A bérek évente elviszik a kezelt vagyon értékének a 0,25 százalékát, ami nem tűnik túl hatékonynak. Mivel további 12 milliárd forintot tesz ki az anyagjellegű ráfordítás, az értékcsökkenés és a pénzügyi ráfordítások értéke, így összesen minden évben a vagyon 0,7 százaléka megy el csak arra, hogy ezek aza alpítványok kezelik a nekik ajándékozott vagyont.
Összességében 113 milliárd forint jelenik meg a kimutatásokban az ösztöndíjprogramokra vagy egyéb tevékenységekre juttatott támogatásként – több részletet erről sem lehet már pontosan megismerni a beszámolókból. Az állam közvetlenül 103 milliárd forinttal támogatja az alapítványokat.
Bár a vagyon összértéke 1700 milliárd forint, az alapítványok évente csak 11 milliárd forinttal költenek többet az egyetemekre, mint amennyi állami támogatást közvetlenül megkapnak.
Ha az igen eltérő összetételű és minőségű eredménykimutatások fő adataiból készítünk egy összesített bevételeket és kiadásokat mutató egyszerűsített eredménykimutatást*, akkor feltűnő, hogy a vagyon nem fiall sokat: a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak egyenlege 55 milliárd forintot mutatott, ami a 2022 év végi eszközérték 3,7 százaléka, és körülbelül fele az állami támogatás 103 milliárd forintos értékének.
A gigantikus vagyon ellenére is esélytelen, hogy az alapítványok állami támogatás nélkül fenn tudják tartani az egyetemeket, csupán saját forrásból.
Az alapítványok 2023-ban 38 milliárd forint hasznot értek el, de csak remélhetjük, hogy később ezt a felsőoktatásra fordítják.
Az egész alapítványi modellt azzal adta el a közvéleménynek a Fidesz, hogy majd az alapítványok az átadott vagyonnal gazdálkodva, a részvények osztalékai és a kamatok segítségével tartják fenn az egyetemeket. Ehhez képest azonban épp az állami, közvetlen támogatások nőttek meg.
Korábban írtuk
Veres Pál? A kötelező helycserék után is tele van kormányközeli emberekkel az alapítványi egyetemek vezetése

Februárban az Európai Bizottság nyomására a kormánytagok lemondtak egyetemi kuratóriumi tagságukról, hogy az intézmények megkaphassák az uniós forrásokat. Nyárra szinte mindenhol lezárultak a „cserék”, melyeket a Telex tekintett át.
A Corvinus Egyetem kuratóriumába Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója érkezett dr. György László helyett, aki jelenleg kormánybiztosként tevékenykedik. Bacsa egyébiránt az SZFE kuratóriumában is benne van.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemtől két jelenlegi miniszternek is mennie kellett. Éder Tamás és Potori Norbert lettek az új tagok. Éder a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke. Potori Norbert az Agrárközgazdasági Intézet kutatási igazgatója, az MTA Agrárközgazdasági Bizottság választott tagja.
Pannon Egyetem kuratóriumában is volt változás: Navracsics Tibor helyére Birkner Zoltán érkezett, aki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke volt. Bekerült a kuratóriumba Szabadics Zoltán is, aki a K-Monitor adatbázisa szerint a Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt.-n keresztül rendszeres szereplője az állami közbeszerzéseknek, cége Mészáros Lőrinc rendszeres konzorciumi partnere.
Az Óbudai Egyetem kuratóriumából Varga Mihály pénzügyminiszternek távozott, helyére Nagy Zoltán érkezett. Nagy 2013 óta dolgozik a Gránit Bank Zrt.-nél, ahol máig vezérigazgató-helyettes. A fenntartó alapítvány élén egyébként jelenleg Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere van.
A Széchenyi István Egyetem kuratóriumából Szijjártó Péter külügyminiszter távozott, helyére Hetzmann Béla került, aki a Rába Járműipari Holding Nyrt. elnök-vezérigazgatója. Tagja maradt a testületnek Dézsi Csaba András, Győr kormánypárti polgármestere, de ott ül a felügyelőbizottságban Tarlós István is, a kuratórium elnöke pedig maga Palkovics László volt technológiai és ipari miniszter.
A Szegedi Tudományegyetem kuratóriumában Palkovics László távozását követően a minisztériumot kapó Lantos Csaba kapott helyet, majd az ő helyére újabb ember érkezett, mégpedig Jászai Gellért személyében, aki a NER egyik fő üzletembere, a 4iG vezérigazgatója.
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni – azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.




Veres bárhol megjelenik, ott kő kövön nem marad. Nem véletlen, hogy a Miskolci Egyetem is mélyrepülésbe kezdett…
Mélyrepülésbe a miskolci DK kezdett a levélírás után.
Igaz, hogy Pásztor Albertet is a DK-főnök döfte hátba
Ragadós a pesti példa. Még mindig irigykedtek?
„Lassan már megsajnáljuk Karácsony Gergelyt. No nem komolyan, de egy kicsit azért mégis. Most épp a bukott televíziós megmondóember esett neki egy olyan fotó miatt, amelyen a főpolgármester többek között Demeter Szilárd társaságában látható.
És kapaszkodjanak meg: mosolyog. Mi több: kacag! Mindez annyira kiverte a biztosítékot a szélsőballer Jusztnál, hogy egy Facebook posztot szentelt Karácsony számonkérésére.
„Mit üzen ez a kép? Nekem semmi jót. Ugyanis nem tud olyan helyzet kialakulni, hogy egy a hatalom által fojtogatott főváros első embere bármilyen szituációban ilyen felhőtlenül vihogjon a hatalom egyik legostobább, legkegyetlenebb, legalja kiszolgálójának társaságában. Ha egyáltalán mutatkozhat vele egy képen az csak hivatalos fotó lehet, amit nem lehet félremagyarázni, de egy amúgy jó hangulatú vidéki koncerten?…
Ez nem protokoll, ezzel az emberrel egy képen megjelenni – ráadásul ilyen felhőtlenül vihogva – árulás. Emlékeztetnék, hogy mennyire megbánta és érezte átverve magát a Demeterrel való találkozó után Bródy János. Pedig az hivatalos találkozó volt… Karácsony Gergely van erre bármilyen elfogadható magyarázat? Csak az »árokbetemetés« szándékot felejtsd el. Az már Medgyessyék sem sikerült…”