Yuval Noah Harari izraeli történész szerint logikus, hogy Trump olvasatában Ukrajna felel a háborúért, és ugyanez a felfogás felel Grönland elfoglalásának tervéért is. A helyzet azonban bonyolultabb, mint a középkorban volt. A kilátások pedig rosszabbak.
Yuval Noah Harari izraeli történész úgy foglalja össze az amerikai elnök világfelfogását, hogy a posztliberális nemzetközi rendben a gyengéknek mindig meg kell adniuk magukat az erőseknek. A Financial Times-ban megjelent tanulmányában a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora úgy fogalmaz: nem érti, miért lepődik meg bárki, amikor Donald Trump a második világháború utáni rend újabb és újabb elemét támadja, hiszen a politikája nagyon is logikus.
Trump szemében a világ zéró összegű játszma, minden tranzakciónak van nyertese és vesztese. Ezért számára eleve gyanús az eszmék, javak és az emberek áramlása. A nemzetközi egyezmények, szervezetek és normák csakis egy összeesküvés részei lehetnek, és arra szolgálnak, hogy bizonyos országokat meggyengítsenek, másokat viszont megerősítsenek. Illetve hogy végső soron segítsenek egy olyan kozmopolita elitet, amelynek létéből semmi jó nem fakadhat.
Trumpnál az ideális világ úgy néz ki, hogy az államokat hatalmas pénzügyi, katonai, kulturális és fizikai falak választják el egymástól – írja Harari. Ő és a hasonszőrű populisták azzal érvelnek, hogy ezzel a módszerrel az országok nagyobb stabilitást és jólétet élveznek. Csakhogy ebből a gondolatkörből hiányzik egy kulcselem: a rendszer minden tagja csakis a szomszédok rovására javíthat helyzetén,
de akkor hogyan oldják meg a vitáikat? Elvileg úgy, hogy gyengébb mindig behódol, ennél fogva viszályok csak úgy alakulhatnak ki, ha nem ez történik.
Ily módon felelhet a Fehér Ház olvasatában Ukrajna a háborúért. Ugyanez a logika van Grönland elfoglalásának terve mögött is. Csakhogy akad három probléma: