– Nagy kihívást jelentő feladat az erre vonatkozó becslés. A holokauszt józan ésszel felfoghatatlan mértékű pusztítása végzetes sebeket ejtett a magyarországi zsidó hitéleten, ugyanis a vallásos zsidóság szellemi és infrastrukturális hátterét biztosító vidéki közösségeket jóformán teljességgel megsemmisítették. A túlélők közül is sokan végképp le akartak számolni az embereket egymástól elválasztó vallási-származási kategóriákkal. A baloldali vezetés pedig mindent megtett a hitélet visszaszorítása érdekében. Az 1956-os forradalom leverését követő konszolidáció egyik alapelvévé emelték a zsidókat érintő kérdésekkel kapcsolatos hallgatást.
A Kádár-korszakban a zsidó hagyományok megtartó ereje végzetesen meggyengült. A rendszerváltás időszakára a közösségi intézményrendszer a romokban hevert, gyakorlatilag nem létezett szervezett zsidó oktatás. Ebből a helyzetből kiindulva próbál az általam vezetett Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) 2004-es létrehozása óta virágzó közösségeket létrehozni, és mára számos budapesti, vidéki és határon túli zsinagógában indult újra a hitélet.
De a tényleges számokra visszatérve, a becslés során iránymutatóul szolgálhatnak az egyszázalékos adófelajánlások. 2016-ban 2 843-an címezték egyházi felajánlásukat az EMIH-nek.
Bár léteznek a hitközségünktől független, kisebb ortodox közösségek is Magyarországon, az autentikus vallási hagyományokat legalább valamelyest követők száma egészen biztosan nem haladja meg az említett nagyságrendet.
– Ön szerint mi az oka annak, hogy a világ fejlett, jólétben élő társadalmaiban az élet továbbadása, a házasságkötés nem evidencia ma már? Mi változott körülöttünk és bennünk?
– Ennek számos, egymást kölcsönösen erősítő oka van. Érdemes a felvilágosodás időszakáig visszamennünk, amely megkérdőjelezte, újraírta, illetve új ideákkal helyettesítette a korábbi világnézetet, életvezetési stratégiákat. A szellemi és mentalitásbeli változásokat kísérő ipari forradalom nyomán gyökeresen átalakult a társadalom szerkezete is, felbomlottak a kiterjesztett családi háztartások. Megnyílt az út a nők tömeges foglakoztatása előtt, és az általánossá váló társadalombiztosítás levette a szülők időskori ellátásának terhét a leszármazottak válláról. Ezzel a gyermekvállalás megszűnt gazdasági hajtóerőnek (is) lenni.
A jóléti társadalmak kialakulásával párhuzamosan ráadásul nem csupán a születéskor várható élettartam és az életminőség növekedése mutat egyre kedvezőbb képet, hanem az egyes életszakaszokban eltöltött idő is jelentősen növekszik. A fiatalok egyre később vállalnak gyereket, ha egyáltalán vállalnak. Az új, mindent átfogó világmagyarázatot elvető kritikai szemlélet időlegesen diadala jutott, és az értékek teljes relativitásának és a társadalom atomizálódásának nyitott teret. A fiatalok nemzedéke egyszerűen elvesztette a hitét abban, hogy a saját lehetőségeit egykor megteremtő értékeket érdemes a következő generációk számára tovább örökíteni.
A mi feladatunk, hogy visszaadjuk számukra ezt a hitet.https://kepmas.hu/hu/nok-es-ferfiak-mas-mas-tehetseget-kapnak-istentol-interju-koves-dvoraval-az-obudai-zsinagoga
Mindenről a kommunisták, meg a miskolci elmeosztály tehet. Még egy háromgyerekes.
Ha van Istenük, mi szükség volt emberáldozásra, hogy megváltsák magukat?
Hát , összeillő pár, mit mondjak !
Muszlim imámokról és nőikről nem mer aXXXilyesmiket kirakni, mert azoktól félti sunyi kis életét, viszont a zsigeri antiszemita ízű trágyalevét nagy bátorsággal locsolgatja, mert tudja, hogy a zsidók nagy ívben tesznek az IQ deficites idiotizmusára.
BELTENYÉSZET.
A neten keresztül is érezni a szagukat.