Küldjél

„Egy dunai fenékküszöb azonnali létesítését és ezzel párhuzamosan egy ideiglenes megoldás előkészítését rendeltük el – jelentette be szerda délutáni online tájékoztatójában Magyar Péter. A miniszterelnök a paksi atomerőműbe kihelyezett kormányülést követően – ahová helikopterrel érkezett – beszélt arról is, hogy a kormány a helyszínbejárást követően a vízügyi, az energetikai és a és a védelmi szakemberek egybehangzó javaslata alapján döntött arról, hogy
haladéktalanul, már csütörtökön megkezdődhet a Duna két partjától, a paksi atomerőműtől és Dunaszentbenedek település közeléből egy fenékküszöb építése. Ehhez első körben 35 ezer, majd 110 ezer köbméter követ használnak fel.

Ezzel néhány héten belül biztosítható, hogy a Duna vízszintje az atomerőmű hűtővízcsatornájában ne csökkenjen –90 cm alá. A kormányfő szerint ezzel biztosítható, hogy a létesítmény teljes kapacitással működjön.

Mivel várhatóan a következő napokban tovább apad a vízszint, két, egyenként 80 méter hosszúságú bárkát vezényelnek a helyszínre. Szükség esetén ezeket elsüllyesztik, amelynek segítségével a fenékküszöb elkészültéig mintegy 20 centimétert emelhessenek a Duna vízszintjén a kritikus területen. Magyar Péter arról is beszámolt, hogy több megoldást sorra vettek, és a hűtővíz-csatorna lezárásának ötletét elvetették – ez a nukleáris biztonság szempontjából jó hír, mert HUN–REN Magyar Kutatási Hálózat éppen egy ilyen bevatkozás elkerüléséért érvelt a minap.

Lépni kellett
A paksi atomerőmű hűtésének kérdése az idei nyáron Közép–Európa-szerte kialakult súlyos aszály, közvetlenül pedig a Duna szélsőségesen alacsony vízállása miatt vált meghatározó témává a politikában, a közbeszédben és a területet érintő szakmákban is. A folyamot kiszárító csapadékhiány történelmi lépésre kényszerítette az atomerőmű üzemeltetőit: bő négy évtizedes üzemelése után először kellett leállítani a négy reaktor nyolc turbinájából hetet – az utolsó csak hajszállal úszta meg a lekapcsolást. A helyzet az elmúlt napokban kissé javult, így az utolsó működő blokkban, a 2-esben hétfőre (augusztus 10-re) már sikerült visszatérni a teljes névleges teljesítményhez, miután bekapcsolták a másik turbinagenerátort is, miután valamelyest emelkedett a vízállás. Így a létesítmény mintegy 2000 MW-jából nagyjából 500 MW villamos energiát táplál az országos hálózatba ezekben a napokban. Az pedig nem jó, ha az ország legolcsóbban és legnagyobb mennyiségben termelő erőműve sokáig parkolópályán áll. A kormány számítása szerint ugyanis a paksi atomerőmű teljes kapacitásának kiesése mintegy 50 milliárd forint veszteséget jelentene havi szinten az államnak.
Sok az ötlet, de kevés az igazi megoldás
Az elmúlt hetekben több megoldás is felmerült a paksi atomerőmű hűtésével kapcsolatban. Ezek egyik csoportja a hűtőtornyok építését szorgalmazta, mások a Duna szabályozását az atomerőmű mellett. Egyes aggodalmak pedig érintették azt a kérdést is, mi lesz, ha elkészül a Paks II kiépítés is, és a hat blokk együttesen üzemel. Erre részletes választ kaptunk Hárfás Zsolt atomenergetikai mérnöktől, aki elmondta: a tervezők felkészítették a Paks II atomerőművet az extrém alacsony vízállásra és a Duna túlmelegítésének elkerülésére is.

A hűtőtornyokat felvetők azzal érvelnek, hogy több, a paksihoz hasonló, szovjet építésű atomerőmű is rendelkezik hűtőtornyokkal. Ám ez egyáltalán nem ilyen egyszerű kérdés, és nem véletlenül döntöttek annak idején a frissvizes hűtés mellett – írtuk legutóbbi nyomtatott lapszámunkban. A zárt, hűtőtornyos rendszerek – mint a szlovákiai Mohi vagy a csehországi Dukovany – a hőt a légkörnek adják át párologtatással. Bár ezeknek is szükségük van pótvízre, frissvíz-igényük töredéke a nyílt rendszerekének, így jóval ellenállóbbak a hőséggel szemben, ami kétségtelenül mellettük szól. De ezért komoly műszaki és gazdasági árat kell fizetni. A hűtőtornyok drágítják a beruházást, egyetlen darab megépítése több száz millió euró­ba kerülhet. Nagyobb területet igényel, bonyolultabb az építése és az üzemeltetése. Rontja az erőmű hatásfokát is: a hűtőtorony nem képes olyan hideg hűtővizet biztosítani, mint egy nagy folyó, ami akár 4-5 százalékos teljesítményveszteséget is jelenthet meleg időben. Minden berendezés, így a hűtőtornyok is igénylik a karbantartást, de a vízkőképződés, a korrózió és a biológiai lerakódások miatt többet, mint az átfolyó hűtőrendszer.

A paksi önkormányzat azt javasolta a kormánynak, fontolja meg az atomerőműtől délre fekvő Fajsz település közelében vízlépcső építését – számolt be kedden a Paks Press hírügynökség. A Barnabás István alpolgármester által megfogalmazott dokumentum szerint a duzzasztómű és a hajózsilip megoldást kínálna az alacsony dunai vízállás következményeire. A korábban az atomerőműves szakmában dolgozó alpolgármester szerint a magyar vízügyi szakma évtizedek óta foglalkozik a Duna magyarországi szakaszának komplex fejlesztési lehetőségeivel. Ezek között kiemelt helyen szerepel a szóban forgó terv, amely a korábbi vizsgálatok szerint alkalmas lehet arra, hogy kisvizes időszakban is magasabb vízszintet biztosítson a paksi atomerőmű térségében. Fajsz Pakstól körülbelül 20 kilométerre délre fekszik, a műtárgy képes lenne a vizet Paksig duzzasztani, javítaná talajvízszintet mezőgazdaság számára, és a nemzetközi teherhajók gázlómélységét. Ugyanakkor a környzetvédők aggodalma más vonatkozások mellett kiterjed a Gemenci-erdő vizellátásra és az ártéri élővilágára. Az előterjesztés lényegében átveszi a Harmonikus Növekedésért Alapítvány vitairatára hivatkozó György László javaslatát, amely szerint a beruházás költsége 200 milliárd forint alatt maradhatna, miközben a paksi teljesítménycsökkentés okozta villamosenergia-importból eredő gazdasági veszteség évente 80-180 milliárd forint is lehet. Ezért a fejlesztés akár néhány éven belül megtérülhetne, bár hangsúlyozza, hogy ehhez részletes műszaki és gazdasági vizsgálatokra lenne szükség. A paksi helyhatóság előterjesztésének jogi megalapozottságát az indokolta, hogy az önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat. Az illetékes állami szervezet ilyenkor harminc napon belül reagálhat az önkormányzatok felvetéseire.

A kormány szerdai döntését érdekes kontextusba helyezi az, hogy az elmúlt, aszályos hónapok közepette a pénzügyminiszter több vízügyi fejlesztésre is nemet mondott – ez annak a közérdekű adatigénylésnek a nyomán derült ki, amelyet lapunk indított Kármán András tárcájánál. A letiltott tételek között több milliárdos egészségügyi kiadások is szerepeltek.”