A porckopás (artrózis) ma Magyarországon és Európában is az egyik leggyakoribb mozgásszervi probléma: becslések szerint a felnőttek 15-25%-át érinti valamilyen mértékben, és a 65 év felettieknél szinte mindenkinek van kimutatható elváltozása. Az október 20-i csontritkulás világnapja jó alkalom tisztázni a porckopással és csontritkulással kapcsolatos tévhiteket, és hangsúlyozni a megelőzés fontosságát.
Mi az az artrózis?
Az artrózis (ízületi kopás) a végtagok vagy a gerinc kisízületeinek megbetegedése, melynek során az ízületi felszíneket borító porc fokozatosan elvékonyodik, minősége romlik. Számos egyéb negatív következménye is lehet, például csontkinövések jelenhetnek meg, valamint a fokozott mechanikus igénybevételtől, súrlódástól a környező szövetek begyulladhatnak. Ennek következtében az ízület fájdalmassá, merevebbé válik, a mozgástartomány beszűkülhet. A betegség leggyakrabban a térd- és csípőízületben jelentkezik. A folyamat nem visszafordítható, de jól kezelhető, a panaszok jelentősen csökkenthetők.
A korszerű ellátás egyénre szabottan kombinálja a fájdalom- és gyulladáscsökkentést, a gyógytornát, a testsúlyrendezést és – amennyiben szükséges, – az ízületbe adott kezeléseket. „A kulcs, hogy ne várjuk meg a tartós mozgáskorlátozottságot: a korai, célzott gyógytorna és az életmódbeli lépések már enyhe panasz esetén is sokat számíthatnak és késleltethetik a rosszabbodást” – hangsúlyozza dr. Hidas Péter PhD, a Budai Egészségközpont ortopéd–sportsebész főorvosa.
Porc vs. csontritkulás: rokonok vagy csak szomszédok?
A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.
Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.
További gyakori tévhitek:
- „Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
- „A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
- „A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
- „A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
- „Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.
Kezelési lehetőségek: a gyógytornától a precíziós sebészetig
A konzervatív terápiák (gyógytorna, manuálterápia, testsúlycsökkentés, ergonómiai tanácsok, szükség esetén fájdalom- és gyulladáscsökkentők, illetve célzott ízületi injekciók) jelentik az első lépcsőt. Ha az artrózis előrehaladott, és a (jellemzően) térdfájdalom maradandóan rontja az életminőséget, műtéti megoldás jöhet szóba. Ilyenkor enyhébb esetben kezdetben sokszor elég lehet egy kisebb artroszkópos műtét, mely során a levált, mechanikus akadályt jelentő porcdarabokat eltávolítják, az egyenetlen porcfelszíneket elsimítják. A műtétet követően szóba jöhet esetleg PRP-kezelés (sajátvérterápia), vagy hialuronsavas injekciók adása, melyekkel néha éveket is nyerhetnek a betegek. Amennyiben előrehaladottabb a kopás, sokszor csak protézisbeültetés javasolható. Itt opció lehet a robotasszisztált térdprotézis-beültetés: a 3D-tervezés és a milliméteres pontosság segít a személyre szabott implantátum-pozicionálásban, a lágyrész-egyensúly finomhangolásában. „A robotasszisztált technológia nem helyettesíti a sebészt, hanem segítségével pontosabban állíthatjuk be az egyéni anatómiai paramétereket, ami a mindennapi mozgásban adhat előnyt” – fogalmaz dr. Hidas Péter.
Megelőzés, ami működik: öt szokás, amit már holnap elkezdhetünk
- Mozgásprogram okosan: heti 3-4 alkalommal 30-45 perc ízületkímélő erősítés (combfeszítők, farizmok, core), állóképességi tréning (kerékpár, úszás, gyaloglás), rendszeres nyújtás. A cél a stabilizálás és a terhelés elosztása.
- Testsúly-kontroll: már 5-10% fogyás mérhetően tehermentesíti a térdet; a kevesebb teher = kevesebb térdfájdalom.
- Ergonómia mindenhol: munka közben és sportnál is érdemes óvni az ízületeket: alacsonyabb, de gyakoribb terhelés, helyes technika, megfelelő lábbeli.
- Okos regeneráció: alvás, stresszkezelés, gyulladáscsökkentő étrend (megfelelő fehérje, zöldség- és folyadékbevitel).
- Időben forduljunk orvoshoz: tartós duzzanat, éjszakai fájdalom, ismétlődő elakadásérzés esetén ne várjunk: ilyenkor ortopédsebész felkeresése javasolt – a korai ellátás a legolcsóbb és leghatékonyabb.
„A prevenció nem kampány, hanem szokás: mozgás, testsúlykontroll, munkahelyi és sport-ergonómia, életmód. Ha pedig eljutunk a műtéti indikációig, ma már olyan precíz eszközeink vannak, amelyekkel rövidebb a felépülés és kiszámíthatóbb az eredmény – a magabiztos, aktív mindennapok visszanyerése” – összegzi a Budai Egészségközpont szakorvosa.
Egy válasz
Február óta jártam több helyen a bal lábammal, semmit sem kaptam hatalmas fájdalmamra, mindenki más diagnózist állított fel. Másik reuma orvoshoz mentem, aki elküldött röntgenre, megállapította, hogy a jobb csípőben és a két térdemben porckopás van, de még a bal lábszáram csontjainak fájdalmát nem ismerem, kiálló csontjával a sípcsontnak. Ez a főorvos fél év iszonyatos fájdalom után írt fel injekciót is. De szerintem is ortopédushoz tartozik, de mindenhonnan elutasítottak, hogy ez reumára tartozik. De ez Miskolc és magánra nincsen pénzem. Azt mondták, hogy együtt kell élni a fájdalommal. Tornázni alig tudok, mert van más akadályozó gondom is, nem is kicsi. Kiírtak nekem gyógytornát, elmegyek az elsőre legalább iszonyatos állapotban, de így lehetetlen karbantartani az embernek önmagát egy életnyi femába zárás után, napfény, forrásvíz és oxigén nélkül.