikusok – közül választanak. A tízhavi szolgálat alatt minimum havi 800 eurós zsoldot kapnak a teljes ellátás mellett. Aki rákap az ízére, az utána elmehet hivatásos katonának, a többiek rendelkezési állományba kerülnek. Háborús helyzet esetén ők akkor is behívhatók, ha egyébként nem vezetik be az általános hadkötelezettséget.
Az első évben 3 ezer fiatalt terveznek felvenni önkéntesnek, jelentkezni jövő januártól lehet. A terv az, hogy öt évvel később már 10 ezer jelentkezőt öltöztessenek be, 2035-ben pedig már 50 ezer önként bevonulót vizionál az elnök.
Franciaországban a hadsereg hagyományosan igen népszerű, Macron mégsem nyugodt hangulatban jelentette be a tervet. A múlt hét óta ugyanis ideges politikai vita folyik a hadsereg körül. Ekkor történt, hogy Fabien Mandon vezérkari főnök a francia polgármesterek országos kongresszusán arról beszélt az egybegyűlteknek, hogy Oroszország 2030-ig konfliktust tervez kirobbantani a „nemzeteinkkel” – ezzel a NATO országaira célzott -, a franciáknak pedig fel kell készülniük arra, hogy adott esetben „szenvedniük kell”, hogy „megvédjék azt, ami az övék”. Mandon ezen a ponton azt mondta, hogy „ha Franciaország meginog, mert nem hajlandó elfogadni, hogy gyermekei eshetnek áldozatul, akkor veszélyben vagyunk”.
A „gyermek” szó hallatán – bár ezt franciául ugyanúgy használják konkrét, mint képes értelemben, akárcsak magyarul – sokan már a kötelező katonai szolgálat visszavezetését és a besorozott fiatalok frontra küldését vizionálták. A szélsőbal és szélsőjobb egyből verbális támadásba lendült, Mandonnak meg a tévében kellett magyarázkodnia, hogy a gyerekek alatt a katonáit értette, Macron pedig leszögezte, hogy egy francia sem fog donbászi lövészárkokban meghalni. (A modern kori politikai vitákra jellemző, hogy maga a francia himnusz, a Marseillaise is a „haza gyermekeinek” nevezi a franciákat, a csecsemőtől az aggastyánig, már a dal szövegének legelső sorában, a vita mégis úgy folyt, mintha Mandon kisiskolások frontra küldését vetítette volna előre.)
A vita azért is izgalmas, mert Franciaországban egyébként még mindig magas az ukránok megsegítésének támogatottsága. Annak pedig különös pikantériája van, hogy a franciák az elsők között voltak annak kimondásában, hogy az oroszok mostanában olyan intenzitással provokálnak uniós és NATO-tagországokat, hogy reálisan fel kell készülni a velük való konfrontációra.
