Eközben a romániai magyarok nagy része teljesen az erő bűvöletében él. Miközben joggal bírálnak egy olyan rendszert, amely egyszerűen matematikai műveletektől tesz függővé politikai eredményeket (a többség mindig „több” lesz, mint a kisebbség), elkápráztatta őket az az „erő”, amely szerintük Orbán Viktorból vagy Vlagyimir Putyin orosz elnökből árad, és fel sem fogják, hogy ez egyfajta macsó retorika „ereje”, ami más helyzetben őket ugyanúgy elsöpörné, mindenféle gátlás nélkül.
Ebben a megbolydult világban – amelyben az egyik nagyhatalom elnöke, Donald Trump ma ezt mond, holnap amazt –
őrültség azt hinni, hogy a „béke” Orbán diplomáciai művészetétől függ,
holott nyilvánvaló, hogy egyáltalán nem attól, hanem a nagyhatalmaktól (Magyarország és Románia nem tartozik közéjük) és a bal- vagy jobb szerencsétől.
