Fotó. Simán lehetne Tapolca is , de még nem jutott senkinek eszébe?
Mit jelent, ha egy hely a világörökség része?
Hazánk jelenleg nyolc olyan helyszínnel rendelkezik, ami felkerült az UNESCO Világörökség Jegyzékére: hét kulturális és egy természeti világörökségi helyszínünk van.
Mit jelent, ha egy hely a világörökség része?
Világörökségi helyszínnek azokat a kulturális vagy természeti értékeket nevezzük, amiket az UNESCO Világörökségi Bizottsága kiemelkedő egyetemes értékük miatt felvett a Világörökség Jegyzékére.
Ezek olyan helyek, melyek jelentősége nemcsak egy adott ország vagy nép szempontjából számottevő, hanem az emberiség egésze számára is fontos.
A rendszer alapját az UNESCO 1972-ben elfogadott, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezménye teremtette meg. Ennek célja, hogy a különösen értékes kulturális és természeti örökséget azonosítsák, megóvják, fenntartsák és továbbadják a következő generációknak. Az egyezmény szerint az egyes államok elsődleges felelőssége a saját területükön található világörökségi értékek védelme.
Mikor kaphat egy helyszín világörökségi címet?
A világörökségi címhez egy helyszínnek úgynevezett kiemelkedő egyetemes értékkel – az UNESCO szóhasználatával Outstanding Universal Value-val – kell rendelkeznie, emellett a Világörökségi Bizottság tíz meghatározott kritérium közül legalább egynek meg kell felelnie. Vizsgálják többek között azt, hogy a helyszín mennyire őrizte meg épségét, kulturális örökség esetében a hitelességét, valamint azt is, biztosított-e megfelelő védelme és hosszú távú kezelése.
A tíz kritérium közül az első hat elsősorban kulturális értékekhez kapcsolódik. Ilyen lehet például az emberi alkotóerő kiemelkedő teljesítménye, egy eltűnt vagy ma is élő kulturális hagyomány különleges emléke, egy történelmi korszakot reprezentáló épület vagy táj, illetve egy hagyományos település- vagy tájhasználati forma.
A további négy kritérium természeti értékekre vonatkozik. Ide tartozhatnak a kivételes szépségű természeti jelenségek, a Föld történetének fontos állomásait őrző területek, jelentős ökológiai folyamatokat bemutató helyszínek, valamint a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából különösen fontos élőhelyek.
A világörökségi cím tehát nem egyszerűen rangos elismerés. A jegyzékbe kerülés azt is jelenti, hogy az adott érték megőrzése hosszú távú feladat és felelősség, hiszen olyan örökségről van szó, amelynek fennmaradása nemcsak az adott ország, hanem a jövő nemzedékei szempontjából is fontos.
Magyar világörökségi helyszínek
Jelenleg 1273 világörökségi helyszín szerepel az UNESCO Világörökség Listáján, köztük olyan közismert látványosságokkal, mint az egyiptomi gízai piramisok, a kínai nagy fal, a római Colosseum vagy az indiai Tádzs Mahal. Magyarország nyolc helyszínnel szerepel a hivatalos világörökségi jegyzéken.
1. Budapest – Duna-part, Budai Várnegyed és Andrássy út (1987, kiterjesztve 2002-ben)
Getty Images
Budapest – minden elfogultság nélkül – Európa egyik legszebb fekvésű fővárosa, a hazai és a külföldi kirándulók körében is kedvelt úti cél.
A budapesti világörökség különlegessége, hogy nem egyetlen épületet jelent, hanem egy összetett történelmi városi tájat. A Duna-parti panoráma meghatározó elemei között találjuk többek között az Országházat, a Magyar Tudományos Akadémia épületét és a Pesti Vigadót, míg a budai oldalon a Budai Várnegyed, a Budavári Palota, a Mátyás-templom és a Halászbástya határozza meg a látképet. A világörökségi területhez kapcsolódik a Gellért-hegy és a Citadella látványa is.
Az UNESCO szerint Budapest egyik különleges értékét éppen a természeti adottságok és az ember alkotta városi környezet harmonikus együttese adja: a széles Duna, a budai hegyek és a pesti síkság egészen sajátos városképet hozott létre.
Getty Images
Az Andrássy út és történelmi környezete 2002-ben vált a világörökségi helyszín részévé. A sugárút Budapest 19. századi nagyvárossá fejlődésének egyik legfontosabb emléke.
Itt található többek között a Magyar Állami Operaház, az út végén pedig a Hősök tere és a Városliget. Az Andrássy út alatt fut a Millenniumi Földalatti Vasút, ami szintén a világörökségi terület része.
Bár a Duna-part, a Budai Várnegyed és az Andrássy út földrajzilag elkülönülő részekből áll, az UNESCO egyetlen világörökségi helyszínként tartja őket nyilván. Együtt mutatják be Budapest történelmi fejlődésének legfontosabb korszakait és azt, hogyan vált a Duna két partján fekvő településekből egységes, modern nagyváros.
2. Hollókő ófalu és környezete (1987)
Getty Images
A Cserhát dombjai között, Budapesttől mintegy 100 kilométerre található Hollókő, Magyarország egyik legismertebb palóc települése. Az ófalu és táji környezete 1987-ben került fel az UNESCO Világörökség Jegyzékére, ugyanabban az évben, mint Budapest első világörökségi területei. Hollókő különlegessége, hogy nem skanzen, hanem ma is élő település, ami kivételes módon őrizte meg a hagyományos falusi élet és a palóc építészet emlékeit.
A helyi közösség ma is ápolja a palóc hagyományokat, ezek különösen látványosan elevenednek meg az ünnepek idején. A legismertebb ezek közül a hollókői húsvét, amikor a népviselet, a locsolkodás és a régi szokások ismét fontos szerepet kapnak.
Az UNESCO által védett, mintegy 145 hektáros terület magában foglalja az Ófalut, annak hagyományos lakó- és gazdasági épületeit, a templomot, valamint a környező tájat. A fehérre meszelt falú, tornácos házak, a keskeny telkek, a kertek, gyümölcsösök, rétek és erdők együtt mutatják meg azt a hagyományos életformát, ami a 20. századi mezőgazdasági átalakulás előtt jellemző volt erre a vidékre.
Hollókő értékét nem az adja, hogy minden épülete több száz éve változatlanul áll, hanem az, hogy a településszerkezet, az építészeti formák és a hagyományos tájhasználat egysége fennmaradt.
Getty Images
Az UNESCO azért tartja különösen értékesnek Hollókőt, mert kivételesen jól megőrzött példája egy hagyományos emberi településnek, amely úgy őrizte meg történeti szerkezetét és kulturális örökségét, hogy közben továbbra is élő falu maradt.
3. Aggteleki-karszt és Szlovák-karszt barlangjai (1995)
Magyarország egyetlen természeti világörökségi helyszíne az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangrendszere, ami a magyar–szlovák határon átnyúlva, két ország közös természeti öröksége. A barlangok 1995-ben kerültek fel az UNESCO Világörökség Jegyzékére, elsősorban kiemelkedő földtani és felszínalaktani értékeik miatt.
A felvétel idején 712 barlangot tartottak nyilván, mára azonban az UNESCO több mint ezer ismert barlangról számol be. Az Aggteleki Nemzeti Park adatai szerint a teljes Gömör–Tornai-karszt területén már több mint 1400 barlang ismert, ezek közül több száz Magyarország területén található.
Getty Images
A legismertebb közülük a Baradla–Domica-barlangrendszer, ami átnyúlik a magyar–szlovák határon. A Baradla magyarországi szakasza mintegy 19 kilométer hosszú, a szlovákiai Domica-barlanggal együtt pedig a rendszer ismert hossza meghaladja a 25 kilométert. Hatalmas termei, föld alatti vízfolyásai és változatos cseppkőképződményei miatt az Aggteleki-karszt egyik legfontosabb látványossága.
A barlangok többsége több százmillió éves mészkőben alakult ki. A felszín alá jutó víz hosszú időn keresztül oldotta és formálta a kőzetet, így különféle járatok, termek, zsombolyok és egyéb karsztformák jöttek létre.
A lecsepegő, ásványi anyagokban gazdag vízből idővel cseppkövek alakultak ki. A terület azért is különleges, mert földtani fejlődésében trópusi és jégkorszaki éghajlati hatások nyomai egyaránt megfigyelhetők.
A világörökségi helyszínt 2000-ben kibővítették a szlovákiai Dobsinai-jégbarlanggal, amely különleges jégképződményeivel tovább növelte a terület földtani változatosságát.
4. Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (1996)
Getty Images
Az ezeréves múltra visszatekintő Pannonhalmi Bencés Főapátság Magyarország egyik legfontosabb történelmi, vallási és kulturális központja. A Győr-Moson-Sopron vármegyében található apátság és természeti környezete 1996-ban került fel az UNESCO Világörökség Jegyzékére. A világörökségi területhez nemcsak maga a monostor és a bazilika tartozik, hanem többek között az oktatási épületek, a Boldogasszony-kápolna, a Millenniumi-kápolna, valamint az arborétum és a gyógynövénykert is.
