Az S&P szerint a választások után a magyar kormány megszorításokra készül – racionális ezt gondolni, de az is szinte biztos, hogy a kormány ezzel nyugtatgatta a hitelminősítőt a háttérben. Megszorításokkal együtt az államadósság idén nőni fog, jövőre stagnál, a hiány még jövőre is magas lesz. A kormány vagy kamuköltségvetést csinál 2026-ra idén ősszel, vagy meg fogják hosszabbítani a veszélyhelyzetet.

A kormány nagy valószínűséggel megszorításokra készül az Európai parlamenti választások után, vagy legalábbis ennek ígéretével nyugtatgatja a hitelminősítőket. Az S&P ugyanis három dologgal indokolja, miért tartotta változatlanul Magyarország adósbesorolását április 26-án:

  • Az államháztartás kamatkiadásai várhatóan érdemben mérséklődni fognak 2025-ben,
  • A 2024-es költségvetési évet olyan egyedi kiadások terhelik, mint a Budapest Airport visszavásárlása,
  • „Várakozásunk szerint” a kormány hitelt érdemlő „konszolidációs tervet” fog bemutatni 2024 második felében, amely tartalmazza a „költségvetési pálya stabilizálásához” szükséges lépéseket egy fenyegető túlzottdeficit-eljárásnak megfelelően.

Ami az első két pontot illeti, a kormány – a Pénzügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium – ezeket az érveket rendszeresen mondják. Egyébként amennyire tudni lehet, helytállóak is. Az biztos, hogy az inflációkövető PMÁP állampapír-sorozatok hozamfizetései hatalmas terhet rónak az államháztartásra, és az is biztos, hogy ez a teher mérséklődni fog. Hacsak megint el nem száll az infláció, amire jelenlegi tudásunk szerint kevés az esély.

És az is biztos, hogy a kormány máris százmilliárdokat tett félre tőkeemelés formájában nagy állami beszerzésekre, amiben benne van a Budapest Airport, illetve jó eséllyel a spanyol Talgo vonatgyár.

Budapest Airport, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Ferihegy
Veres Viktor

A kormány beszél a hitelminősítőkkel

A harmadik pont meglepő, a kormány eddig egy szót sem szólt arról, hogy további költségvetési „konszolidációra” (magyarul: megszorításokra) lenne szükség. Sőt Varga Mihály pénzügyminiszter a kormányinfón azt hangoztatta, amennyire látható, a bejelentett, 600 milliárd forintos beruházásbefagyasztás elég lesz a megemelt, a GDP arányában 4,5 százalékos hiánycél tartásához.

A folyamatok alapján elég valószínű, hogy nem lesz elég. És az is valószínű, hogy a kormány – ahogy arra az S&P is utal – el akar majd kerülni egy uniós túlzottdeficit-eljárást. Az pedig biztos, hogy nyáron önkormányzati és Európai parlamenti választások lesznek. Varga Mihály bejelentette, hogy évtizedes gyakorlatával szakítva a kormány csak ősszel terjeszti az országgyűlés elé a 2025-ös költségvetés tervezetét – a hivatalos indoklás szerint az amerikai elnökválasztás miatt, ami nyilvánvalóan kamu érv. Egyszóval teljesen racionális feltételezés, hogy a kormány megszorításokra készül – elsősorban az uniós túlzottdeficit-eljárás miatt – ám ezt majd csak a választások után akarja nyilvánvalóvá tenni.

Azért érdemes megjegyezni, hogy a kormány és a nagy hitelminősítők közt zajlanak háttéregyeztetések – ez teljesen normális. Szóval egyrészt racionális feltételezni, hogy a kormány megszorításokra készül, másrészt

nagyon valószínű, hogy a háttérben ezt ígérte a hitelminősítőknek, megnyugtatásukra, elkerülendő egy esetleges leminősítést.

Egyébként különösen az S&P besorolása kritikus, a minősítőnél a magyar államadósság csak egy fokozattal áll a bóvli fölött. Ha a magyar államadósságot a három nagy ház (S&P, Fitch, Moody’s) közül kettő bóvliba vágja, akkor a megfontolt befektetési politikát folytató befektetési intézmények azonnal menekülni kezdenének a magyar eszközökből.https://hvg.hu/gazdasag/20240501_megszoritasok-veszelyhelyzet-s-and-p-varga-mihaly