A csőd után 13 évvel is repülnek még a Malév gépei

Eeegen. Csak bolsi kellettek hozzá.

Dobrevék meg „felügyelték” annak megmaradásáig a repülőteret.

a Red Buli -t jól előkészítették a fiókokban . 😂🤣😁

„Budapest Airport Zrt. – tulajdonosváltás
2002 januárjától ismét új fejezet kezdődött a repülőtér életében. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság megszűnt, helyette két új szervezet alakult. A légiforgalom irányítása a HungaroControl, a repülőtér üzemeltetése pedig a Budapest Airport Zrt. feladata lett. Utóbbinak a repülőteret egy modern, gazdaságos légikikötővé kellett alakítania, amely európai színvonalú szolgáltatásokat kínál, és az országot összeköti a világ más tájaival. A feladatot az utasok számának robbanásszerű emelkedése tette igazán komoly kihívássá, hiszen lépést kellett tartani a légiközlekedési ipar növekvő igényeivel, a diszkont légitársaságok gyors térhódításával. Jól érzékelteti a tendenciát, hogy 1998 és 2005 között megkétszereződött a Budapest Airport forgalma: 3,9 millióról 7,9 millióra nőtt. Újabb beruházások váltak szükségessé.

Ekkor a Magyar Állam a részleges privatizáció mellett döntött. 2005 júniusában az állam privatizációs szervezete koncessziós tendert írt ki. Az év végére a tender sikeresen lezárult, és a repülőtér irányítását a brit BAA, fontos brit repülőterek üzemeltetője és tulajdonosa vette át. Másfél évvel később, 2007 júniusában tulajdonosváltás történt, miután a BAA eladta tulajdonrészét a német HOCHTIEF AirPort vállalatnak és három pénzügyi partnerének.

2007-2011: A repülőtér felkészítése a jövőre
A repülőtér történetét ebben az időben a SkyCourt és az Airport City néven beindított hosszú távú fejlesztési terv határozta meg. A 2. Terminál új központi csarnokát 2009-ben kezdték el építeni, és 2011 márciusában avatták fel. A mintegy 28 000 négyzetméteres új, központi épület szervesen kapcsolódik a két régi épülethez, a 2A és 2B terminálokhoz, létrehozva az egységes 2. Terminált. A SkyCourt tervezése elsősorban az utasforgalom, másodsorban pedig a kereskedelmi és vendéglátási kapacitások fejlesztését célozta, a 2. Terminál többlépcsős bővítésével.

2011 júniusában a kisebbségi tulajdonos Magyar Állam a tulajdonrészét eladta a többségi tulajdonos befektetőcsoportnak, így a repülőtér üzemeltetéséért teljes mértékben a HOCHTIEF felelt, amely 2013-tól HOCHTIEF AirPort AviAlliance néven üzemelt tovább.

2012. február 3. – a Malév leállása
2012. február 3. „fekete péntek” néven vonult be a hazai légiközlekedés történetébe, miután a nemzeti légitársaság reggel 6:00 órakor végleg leállt. A repülőtér üzemeltetője egy sor fejlesztést volt kénytelen befagyasztani, egyebek mellett elhalasztotta a Cargo City névre keresztelt beruházást, és drasztikus takarékossági intézkedéseket kellett alkalmaznia. A válságkezelő programnak része volt az 1. Terminál bezárása is.

A Budapest Airport már a Malév 2012. február 3-i csődjének napján hatalmas erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a földre kényszerített nemzeti légitársaság helyére újabb légi fuvarozók lépjenek. A repülőtér célja az volt, hogy a magyar utasok és a hazai idegenforgalom a lehető legkevésbé érezze meg a Malév-csőd negatív hatásait. Ennek köszönhetően az év végére alig 4,7 %-os utasszám-csökkenéssel zárta az évet a repülőtér.”
…….

2024. jún. 7. — Több mint hárommilliárd euróért vásárolta vissza a kormány a Liszt Ferenc repülőteret, azaz a Budapest Airport Zrt-