Ez a fénykép bejárta az egész világot, és senkit sem hagyott közömbösen. Azt hiszem, alig akad olyan internethasználó, aki legalább egyszer ne találkozott volna vele. Ki gondolta volna, hogy ez a kép már harminchat éves? 1987-ben készült, a lengyelországi Zabrzében.
A felvétel egy szívátültetést követő, megrázó pillanatot örökít meg. Gondoljunk csak bele: huszonhárom órán át tartó operáció, emberfeletti koncentrációval és fizikai igénybevétellel – egyetlen tévedés az életbe kerülhetett volna. Akkoriban még nem létezett olyan fejlett technológia, amely ma milliméteres pontossággal segíti az orvosokat. A műtétet egy kivételes tudású sebész, a világhírű lengyel szívsebész, Zbigniew Religa végezte.
A képen a doktor kimerülten ül, tekintetét a monitorra szegezi, figyelve a páciens új szívének működését. Még egy teljes nappal az operáció kezdete után is óriási felelősség nehezedik a vállára. A háttérben, a jobb sarokban asszisztense látható – álomba merülve, teljesen kimerülten. A fotó annyira élethűen tükrözi a műtő légkörét, hogy szinte érezzük: ott vagyunk, részesei vagyunk az eseményeknek. A műtőasztalon fekvő ember Tadeusz Żytkiewicz tanár volt.
1987-ben súlyos szívelégtelenségben szenvedett. Három szívinfarktuson volt már túl. Hatvanéves elmúlt, és minden orvos, akit felkeresett, úgy vélte, hogy ebben a korban nem biztos, hogy túlélhető egy ilyen bonyolult beavatkozás. Żytkiewicz azonban már járni sem tudott, ezért levelet írt Dr. Religának. Mindössze három mondat állt benne: „Tanár vagyok. Beteg a szívem. Kérem, segítsen.” – és a doktor igent mondott. „Kérem, jöjjön el.” – válaszolta. Az operáció sikeres volt.
A tanár még harminc évet élt a műtét után, és végül idős korában, kilencvenegy évesen hunyt el 2017 szeptemberében – túlélve saját megmentőjét. Dr. Zbigniew Religa hetvenéves korában, 2009-ben távozott közülünk. Vannak jó orvosok, vannak kevésbé jók – de akadnak olyanok is, akikről méltán mondhatjuk: „kezüket maga az Isten vezeti”.
