A TASR beszámolója szerint a költözést a nonprofit szektor szervezte.

A szlovák romaügyi hivatal rendkívül szokatlannak tartja az eljárást

A szlovák kormány roma közösségekért felelős biztosi hivatala „rendkívül szokatlannak” minősítette a családok Magyarországra költöztetését. A hivatal csak július elején szerzett tudomást a tervről, majd írásban kért tájékoztatást a jogi konstrukcióról és a családok helyzetéről. A hivatal szerint tisztázni kell az egészségügyi ellátás folyamatosságát, a gyermekek tankötelezettségének teljesítését, a munkalehetőségeket és a szociális ellátások hozzáférhetőségét. Jelezte azt is, hogy Kassa-Tóváros az elmúlt időszakban nem pályázott a roma családok szociális vagy átmeneti lakhatását segítő támogatásokra. Alexander Daško kormánybiztos szerint korábban moduláris lakások építésének finanszírozására is lehetőséget ajánlottak a városrésznek, ám a szükséges projekt nem érkezett meg. A hivatal jogi vizsgálatot ígért arra az esetre, ha beigazolódik, hogy egy szlovák önkormányzat saját állampolgárainak helyzetét ténylegesen az országon kívülre költöztetésükkel próbálja rendezni.

Miroslav Sabol kassai főpolgármester-jelölt július 23-án feljelentést tett az ügyészségen. Azt szeretné tisztázni, hogy a telep felszámolása összefügghet-e a terület későbbi gazdasági hasznosításával. Sabol szerint a telkek rendezése után egy körülbelül 19 hektáros fejlesztési terület jöhetne létre. Ez jelenleg feltételezés, amelyet sem az ügyészség, sem más hatóság nem igazolt. A feljelentésről a szlovák állami hírügynökség számolt be.

Szalonnán rendkívüli ülést és beköltözési korlátozást sürgetnek

Az ügy magyarországi oldaláról egy Szalonnán közvetített élő videóban beszélt Horváth Zsolt helyi roma vezető és önkormányzati képviselő, Dancs Mihály, a Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának elnöke, valamint Orgona Győző önkormányzati képviselő, a szalonnai roma nemzetiségi önkormányzat elnöke. A felvétel több része technikailag értelmezhetetlen, a fontosabb kijelentések azonban tisztán hallhatók. Dancs Mihály úgy fogalmazott: „Azt gondolom, hogy ez egy Európában is egyedülálló történet, hogy egy kampány miatt valakik azt gondolják, hogy a problémát átteszik a határon túlra.” Dancs Mihály hozzátette, bízik abban, hogy megoldás születik az ügyben. Szerinte már az is vitatható, ha egy problémát egyik településről a másikra helyeznek át, az országhatáron túlra tolása pedig még súlyosabb lépés.

Horváth Zsolt szerint egyre több család érkezhet Szalonnára, és a helyzetet a településnek kezelnie kell. Orgona Győző azt mondta, hogy Szlovákiából őt is megkeresték az ügyben, ezután tájékoztatta Balogh Zsolt polgármestert. Rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívását és a helyi önazonosság védelméről szóló rendelet megalkotását sürgette. Horváth Zsolt ennél konkrétabb korlátozást javasolt: „aki nem tud magyarul, az nem költözhet be a faluba”. Orgona Győző ugyanakkor maga is jelezte, hogy egy ilyen tilalom jogszerűsége kétséges, mivel Magyarország és Szlovákia egyaránt az Európai Unió tagja. A szlovák állampolgárok uniós polgárként három hónapig külön engedély nélkül tartózkodhatnak Magyarországon, érvényes személyazonosító okmánnyal. Hosszabb tartózkodás esetén regisztrációra és a törvényi feltételek igazolására van szükség.