Az ÖKO-FERR Nonprofit Kft. „v. a.” 2025. április 3-án nyilvános pályázatot írt ki a terület elidegenítésére, és akkor ugyanezt az ingatlant még 1,5 milliárd forintért szerették volna értékesíteni. Most 550 millió forintért kerülhet Miskolc város tulajdonába.
Mit vesz a város a vasgyárban?
Fotó. Miskolcon nem nagyon tiltakoztak a gyáristák a kohászat bezárása ellen. Mint például Lengyelországban.
Az ÖKO-FERR Hulladékkezelést Koordináló Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ,,végelszámolás alatt” elnevezésű céggel köti az adás-vételi szerződést Miskolc Megyei Jogú Városa. Mint az a gazdasági társaság nevéből is kiderül: a cég végelszámolás alatt áll, tulajdonosai – a DUNAFERR FERROMARK Mellékanyagreaktiváló Kft., az ISD DUNAFERR Dunai Vasmű Zrt. ,,felszámolás alatt” és az ISD POWER Energiatermelő és Szolgáltató Kft. ,,felszámolás alatt” – szeretnék megszüntetni az ÖKO-FERR Nonprofit Kft. „v. a.”-t, a vagyonelemeit felosztani, ezért adják el a kft tulajdonában álló ingatlant.
A jelek szerint Miskolc Megyei Jogú Városa jó üzletet csinál, nemcsak azért, mert az államtól kapott pénzt fordítja erre, hanem azért is, mert az ÖKO-FERR Nonprofit Kft. „v. a.” 2025. április 3-án nyilvános pályázatot írt ki a terület elidegenítésére, és akkor ugyanezt az ingatlant még 1,5 milliárd forintért szerették volna értékesíteni.
A mostani 550 milliós ár azt is jelenti, hogy a barna mezős terület hektárjának az ára 14 211 886 forintra jön ki, és bár a majdani rekultiváció, tereprendezés nyilvánvalóan megemeli majd ezt az összeget, de ha abból indulunk ki, hogy napjainkban nagyjából 0,1 hektár zöld mezős építési telekhez lehet hozzájutni a város egyes részein ezért az árért, a mostani hektár ár nagyon is jónak mondható (10 hektár barna mezős terület ára nagyjából 1 hektár zöld mezőssel egyezik meg).
A Diósgyőri acélművek 130 hektár 2059 négyzetméter. Mindez egy helyrajzi számon, a 43365/43-ason szerepelt nagyon sokáig, és az elmúlt években némileg csökkent a terület, hiszen van néhány olyan rész, amely az ingatlan szélén, közlekedési út mellett található, és ezeket kivonták a nagy egészből – mint például a Kiss Ernő utcán található, egymás mellett lévő két bevásárló üzlet földrészét – és ezek külön helyrajzi számra kerültek.
A mostani adás-vétel tárgyát képező terület nehezen körülírható, hiszen nem egy szerves egységet képez a helyrajzi számon belül, már csak azért sem, mert a gyár területén található utak többsége, beleértve a Valmet utat és annak környékét, idetartozik.
És, hogy mi tartozik még a szóban forgó 38,7 hektáros területhez? Elsősorban a kombinált acélmű és a nemesacél hengermű korábbi területei, az ehhez kapcsolódó irodahazák, mint a KAC-é (kombinált acélmű), amely a területen belül található, a NAC-é (nemesacél hengermű), az öt emeletes, több tízezer négyzetméteres ingatlan viszont a Kiss Ernő utcával határos.
A múlt
A Diósgyőri kohászat a jelenlegi helyén 1870-ben kezdte meg működését, ami 2008. december 21-ig tartott. Arról, hogy megszűnik a diósgyőri kohászat 2009. február 23-án számolt be a Magyar Távirati Iroda (MTI), amely azt adta hírül, hogy az év májusáig 878 embert bocsájt el a vasgyárat működtető cég, ami után csak 16-an maradtak a DAM 2004 Kft. nevű gazdasági társaságnál. Ettől a cégtől vásárolta meg 2010. június 17-én az ÖKO-FERR Nonprofit Kft. a vasgyári ingatlan egy részét.
Azért nem a teljeset, mert a terület feldarabolása az 1991. december 29-i privatizálás után fokozatosan elkezdődött.
