Az akkuiparral szemben szinte mindenütt bizalmatlanok Magyarországon, nem alaptalanul, a titkolózás nem segít, de leginkább a már működő cégek „műhibái”, és az engedélyező hatóságokat maguk alá gyűrő kormányhivatalok nem éppen politikától független ügyködése is növelik az ellenállást.
Korábban az Átlátszó írt arról, hogy Alsózsolcán egy hulladékhasznosítással foglalkozó vállalkozás telephelyén tűz ütött ki, majd kiderült, hogy akkuhulladékot is tárolt, holott arra nem is volt engedélye, a tűzeset után hónapokkal a kormányhivatal mégis kiadta a korábban nem bejegyzett tevékenységi körre az engedélyt.
Nem csoda, hogy éppen e településről üldözték el a szlovén Andradát, amely végül Sóskúton kötött ki, ahol nemrégiben homályos körülmények között próbaüzemet tartott, és a zárt rendszerűnek mondott technológia ellenére mindenütt (sz)állt a grafitpor.
Az állami befektetési ügynökség, a HIPA által kiközvetített tervezett beruházásokról is jó ideig zárt ajtók mögött egyeztetnek, de emellett egy sor ipari park, magáncég is akciózik. Ha ezekről nem szivárognak ki információk itt-ott, akkor csak utóbb derül ki, hogy több ezer tonnányi NMP-hulladék (az akkugyártásnál használt, magzatkárosító hatású oldószer) csücsül a raktárban, mint például Szegeden.
Körösladányban pont az utóbbi oldószer újrahasznosítását tervezte a komáromi központú, dél-koreai Enchem Kft. Hideg zuhanyként érte a békési kisváros lakóit a hír.
