Miért pont a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletekre szűkített a jogalkotó a plázastop szigorítását? – teszi fel a kérdést Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Ennek szerinte nem látszik semmiféle szükségszerűsége, hiszen a kereskedelmi tevékenység folytatása jelenleg is számos engedélyhez kötött. A módosításból pedig az sem derül ki, milyenek lesznek az értékelési szempontok az üzletek, üzlethelyiségek új bérlőivel és tulajdonosaival szemben. Az érdekképviselet így „teljes értetlenséggel” áll a kihirdetett jogszabály előtt – mondja a főtitkár.

A „napi fogyasztási cikk”, illetve a „napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet” meghatározása a kereskedelmi törvényben (Kertv.) meglehetősen homályos. Előbbi körbe a törvény

olyan élelmiszereket, illatszereket, drogériai termékeket, háztartási tisztítószereket és vegyi árukat, higiéniai papírtermékeket sorol, amelyeket a fogyasztó „jellemzően” egy éven belül elfogyaszt, elhasznál vagy lecserél.

A napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet pedig a definíció szerint olyan üzlet, amely forgalmának „döntő hányadát” napi fogyasztási cikknek minősülő termékek árusítása teszi ki.

A jogszabályi definíciók homályossága bizonytalanságot hoz az üzletek üzemeltetésébe, az ingatlanügyletekbe. Kozák Tamás szerint az utólagos fogyasztóvédelmi ellenőrzéseknél merülhet fel, hogy egy adott üzlet a jogszabály hatálya alá tartozik-e. Illetve az ingatlanberuházásoknál az előszerződéseknél jelent bizonytalanságot, hogy a majdani bérlő vagy tulajdonos a jogszabály hatálya alá tartozik-e, így szükséges-e rendeltetésmódosítási eljárást lefolytatni.

Bár a kihirdetett jogszabály a tervezettel szemben nem az összes, csak a napi fogyasztási cikkeket árusító üzletekre vonatkozik, a szigorítás mégis bizonytalanságot hoz a kereskedelmi ingatlanok piacára. Ami egyrészt be fog árazódni a kivitelezési és bérleti díjakba. Illetve minden bizonnyal fékezi majd a beruházásokat – miközben nemzetgazdasági szinten a beruházások élénkítése volna kívánatos.

A kormány visszatáncolt, de lehet még hátsó szándék

Minthogy a kormány nem ad racionális, értékelhető magyarázatot a módosításra, csak találgatni lehet. A legjóhiszeműbb magyarázat, hogy az egyébként minden téren a minél nagyobb kontrollra törekvő kormány eredeti szándéka a teljes kiskereskedelmi- és kereskedelmiingatlan-piac még szorosabb kontroll alá vonása volt, ám e tervtől meghátrált.

 

Varjas Ádám

Az eredeti tervezet komoly ellenállást váltott ki lényegében minden érintett szereplő részéről – még ha ezt legtöbben nem, vagy csak visszafogottan hangoztatták is – s ami fontosabb, a kritikák megalapozottnak tűntek. A módosítás nem csak a kereskedők, kiskereskedelmi vállalkozások életét nehezítette volna meg. Magyarország nemcsak ingatlanbefektetési volumenben, hanem az új fejlesztések méretében, valamint a nemzetközi márkák üzletnyitását tekintve is lemaradt az elmúlt évtizedben a csehek, a lengyelek és a románok mögött.

Az eddig hatályos plázastop nehezen értelmezhető bonyodalmat jelentett a hazai kiskereskedelmi piacnak. A szigorítás pedig problémás a kiskereskedőknek, az eszközkezelőknek, az ingatlanüzemeltetőknek és a potenciális ingatlanfejlesztőknek egyaránt

– figyelmeztettek iparági szakértők a tervezet kapcsán.

A szűkebb körre vonatkozó végleges változat hatása vélhetően mérsékeltebb lesz, de az üzenete az ingatlanbefektetők, létesítményüzemeltetők és a teljes kiskereskedelem számára egyértelműen negatív. A plusz engedélyeztetési lépés pedig akkor is bizonytalanság egy piacra dobni szánt vagy már piacon forgó kiskereskedelmi ingatlannál, ha éppen nem napi fogyasztási cikkeket árulnak benne.

