Ugyan magánfelvetésnek nevezte Pokol Béla az alkotmány hajmeresztő átszabására vonatkozó írását, de miután a Magyar Nemzetben jelent meg az ötlet, majd kiderül, mennyire lát benne a fantáziát a Fidesz. Ezért ismertetnénk, hogy milyen megelőző lépésre tett javaslatot „az alkotmánypuccs ellen” címmel a fideszes jogász, aki 2023-ig az Alkotmánybíróságban

Pokol azzal kezdi, hogy Magyar Péter és a Tisza még mindig csak egy egyszemélyes politikai blöff, amiből most nem lesz kormányváltás. Viszont „ha ma nem is, de 2030-ban elképzelhető, hogy a különböző nehézségek miatt akkor bekövetkezhet a kormányváltás, és izgágább balos jogászok tényleg neki akarnak majd vágni egy alkotmánypuccsnak”. Pokol itt arra utal, hogy feles többséggel módosítanának kétharmados jogszabályokat, „a már korábban is alkotmánypuccsot tervező balliberális jogászok ismét elkezdték hangoztatni ezeket a terveket”.

„Így javaslom, hogy a biztonság kedvéért – és főként a kétharmados jobboldali országgyűlési többség birtokában, ami 2026 után elveszhet! – iktassuk be az alaptörvénybe egy kiegészítéssel az alkotmánypuccs megelőzése céljából a különleges alkotmányi rendet a mai különleges jogrend szabályai elé”.

Pokol létrehozná az Alkotmányvédelmi Tanácsot, ami ideiglenesen át tudná venni a kormányhatalmat magától a kormánytól.

Ez úgy nézne ki, hogy „alkotmányvédelmi helyzet jön létre, ha az Országgyűlés egyszerű többségével megválasztott kormány olyan intézkedéseket hoz saját döntésével, vagy az Országgyűlés egyszerű többségének döntésével, melyek az alaptörvény szabályai szerint csak az Országgyűlés minősített többségével elfogadott szabályok alapján tehetők meg”.

A Pokol által kitalált „alkotmányvédelmi helyzet” fennállásának megállapítását a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, vagy a legfőbb ügyész kezdeményezheti, és bármelyikük kezdeményezésére az alaptörvény erejénél fogva megalakul az Alkotmányvédelmi Tanács. E tanács tagjai közé tartozik a kezdeményezésre felsorolt közjogi tisztségviselőkön túl a Számvevőszék elnöke is.

A további menetrend:

• A kezdeményezés után a tanács tagjai haladéktalanul összeülnek, és többségi szavazattal döntenek az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetéséről.
• Az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetése után az alaptörvény erejénél fogva az Országgyűlés működése a felfüggesztés állapotába kerül, a kormány megbízatása megszűnik, és jogkörét ideiglenesen az Alkotmányvédelmi Tanács veszi át.
• Az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetésétől számított 30. napon az Országgyűlés összeül és többségi szavazatával megválasztja az új miniszterelnököt.
• Ha az Országgyűlés 15 napon belül nem tudja megválasztani a miniszterelnököt, akkor az Alkotmányvédelmi Tanács kitűzi az új országgyűlési választások időpontját úgy, hogy az nem eshet későbbi időpontra, mint az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetésétől számított 90. nap.

Pokol ugyan 2030-ról beszél, de jelzi a cikkében, hogy a fideszes kétharmad odalehet a jövő évi választások után. Vagyis még ebben a ciklusban lehetne az ötletét beilleszteni az alaptörvénybe.

Pokol Béla (Záhony, 1950. május 7. –) magyar jogtudós, politológus, egyetemi tanár, a szociológiai tudomány (akadémiai) doktora. 1998 és 2002 között a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője. 2011 és 2023 között az Alkotmánybíróság tagja.^[1]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1977-ben szerzett diplomát. Ezt követően az Államigazgatási Főiskola tanársegéde lett, majd 1980-ban visszatért az ELTE Jogtudományi Karára, ahol az államjogi tanszék tudományos munkatársaként dolgozott. 1984-ben a politológiai csoport, majd 1989-től tanszék adjunktusa, később egyetemi docense lett. 1991-től egyetemi tanár. 1993-ban a budapesti munkája mellett a Szegedi Tudományegyetem jogbölcseleti tanszékének vezetőjévé nevezték ki. Ezenkívül a Miskolci Egyetemen oktatott több évig szociológiát, illetve 2002-ben a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára is lett.

Egyetemi állása mellett 1980 és 1985 között az MSZMP Társadalomtudományi Intézetében (ma: MTA Politikai Tudományok Intézete), valamint 1989 és 1990 között a Bielefeldi Egyetemen ösztöndíjas volt. 1985-ben Erdei ferenc-díjat kapott a Magyar Szociológiai Társaságtól.^[2]

1986-ban védte meg a politikatudományok kandidátusi, 1989-ben pedig a szociológiai tudomány akadémiai doktori értekezését. A Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Bizottságának, a Doktori Tanács szociológiai és demográfiai szakbizottságának tagja volt. Kutatási területe a jog, a politika és tudományos társadalom alrendszerei.

1976-ban lépett be az MSZMP-be, ahonnan 1988-ban lépett ki. 1989 és 1990 között a Minisztertanács Tanácsadó Testületének tagja volt. 1995-ben a Magyar Polgári Demokraták Társaság, majd a Magyar Nemzeti Demokraták Társaságának alapító tagja volt. Később Torgyán József FKGP-elnök személyes tanácsadója lett. Az 1998-as országgyűlési választáson a Független Kisgazdapárt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listájáról szerzett mandátumot, az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnökévé választották. Emellett 2001-ig a kisgazda-frakció helyettes vezetője volt. A pártonkívüli Pokol az FKGP-n belüli belső harcok kirobbanásakor mondott le a frakcióban betöltött tisztségéről.

Országosan ismertté egy törvénytervezete tette, melyben jogot és lehetőséget adott volna egy újságban megtámadott személynek arra, hogy ugyanakkora terjedelemben kifejtse saját álláspontját az adott sajtótermékben. A törvénytervezetet a sajtóban nagy tiltakozással fogadták, a köztudatba lex Pokol néven került be. Miután a Fidesz sem támogatta a törvényjavaslatot, Pokol visszavonta.^[3]

Neve többször felmerült lehetséges alkotmánybíróként, de konszenzus sosem született személyéről.^[4] Végül 2011-ben, a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz és KDNP négy másik jogásszal alkotmánybíróvá választották. Megbízatása tizenkét évre szólt, amit 2023-ban járt le.