Diósgyőr
Délben Diósgyőrben jártam és érdeklődő, lokálpatrióta történészként meglátogattam a várépítést. Munka zajától volt hangos az éter, még toronydaru is dolgozott, a látvány alapján mégis csak arra jutottam, hogy lássabban haladnak, mint gondoltam.
Nehéz belőni a várépítés valós tempóját. A napokban beszélgettem a kivitelezés egyik tótum faktumával és megerősítette, hogy a választás előtt el fog készülni a sosem látott várkastély. Tehát nyugalom, jövő tavasszal új várat köszönthetünk.
A hitelesség kérdésének most nem futok neki, valójában azt várom, hogy milyen cserép kerül a tetőre. Ez azért is izgalmas, mert tudomásom szerint a régészek nem találtak a belső váron belül tetőcserepet. Tehát- a korszakból- bármire mondhatják, akár ilyen is lehetett…
A toronysüvegeket is várom – bár kevésbé, mint a cserepezést- mert az összkép fontos eleme.
A lifttorony ( a kép jobb oldalán, a kastély előtt) viszont nagyjából kész.
Azért számoltam be az építkezésről, hogy dokumentáljam, hol járnak az építők illetve felhívjam a figyelmet rá, s ha pünkösdkor a környéken járnak, álljanak meg pár percre a parkolóban és nézelődjenek. Milyen lesz a látvány? Az majd az avatáskor derül ki…
Kicsit más, június 12-én 18 órától dedikálok Miskolcon, a könyvhéten, az Erzsébet téren, a Géniusz könyvpavilonjában. Keressenek nyugodtan, pár szót válthatunk a várról is, sőt van is olyan könyvem, Az én megyém! – amiben szerepel.
//Ajánlom a figyelmükbe az oldalam és a könyveim, nézzen be a portálra, sok érdekességet talál!
