Krasznahorkai László egy visszataszító alak Krasznahorkai László új regényében
A Krasznahorkai László nevű szereplő egy kissé gusztustalan, büdös író, akinek már rég abba kellett volna hagynia az írást: a friss Nobel-díjas író új regénye, A magyar nemzet biztonsága sok humorral és iróniával, a mai magyar valóságon csak mellesleg elborzadva szól a szeretetről – is. Könyvkritika.
Aki az elmúlt egy hónapban Krasznahorkai Lászlóról elhangzottak alapján attól fél, hogy az író új műve csakis éjsötét világvége-gyászmise lehet, fellélegezhet, és nyugodtan a kezébe veheti A magyar nemzet biztonságát – nem mintha bármi baj lenne a világvége-gyászmisékkel –, már csak azért is, mert a regény tele van humorral, a szónak persze nem a kabarés értelmében. Ha nem is térdcsapkodós poén, de azért sajátos, hogy még a száznegyvenedik oldalon sem kezdődött el „hivatalosan” a százhetven oldalas mű, mert a Bevezetés1 című fejezet után a Bevezetés2 jön, aztán így tovább a Bevezetés10-ig, és amikor azt hinnénk, most már talán jön maga az első fejezet, elkezdődik a két Lassanvége című rész, azaz a mű úgy ér véget, hogy a tulajdonképpeni tárgyalás el sem kezdődött.
