Orbán olyan központot épít az EU-n belül, ahol a Kreml tőkéje, a kínai befektetések és a nyugati adófizetők pénze keresztezi egymást

A független amerikai Lansing Institute nevű agytröszt egy rövid elemzést tett közzé.

Eszerint a magyar rezsim gazdasági szerepvállalása Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal a felszínen sima ügynek tűnik, de valójában szerepet játszik abban, hogy Oroszország megkerülhesse a nyugati szankciókat.

Mindkét közép-ázsiai ország hivatalosan elítélte az ENSZ-ben az ukrajnai inváziót, de tartózkodtak attól, hogy csatlakozzanak a szankciórendszerhez.

Ehelyett a Nyugat és Moszkva közötti stratégiai egyensúlyozásra szánták el magukat.

A magyar vállalatok és bankok is közvetítőkké váltak ebben az árnyék-kereskedelemben.

Az OTP Bank üzbegisztáni jelenléte kényelmes pénzügyi csatornát biztosít az orosz tőkének, lehetővé téve, hogy a tranzakciók egy európai bank helyi fiókján keresztül áramoljanak, és formálisan kikerüljék az uniós ellenőrzéseket.

Az OTP Bank még mindig működik Oroszországban, ahol leányvállalata 2023-ban rekordnyereséget ért el – mintegy 372 millió dollárt, ami 40%-os növekedést jelent – a nyugati versenytársak kivonulásának köszönhetően.

E bevétel egy része állítólag az orosz hadiipari ágazatot finanszírozta.

Az OTP Bank gyakorlatilag szankciós kiskapuvá vált, más, Oroszországból kivonult európai bankok helyébe lépve.

Az agytröszt szerint: „Orbán Magyarország EU-n belüli lojalitását a Kreml által támogatott pénzügyi előnyökre cseréli, és ezt a befolyást a hazai hatalom megszilárdítására és a lojális üzleti csoportok gazdagítására használja fel.

Következésképpen Magyarországot egyre gyakrabban nevezik „orosz kémbázisnak” – ez közvetlen fenyegetést jelent az EU-ra nézve, amelyet Orbán és a Kreml belülről akar destabilizálni.

Magyarország kettős játéka máris komoly aggodalmakat keltett Európában.

A NATO-jelentések Magyarországot Európa „puha altestének”, az orosz beszivárgással szemben sebezhetőnek nevezik.

Moszkva arra használhatja Budapestet, hogy kettős felhasználású vagy katonai vonatkozású árukat mosson tisztára, aláásva ezzel a nyugati szankciórendszert.

Lényegében Orbán olyan központot épít az EU-n belül, ahol a Kreml tőkéje, a kínai befektetések és a nyugati adófizetők pénze keresztezi egymást.

Ezért ragaszkodik Budapest az orosz olaj- és gázszerződésekhez és a keleti piacokhoz – pénzzé teszi trójai falóként betöltött szerepét a Nyugaton belül.” – érvel az agytröszt.

Megjegyzés: Hogyan is írt Csaba bácsi ismerőse a témáról tavaly júniusban?

„Az 1990-es évek közepén a KGB-s főtiszt Megdet Rahimkulov lett a Gazprom gázóriás és a magyarországi MOL olaj- és gázipari konszern közös vállalatának vezérigazgatója és tulajdonosa.

Emellett ő vezette az ÁÉB-t, egy magyar bankot, amelyet a Gazprom megvásárolt a helyi ügyfelei kifizetéseinek lebonyolítására.

2007-ben eladta ezt a bankot, és a befolyt összeget a MOL és az OTP részvényeinek megvásárlására fordította.

Az oroszok közvetlen és közvetett döntő befolyást voltak képesek szerezni a két legnagyobb magyar cégben – a MOL-ban és az OTP-ben – és ezáltal a magyar politikai elitben, amely nyitott volt a korrupcióra, és amelynek ára az orosz politikai befolyás lett.

Ez 2007-ben történt, amivel egyidőben Putyin elmondta a hírhedt müncheni beszédét az új európai biztonsági követeléseivel.

Érdemes megjegyezni a dátumot, mert ezek után Magyarországon máig érezhető döntő pálfordulások zajlottak le és az ország orosz befolyási övezet lett pár rövid év alatt.