Bayer nagyapja a kiskőrösi nyilas, majd önkéntes besúgó

A vele egyet nem értők szüleiről és nagyszüleiről előszeretettel író Bayer Zsolt többször írt már a saját anyai nagyapjáról is – de nem a valóságot. Márpedig, ha Bayer szerint „csak meghatározza az emberfiát a családja”, érdemes lehet azon is elgondolkodni, mennyiben határozta meg Bayer Zsoltot anyai nagyapja, a testüregmotozó kiskőrösi nyilasból lett kommunista besúgó. Azzal az állítással ugyanis, amely szerint az emberre jelentős hatással van családi környezete, e sorok írója is egyetért.

Bayer Zsolt rendszeresen fel szokta emlegetni politikai ellenfelei szüleinek és nagyszüleinek valós vagy vélt viselt dolgait. Részesült ebben a kitüntetésben Bauer Tamás, Donáth Anna, Fekete-Győr András, Rényi Pál Dániel, Dobrev Klára és még ki tudja, ki. Bayer meg is indokolta, hogy miért tartja a (nagy)apák és fiúk témakört fontosnak. „Önmagában természetesen semmit sem jelent, hogy ki az apja valakinek, de ha nem következik be hamar a nyílt és látványos lázadás, akkor azért csak meghatározza az emberfiát a családja. Így határozta meg szerinte Bauer Tamást az apja, a »körmös Bauer«1, a keményvonalas kommunisták egyik legszadistább kihallgatótisztje.”2 2023. február 6-án nemes egyszerűséggel Az unokák címmel írt cikket arról, hogy Donáth Anna, illetve Dobrev Klára lényegében „ugyanaz”, mint nagyszüleik.

Vizsgáljuk meg akkor Bayer Zsolt anyai nagyapját, Gyimes Károlyt, akit szerzőnk a keresztény középosztály prototípusának tart: „vidéki körorvos, amilyen csak a regényekben van. Szivarfüst, jó ebéd, bor meg savanyú víz, gonddal kötött nyakkendő, tekintély, boldog békeidők. Úgy képzelem, összenézett olykor bűnösen a cselédlánnyal, és mosolygok olyankor, nem is tudom, miért…”5