A bencés szerzetesek 996-ban telepedtek meg Szent Márton hegyén, miután Géza fejedelem monostort alapított számukra. A közösség fontos szerepet játszott a kereszténység magyarországi és közép-európai elterjedésében, valamint az oktatás és a kultúra fejlődésében.
A főapátság épületein jól nyomon követhetők az elmúlt évszázadok különböző építészeti korszakai. A ma látható Szent Márton-bazilika a harmadik templom ezen a helyen, építése a 13. század elején zajlott, és 1224-ben szentelték fel. A kora gótikus bazilikában és az apátság más részein román, gótikus, barokk és klasszicista építészeti elemek egyaránt fennmaradtak. A késő gótikus kerengő, a barokk refektórium, valamint a 19. századi klasszicista könyvtár és torony együtt több évszázad építészeti fejlődését mutatja be.
Getty Images
Pannonhalma egyik legnagyobb kincse a Főapátsági Könyvtár, amely Magyarország legrégebbi könyvgyűjteménye. Napjainkban mintegy 400 ezer kötetet őriz, köztük kódexeket, ősnyomtatványokat és régi magyar könyveket. A könyvtár klasszicista díszterme ma is az apátság egyik legismertebb látványossága.
A főapátság azonban nem csupán történelmi emlékhely. Ma is működő bencés szerzetesközösség otthona, és továbbra is jelentős oktatási és kulturális központ. A szerzetesek gimnáziumot működtetnek, könyvtári, levéltári és kulturális munkát végeznek, emellett vendégeket fogadnak és különféle gazdasági tevékenységeket is folytatnak.
A világörökségi helyszín természeti környezete ugyancsak meghatározó. Az apátság arborétuma és gyógynövénykertje több száz növényfajnak ad otthont, a környéken pedig levendulát és más gyógynövényeket termesztenek. A látogatók ma már a gyógynövénykert, a levendulaültetvény, a borászat, a sörfőzde és a Lombkorona tanösvény révén is megismerhetik a pannonhalmi bencések természethez és gazdálkodáshoz kapcsolódó hagyományait.
Pannonhalma különlegessége abban rejlik, hogy az épített örökség, a természeti környezet és a több mint ezer éve élő szerzetesi hagyomány szorosan összekapcsolódik. Éppen ez a folytonosság tette a főapátságot és környezetét az UNESCO szerint is kiemelkedő egyetemes értékké.
5. Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta (1999)
Getty Images
A Hortobágy Magyarország egyik legismertebb tája, ahol a végtelennek tűnő síkság, a legelő állatok és a pásztorhagyományok évszázadok óta összetartoznak. A Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta 1999-ben került fel az UNESCO Világörökség Jegyzékére, mégpedig kulturális helyszínként, pontosabban kultúrtájként.
Különlegességét az adja, hogy több ezer éve őrzi a hagyományos pásztorkodás és tájhasználat jól látható nyomait.
A világörökségi terület közel 75 ezer hektárt foglal magában, és füves puszták, szikes legelők, rétek, mocsarak és más vizes élőhelyek mozaikjából áll. A táj évszázadokon át kiváló feltételeket biztosított az állattartáshoz, a legeltetés pedig napjainkban is meghatározó része a terület használatának.
A Hortobágyhoz szorosan hozzátartozik a hagyományos pásztorkultúra. A csikósok, gulyások, juhászok és kondások tudása, valamint az állattartáshoz kapcsolódó szokások és mesterségek máig jelen vannak a vidéken. A legelőkön olyan régi magyar állatfajtákkal is találkozhatunk, mint a magyar szürke szarvasmarha.
A puszta jellegzetes építményei ugyancsak a hagyományos tájhasználat emlékei. Ilyenek a gémeskutak, a csárdák és a kőhidak, amelyek évszázadokon át a pásztorok, kereskedők és utazók életét szolgálták. Közülük a legismertebb a Hortobágy folyó fölött átívelő Kilenclyukú híd, ami mára a táj egyik jelképévé vált. Az UNESCO a csárdákat, hidakat és gémeskutakat is a kultúrtáj jellegzetes, ember alkotta elemei között említi.
