Miskolc. A keleti régió lehet a magyar logisztika új motorja

 

A keleti régió lehet a magyar logisztika új motorja

Fotó: Pexels

 

Kelet-Magyarország logisztikai szempontból egyre fontosabb szerepet tölt be a hazai gazdaságban. Az infrastrukturális fejlesztések, a bővülő ipari beruházások és a régió földrajzi elhelyezkedése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Nyíregyháza, Debrecen és Miskolc új lendületet kapjanak a logisztikai hálózat bővítésében – akár nemzetközi szinten is.

 

Kelet-Magyarország, különösen Nyíregyháza, Debrecen és Miskolc térsége egyre nagyobb figyelmet kap a logisztikai fejlesztések szempontjából. A térség potenciálját erősítheti az orosz–ukrán háborús helyzet javulása, amely újra élénkítheti a kereskedelmet az ukrán határ mentén. Emellett azonban az úthálózat fejlesztése és az ipari beruházások már önmagukban is kedvezően hathatnak a logisztikai szereplők számára.

Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke szerint egy érdemi tűzszünet vagy békekötés nemcsak politikai és gazdasági szempontból lenne előrelépés, hanem a logisztikai ágazatban is új lehetőségeket teremtene. Ugyanakkor akkor is érdemes a régió fejlesztésével számolni, ha a háborús helyzet egyelőre nem javul – hiszen az utóbbi években így is több jelentős infrastrukturális beruházás valósult meg, illetve van folyamatban.

Kiemelt fejlesztések

Az M3-as autópálya és annak bővítése, valamint a hozzá kapcsolódó gyorsforgalmi úthálózatok fejlődése komoly lendületet adhatnak a kelet-magyarországi logisztikai tevékenységeknek. A jól kiépített közúti kapcsolat nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi áruforgalmat is támogatja. Az M30-as autópálya még hiányzó szakaszának befejezése pedig Miskolc logisztikai szerepét erősítheti, különösen a szlovák határhoz közeli elhelyezkedés miatt. Hasonlóképpen fontos a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében tervezett úthálózati bővítés is, amely Romániát és hosszabb távon Ukrajnát is gyorsforgalmi utakon kapcsolhatja be a magyar rendszerbe.

Növekvő igény logisztikai szakemberekre

Debrecen szintén kulcsszerepet játszik a térség jövőjében. Az ország második legnagyobb városaként már most is több logisztikai és ipari beruházásnak ad otthont, és a város Nyíregyházával való 2×2 sávos összekötése tovább javíthatja a régión belüli közlekedési lehetőségeket. A két város, valamint Miskolc és a környező települések összlakossága elérheti az 500 ezer főt, ami már indokolhatja a nagyobb kereskedelmi és elosztó központok létrehozását is.

A logisztika már most is több százezer embert foglalkoztat Magyarországon, és a keleti térség fejlesztései ezt a számot tovább növelhetik. Az ipari beruházások rendszerint logisztikai igényeket is generálnak, így az ágazatban tovább nőhet a kereslet nemcsak fizikai dolgozók, hanem jól képzett logisztikai szakemberek iránt is. Doór Zoltán szerint a felsőfokú logisztikai tudásra, naprakész piaci ismeretekre Kelet-Magyarországon is egyre nagyobb szükség lesz, különösen Debrecenben, Miskolcon és Nyíregyházán.

A hosszú távú trendek tehát kedvezőek: a geopolitikai környezet javulása, az infrastrukturális beruházások és az ipari fejlesztések együttesen teremthetnek új alapot Kelet-Magyarország logisztikai felértékelődéséhez – írja a logisztikaihirek.hu.