A 2009. január 9-i állapotok szerint a 130,2509 hektárnak 84 (!) tulajdonosa volt, ekkor a legnagyobb területtel a DAM 2004 Kft. rendelkezett, ami 86,2 hektár volt.
12 Responses
Anno, Rezesova apukájának kellett. Eladtátok.
Méghogy nem volt tüntetés?! Tessék olvasni:
„Lóránt Károly (szerkesztette)
AZ ACÉLVÁROS VÉGNAPJAI
Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben”
„A kialakult helyzet miatti társadalmi felháborodást, a képviseletüket ellátó
szakszervezetek vezetésével, először az 1992. június 4.-i békés felvonulással fejezték ki a miskolci munkások.”
Az eseményről az Észak-Magyarország című napilap 1992. június 5-én a következőket írta:
„A diósgyőri kohász legutóbb a rendszerváltás előtt valamelyik május elsején vonult az utcára. Akkor az a tábla volt a vállán, amely azt hirdette fennen: Egy a cél, jobb acél! Tegnap legalább
tízezer munkás menetelt végig Miskolcon. Ilyen táblákat vittek:
„Antall úr, (m)enni kéne!”
„Munkát akarunk, nem alamizsnát!”
„Fizetés kell, nem segély!”
„Fejlett gazdaság nincs kohászat nélkül!”
„Eddig minden kormányt túléltünk!”
A munkásság gyára, munkahelye, megélhetése érdekében lépett tegnap az utcára. A demonstráció végén petíciót adtak át a megyeházán dr. Gyulai Gábornak, a Megyei Kormánybiztosi Hivatal vezetőjének, címzetes államtitkárnak.”
AHA.
ERRE VAN PÉNZ . . .
„2025.07.21. 18:55
Kedves Szimpatizánsok!
Örömmel tájékoztatunk mindenkit, hogy ez jó hír
A mexikóvölgyi bányának: osztrák tulajdon
A Zsigmondi úti nagy betonüzemnek: ír tulajdon
A debreceni nagy cementelőállítónak: osztrák-magyar tulajdon (DTG)
A tornai és az élesdi cementgyárnak : ír tulajdon
A váci cementgyárnak: német tulajdon
A beremendi cementgyárnak: német tulajdon
A királyegyházi cementgyárnak: francia-svájci tulajdon
A bosnyák, lukavaci cementgyárnak: magyar tulajdon
Ezzel a mészgyár méltán híres regeneratív mészkemencéjének is annyi
de ez jó hír a belga Collinet és az osztrák Schmid családnak.
A térség cementpolimer gyárát majd megcsinálja más.
Az Egyetemnek a műszaki karok haldoklása nem fog megártani.
Miskolc városa megszopta. Sok zaj és por után lesz egy jó nagy barna mezője.
A HCM1890 tulajdonosa, örököse marad piacvezető milliárdos.Miskolci látnivalók
Zsuzsannánk életének fő műve a rombolással befejezést nyert. Elhíresült.
Istennél a kegyelem, a gramm és a miligramm.”
Picsogsz még klinkerb@szó? Ügyeskedő gazdád már megint a miskolciakért aggódik a budai luxusvillájából?Meséj még Zolika…:):):)
Semmi közöm a tulajdonoshoz. Ugyanannyiszor láttam, mint a 5000 tonna/év szállópor nagyasszonyát, A gyönyörűhangú tantónéni volt szíves szembeköpni a mészgyár+ cementgyár műszaki gárdáját.
Neked? setétzüd_seggny@lónak?
cattyka a jukóssiak veled vannak zsóccai
Tegyetek rá egy HCM-et és egy acélsalak gyártósort.
„A Masterbloc nevű vállalat kifejlesztett egy környezetbarát építőanyagot, ami az acéliparban megmaradt acélsalakot hasznosítja.
A cég terméke CO2 negatív, azaz több szén-dioxidot nyel el előállítás közben, mint amennyit kibocsát. A gyárukban naponta csaknem 8 tonna „szén-dioxid-elnyelő” beton építőelemet állítanak elő, éves viszonylatban körülbelül 15 000 tonnát. Bjorn Gubbels, a vállalat vezérigazgatója szerint a betontömbök segíthetik a körforgásos gazdaság fellendítését.
A Masterbloc tervei között szerepel az építőanyagok gyártásának gyors bővítése az elkövetkező évek során. A technológiát az Orbix nevű, újrahasznosítással foglalkozó cég fejlesztette ki, ami 1996 óta dolgoz fel egy rozsdamentes acélt gyártó vállalattól származó acélsalakot.
A The Brussels Times beszámolója szerint a történet egészen 2004-ig nyúlik vissza, amikor Dirk Van Mechelen, az Orbix kutatás-fejlesztési vezetője felfedezte, hogy az acélsalak-maradék megkeményedett, miután szén-dioxidnak volt kitéve. Ezt követően a Flamand Technológiai Kutatóintézet (VITO) kutatóival közösen a technológiát továbbfejlesztették, így született meg 2011-ben a „Crabstone” nevű eljárás, melynek során fémsalakot használnak, és szén-dioxid a kötőanyag. Ezáltal kerülik a cement használatát is, mely a globális szén-dioxid-kibocsátás 10 százalékát adja.
A Carbstone-t kiterjesztették tetőcserepek, téglák és a klinkertégla gyártására is.
…..
Hol lehet acél salak függőleges malmot vásárolni?
A HCM egy jó hírű acél salakgyártó sor Gyártásunk során Raymond malmot, függőleges malmot és szuperfinom malmot kínálunk, amelyek 60-2500 mesh közötti finomságú feldolgozást tesznek lehetővé. Alkalmazható anyagok: mészkő, márvány, bentonit, barit, talkum, csillám stb.”
A cementgyári kemence igen sok acélsalakot „megevett” Diósgyőrből, Kassáról, Ózdról.
segített az állam a felszámolónak, meg miskolcnak is
A nemesacél hengermű alapozása milyen állapotban van most?
Lehetne-e rá egy új, nagy üzemcsarnokot építeni?
0da volt vezetve nagy teljesítményű gáz, villany és víz betáplálás is.
A kohászat eszetekbe se jusson!
Van-e lehetőség egy feldolgozó ipari új gyár létesítésére azon a területen?
Hol van már a miskolci tudás? Az ózdiak lekörözték a miskolciakat.
„Az alapanyag-ellátást biztosító acélművünk egy korszerű csapolórendszerű elektrokemencébõl, (60 tonna /adag folyékonyacél-kapacitásssal), egy üstkemencébõl és egy négyszálas folyamatos öntõműbõl, valamint a szükséges modern környezetvédelmi berendezésekbõl áll. Alapanyaga acélhulladék, melyet különféle adalékanyagok egészítenek ki.
Üzemünk az MSZ és a DIN szabványnak megfelelõ rúd és dróttermékeit meleghengerléssel állítja elõ. A hengermű egy 360 000 tonna névleges kapacitású, folytatólagos elrendezésű hengersor, amely alkalmas 8-40 mm mérettartományban beton-, illetve köracélok elõállítására, valamint 7-14 mm mérettartományban hengerhuzalok gyártására.
A legújabb, minden igényt kielégítõ, jól hegeszthetõ és nagyszilárdságú eurokonform – B 500 B, B 500 C valamint az osztrák OAM 550 B ÖNORM B 4707:2010 szabvány szerint készült – termékeinket szálban gyártjuk.
Kutatómunkánk nyomán melegen hengerelt betonacéljainkból fejlesztettük ki hidegen nyújtott és bordázott, átcsévélt, nagyszilárdságú betonacéljainkat. Kitartó fejlesztési törekvéseink eredményeként széles választékot kínálunk saját gyártású betonacél síkhálókból is.
Az ÓAM Kft. termékei, illetve minõségbiztosítási rendszere megfelelnek az ISO 9001-es szabvány követelményeinek. Fontos törekvésünk a környezetvédelmi elõírások maradéktalan betartása és a környezet megóvása.
Az ÓAM Kft. folyamatosan azon fáradozik, hogy meglévõ és potenciális ügyfeleit mind Magyarországon, mind pedig külföldön
– gyorsan,
– megbízhatóan,
– ellenõrzött minõségű termékekkel,
– a legjobb árakon szolgálja ki.
ÓAM ÓZDI ACÉLMŰVEK KFT.
Max Aicher Vállalatcsoport
3600 ÓZD, Max Aicher út 1.
Tel/Fax: (+36) 48-575-500, 575-510”