Getty Images
Az UNESCO szerint a Hortobágy azért képvisel kiemelkedő egyetemes értéket, mert kivételesen jól megőrzött példája egy pásztortársadalom által formált kultúrtájnak. A pusztán ma is láthatók a több ezer éves hagyományos tájhasználat nyomai, amelyek jól példázzák az ember és a természet hosszú időn át kialakult kapcsolatát.
Pécs (Sopianae) ókeresztény sírkamrák (2000)
Pécs belvárosában, a székesegyház környékén különleges emlékeket rejt a föld: az egykori római város, Sopianae 4. századi ókeresztény temetőjének sírkamráit és kápolnáit. A temetőegyüttes 2000-ben került fel az UNESCO Világörökség Jegyzékére, mivel kivételes betekintést enged a késő római kori keresztény közösségek temetkezési szokásaiba, építészetébe és művészetébe.
A síremlékek különlegessége, hogy több közülük kétszintes építményként készült: a föld alatt helyezkedett el a sírkamra, fölötte pedig a halottak emlékének szentelt kápolna állt.
A sírkamrák falait gazdag festmények díszítik, amelyeken bibliai jelenetek, keresztény jelképek és növényi motívumok jelennek meg. Ezek a falfestmények a késő római ókeresztény művészet kiemelkedő emlékei.
Getty Images
Az UNESCO világörökségi terület 16 jelentősebb sírépítményt foglal magában, a nagyobb emlékek körül pedig több mint ötszáz egyszerűbb sír található. Az együttes azért is különleges, mert ritka teljességgel őrizte meg az északi és nyugati római provinciák ókeresztény temetkezési építészetét.
A legismertebb emlékek egyike a Péter–Pál sírkamra, amelyre 1782-ben bukkantak rá. Nevét a falán látható Péter és Pál apostolt ábrázoló festményről kapta. A régészeti kutatások azóta újabb és újabb sírkamrákat, sírokat és késő római kori leleteket tártak fel.
Getty Images
A világörökségi helyszín több része ma is látogatható. A Cella Septichora Látogatóközpontban a föld alatti régészeti emlékeket modern bemutatótérben lehet felfedezni, miközben az eredeti késő római építmények és falfestmények is megtekinthetők.
A pécsi ókeresztény temető azért képvisel kiemelkedő egyetemes értéket, mert ritka épségben és gazdagságban mutatja be a késő római keresztény közösségek hitét, temetkezési kultúráját és művészetét. Az UNESCO szerint a sírkamrák és emlékkápolnák különösen fontos bizonyítékai a kereszténység erejének és elterjedésének a késő Római Birodalomban.
7. Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (2001)
Getty Images
A Fertő-táj Magyarország és Ausztria közös világörökségi helyszíne, ami 2001-ben került fel az UNESCO Világörökség Jegyzékére. A határon átnyúló területet kulturális világörökségként, azon belül kultúrtájként tartják számon, mert különleges módon mutatja meg, hogyan alakította egymást az ember és a természeti környezet évszázadokon keresztül.
A táj központi eleme a Fertő tó, amit az UNESCO Eurázsia legnyugatibb sztyepptavaként említ. Környezetét kiterjedt nádasok, szikes rétek és tavak, mocsaras területek, szőlőültetvények és a tavat övező dombvidék teszik változatossá. A terület különböző növény- és állatföldrajzi régiók találkozásánál fekszik, ezért természeti értékei is rendkívül gazdagok.
A Fertő-táj azonban nemcsak természeti adottságai miatt különleges. Az UNESCO szerint a térség mintegy nyolcezer éve különböző kultúrák találkozási helye, és a tó körül kialakult települések, a hagyományos gazdálkodás, a szőlő- és borkultúra, az állattartás, valamint a nádhasznosítás máig jól látható nyomokat hagytak a tájon.
A világörökségi terület jellegzetes ember alkotta elemei közé tartoznak a tó körüli falvak hagyományos épületei és településszerkezete, valamint a 18–19. századi kastélyok és paloták. Ezek a természeti környezettel együtt olyan egységet alkotnak, ami évszázadok óta őrzi a táj jellegzetes arculatát.
Getty Images
A magyar oldalon a Fertő-Hanság Nemzeti Park területei is fontos részét képezik ennek a tájnak. A nádasok és sekély vizes élőhelyek különösen jelentősek a madárvilág számára: a térség számos költöző és fészkelő madárfajnak nyújt élőhelyet. A nagy kócsag a Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik legismertebb madara, egyben a nemzeti park címerállata.
A Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj világörökségi értéke abban rejlik, hogy a természeti környezet és az emberi tájhasználat hosszú idő alatt kialakult, ma is felismerhető egységét őrzi. A tó, a nádasok, a szikes területek, a szőlők, a falvak és a történelmi épületek együtt mutatják meg, hogyan tudott egy közösség évszázadokon keresztül alkalmazkodni egy különleges természeti környezethez.
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (2002)
Tokaj-Hegyalja a világ egyik legismertebb történelmi borvidéke, ahol a szőlőművelés és a borkészítés hagyománya legalább ezer éve meghatározza a táj és a települések arculatát. A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj 2002-ben került fel az UNESCO Világörökség Jegyzékére, kulturális világörökségi helyszínként.
A Zempléni-hegység vulkanikus talaja, a Bodrog és a Tisza közelsége, a kedvező mikroklíma, a szőlőültetvények, a történelmi települések és a kiterjedt pincerendszerek együtt hozták létre Tokaj-Hegyalja jellegzetes kultúrtáját.
Getty Images
A világörökségi helyszín és annak védőövezete 27 település területét érinti. A táj egyik legjellemzőbb eleme a több évszázad alatt kialakult pincehálózat: Tokaj-Hegyalján egyaránt megtalálhatók a sziklába vájt, ásott pincék és a boltíves pincék. Egyes pincék története egészen a középkorig nyúlik vissza.
Tokaj-Hegyalja legismertebb bora a tokaji aszú, amely nemesrothadáson átesett, töppedt szőlőszemek felhasználásával készül. Az aszú első írásos említése a 16. századból ismert, készítésének részletes leírása pedig a 17. századból maradt fenn. A bor a Rákóczi-korban nemzetközi hírnévre tett szert, és diplomáciai ajándékként is fontos szerepet kapott.
A tokaji borok hírnevét jól mutatja a XIV. Lajos francia királynak tulajdonított mondás is: a tokajit a „királyok bora, a borok királya” néven emlegették. Mivel a történet többféle változatban maradt fenn, érdemes ezt hagyományként vagy neki tulajdonított mondásként kezelni.
A borvidéken jelenleg hat szőlőfajta engedélyezett: a furmint, a hárslevelű, a sárgamuskotály, a zéta, a kövérszőlő és a kabar. Közülük a furmint és a hárslevelű tölti be a legfontosabb szerepet.
Az UNESCO azért tartja kiemelkedő egyetemes értéknek Tokaj-Hegyalját, mert a szőlőművelés, a borkészítés, a településhálózat és a pincekultúra olyan egységes történeti tájat alkot, amely legalább ezer éve őrzi egy sajátos szőlő- és borkultúra hagyományait.
Getty Images
Mely magyar helyszínek lehetnek a következő világörökségek?
Magyarország jelenleg nyolc világörökségi helyszínnel rendelkezik, a történet azonban itt még nem ér véget. Hazánknak úgynevezett világörökségi várományosi listája is van, amin azok a kulturális és természeti értékek szerepelnek, amiket Magyarország a jövőben világörökségi címre javasolhat.
Az UNESCO aktuális nyilvántartása szerint 2026-ban 11 magyar helyszín szerepel a várományosi listán. Fontos, hogy a listára kerülés még nem jelent világörökségi címet: ez lényegében a jelölési folyamat előszobája, hiszen egy helyszínt csak akkor lehet hivatalosan világörökségi címre nevezni, ha előzőleg felkerült az adott ország várományosi listájára.
A jelenlegi magyar várományos helyszínek:
- Esztergom középkori vára
- A budai termálkarszt barlangrendszere
- Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok
- Az ipolytarnóci ősmaradványok
- A Komárom–Komárno erődrendszer, Szlovákiával közös helyszínként
- Lechner Ödön önálló, premodern építészete
- A Római Birodalom határai – Ripa Pannonica Magyarországon
- A magyarországi tájházak hálózata
- Esztergom és Visegrád középkori királyi központjai a Pilis egykori királyi erdejével
- A Felső-Tisza-vidék fa harangtornyai
- A Balaton-felvidék kultúrtáj
A várományosi lista jól mutatja, milyen sokféle magyar érték vár még nemzetközi elismerésre: középkori királyi központok és erődök mellett barlangok, ősmaradványok, történelmi épületek, hagyományos falusi építészet és teljes kultúrtájak is megtalálhatók rajta.
Ha valaki további szép helyeket keresne úti célnak, íme 5 különleges tanösvény, ahol a gyerekek sem unatkoznak. A noszvaji barlanglakások is kirándulásra csábítanak.