A HVG beszélt olyan piaci szereplővel, aki szerint egyik vetélytársának helyzetbe hozása lehet a cél. Ha így van, majd csak a gyakorlatban fog kiderülni, ha az új rendeltetésmódosítási kötelezettségi eljárások egyik vagy másik nagyobb (multi) szereplő felé lejtenek – vagy esetleg valamelyik lánc látványosan nem fog tudni tovább bővülni emiatt.

Mi lesz a bolti albérletekkel?

A gyakorlati alkalmazásban derül majd ki továbbá, lesz-e következménye annak, hogy az új szabályozás új rendeltetésmódosítási engedélyezéshez köti az árusítótér „határoló szerkezetekhez kötött elemekkel” történő tagolását, el- és leválasztását. Vagyis azt, hogy a meglévő árusítótérből új üzleteknek válasszanak le területeket (ún. shop-in-shop megoldás).

Ilyen albérleteket az elmúlt években több nagy hipermarketben kialakítottak: maga a hipermarket kisebb területre húzódott, a felszabadított részeket pedig leválasztották és például elektronikai üzleteknek adták ki.

Engedélyeztetési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha az új üzletrészben napi fogyasztási cikket értékesítő bolt nyílna – az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez nem jellemző, ellenkezőleg, a napi fogyasztási cikkeket árusító üzletekből szokás tartós cikkeket árusító üzleteket kikanyarítani.

A jogszabálytervezetben itt is általánosságban kereskedelmi egységekről volt szó, tehát a jogszabály végleges változata itt is szűkebb, más szóval enyhébb. A gyakorlatot szem előtt tartva életszerűtlen, hiszen egy tartós fogyasztási cikkeket árusító bolt kikanyarításához az új szabályok alatt sem kell majd plusz engedélyeztetési kört futni.

Megint csak vélelmezhető, hogy az eredeti jogalkotói szándék drasztikus, teljes körű kontroll bevezetése volt, ám ez a szándék a nem kívánt, rendkívül káros hatások felismerése során kiüresedett.

Nagy Márton, a nemzet boltosa

Az biztos, hogy a(z élelmiszer) kiskereskedelem a kormány számára stratégiai fontosságúnak tekintett terület. 2010 óta cél a „nemzeti” többségi tulajdon megteremtése a szektorban. Jobbára sikertelenül: a nagy külföldi szereplőket nem sikerült kiszorítani vagy háttérbe tolni úgy, mint az energetikában vagy a bankszektorban, de végső soron a magyarok (a franchise rendszerű Coop, CBA és a Reál) vannak előnyben.

A(z élelmiszer) kiskereskedelem különösen fontos terület az inflációs válság, az élelmiszerár-robbanás, és Nagy Márton kormányzati szereplése óta. A nemzetgazdasági miniszter kedvelt eszköze – a különadóztatás és a hatósági árazás mellett –, hogy „önkéntes” ár és díjcsökkentésre bír rá teljes szektorokat.

A vállalkozások önérdekével ellentétes lépések kikényszerítésében minden bizonnyal bármikor jól jöhet némi plusz zsarolási potenciál. Ahogy a – vállalkozások önérdekével szintén élesen szembemenő – különféle árkorlátozások elfogadtatása során is.

Márpedig a jelek szerint a kiskereskedelmi szereplők és beszállítóik a jelek szerint kénytelenek tartósan a kormányzati árkorlátozások melletti működésre berendezkedni. A kormány épp most hosszabbította meg a jelenleg élő árrésstopot november 30-ig. Az intézkedést a tavaszi országgyűlési választás előtt reálisan aligha vezetik ki. A nagy élelmiszer-kiskereskedők már 2022 eleje óta működnek különféle árkorlátozások (árstop, kötelező akciózás, árrésstop) mellett, miközben komoly ágazati különadó is terheli őket.

Nyitóképünk illusztráció. Fotó: HVG / Fazekas István

A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!