A 2019 márciusában létrehozott Választási földrajz számos társadalomföldrajzzal kapcsolatos vizsgálatot végzett már – országhatárainkon belül és kívül. Két hete indult cikksorozatunkban az oldal miskolci kötődésű szerkesztőjével, Bódi Mátyással vesszük sorra a város népességének csökkenése diktálta és az idén júniusi önkormányzati választáson debütáló új miskolci körzethatárokkal kapcsolatos tudnivalókat (előző cikkeink ITT és ITT olvashatók).
A betű szelleme
A választási eljárásról szóló törvény pontosan leszögezi: az újonnan kialakított önkormányzati választókerületek esetében az arányosság alapvető elv. A döntéshozóknak tehát törekedniük kell arra, hogy a szavatok értéke a lehető legközelebb álljon egymáshoz – elviekben egyenlő is legyen. Ennek betartásával például aligha fordulhatna elő olyan, hogy az egyik képviselőt jóval kevesebben választják meg a közgyűlésbe, mint a másikat.
Megkérdezett szakértőnk szerint ehhez tartotta magát az újrarajzolásért helyben felelős Ignácz Dávid jegyző, akinek a Helyi Választási Bizottság elnökeként az egyes kerületek lélekszáma közötti – az elviekben 5, sőt, külön indoklással akár 15 százalékosra is rúgható eltérést – sikerült 3 százalék alá szorítania.
Az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszékének PhD-hallgatója úgy ítéli, országos viszonylatban kiugróan arányos választókerületi beosztásnak minősül a miskolci. Hozzátette, számos kormánypárti és ellenzéki vezetésű várost és budapesti kerületet néztek át az elmúlt hónapokban, ám ehhez foghatóra nem leltek.
Nem jött be
Bódi Mátyás lapunknak felidézte, 2019-ben nem véletlenül semmisítette meg a Miskolci Törvényszék az akkori jegyző, Alakszai Zoltán által készített választókerületi rendszer több elemét. Mint arra rávilágított: a korábbi besorolás egyrészt meglehetősen aránytalan volt, és egy-két „nagyon virtuóz kialakítású” választókerületet is eredményezett.
– Több városban is nettó törvénysértő választókerületi határok mentén rendezték meg az önkormányzati választásokat, így például Dunaújvárosban is. