Kínai kémek az európai egyetemeken. Miskolcon is van Konfuciusz Intézet

Miskolcon mi lehet a helyzet?

“Ébernek kell lennünk, de nem paranoiásnak.” Az EU egyetemein úgy gondolják, a megszokottnál óvatosabban kell bánni az egyébként szívesen látott kínai, iráni és orosz kötődéssel rendelkező diákokkal, mert az ördög nem alszik. Valóban ennyire figyelni kell? És Miskolcon ez vajon okozhat bármilyen problémát?

A strasbourgi plenáris ülésen az európai parlamenti képviselők az európai egyetemeken a nem uniós országok részéről érkező beavatkozásról és kémkedésről vitáztak. Az európai egyetemek a jelentések szerint harmadik országok – például Kína, Oroszország vagy Irán – beavatkozásának célpontjaivá válnak – figyelmeztettek az európai parlamenti képviselők a strasbourgi plenáris vitán.

“Ez a téma, ami az egyetemi szintű lehetséges beavatkozást illeti, a politikánk vakfoltja. Ez azt jelenti, hogy valójában bizonyított tények vannak, amelyek kétfélék lehetnek, vagy nyílt kémkedés, amikor a kutatásról van szó, vagy befolyásolás” – mondta az Euronewsnak Laurence Farreng francia EP-képviselő (Renew Europe), aki kérte, hogy ez a vita kerüljön napirendre.

Egymást követve mondták el a képviselők, hogy a harmadik országok kihasználják az akadémiai partnerségeket, hogy hasznot húzzanak a technológiaátadásból, kémkedési műveleteket folytassanak vagy befolyásolják a vitákat.

“Kína olyan stratégiai területeken finanszírozza az európai kutatókat, mint a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológiák, az űrkutatás és a biotechnológia. A kínai kutatókat a hírszerzési törvény kötelezi arra, hogy tudásukat megosszák az állammal” – jelentette ki Hannes Heide, osztrák európai parlamenti képviselő (S&D).

“Ezért sürgősen meg kell erősíteni a kutatásfinanszírozás ellenőrzését és átláthatóságát” – tette hozzá.

A képviselők ajánlásai között a finanszírozó intézmények átláthatóságának biztosítását, az egyetemek tudatosságának növelését és a felsőoktatás állami finanszírozásának növelését szorgalmazták.

“Ezt a munkát az európai hírszerző ügynökségekkel is össze kellene hangolni. Hiszen gyakran ők lesznek az elsők, akik a külföldi beavatkozást felfedik” – jelentette ki Markéta Gregorová cseh EP-képviselő (Zöldek/EFA képviselőcsoport).

“Kína és Oroszország a külföldi beavatkozás fő forrásai. Tehát miközben szívesen látjuk az ezekhez a nemzetekhez kötődő diákokat az egyetemeinken, nem szabad naivnak lennünk, és nem szabad mindenkinek könnyű hozzáférést biztosítanunk a csúcstechnológiához. Ébernek kell lennünk, de nem paranoiásnak” – tette hozzá.

A képviselők ugyanakkor hangsúlyozták az akadémiai szabadság, valamint az intézmények autonómiájának és nyitottságának garantálásának fontosságát.

Korábban írtuk 2019

Kitiltják az EU-ból a brüsszeli Konfuciusz Intézet vezetőjét

Belgium kezdeményezésére kitiltják a schengeni övezet 26 országából Szung Hszin-ning kínai politológust, a brüsszeli Konfuciusz Intézet vezetőjét – jelentette szerdán a De Morgen belga napilap.

A belga állambiztonsági és hírszerző szolgálatat szerint Szung nemzetbiztonság fenyegetést jelent.

A belga bevándorlási hivatal forrásai szerint Szung 2007 óta rendszeresen tartózkodik az országban, de állandó letelepedési engedélye nincs. 2019 szeptemberében megtagadták tőle a vízumot, mert a hatóságok szerint veszélyt jelent a közbiztonságra, és az ellene elrendelt belépési tilalmat végül kiterjesztették a schengeni övezet egészére.

A De Morgen és a De Standaard flamand lap azt írja, hogy az ügyben a kínai kormánynak folytatott kémkedés gyanúja merült fel, de nem írják egyértelműen, hogy Szungot vádolják ennek elkövetésével.

A belgiumi Konfuciusz intézetet ünnepélyes ceremónia keretében avatta fel Charles Michel akkori belga kormányfő és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök 2015-ben.

A világ minden táján több mint 500 Konfuciusz Intézet működik, amelyek a kínai nyelv és kultúra népszerűsítésére hivatottak. Ezen kínai intézetek közül az ausztrál és egyesült államokbeli került politikai propagandaterjesztés gyanújába, de a kínai kormány mindkét esetben tisztázta az ügyet.

Magyarországon négy Konfuciusz Intézet működik: az ELTE-n, a Szegedi Tudományegyetemen, a Miskolci Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen.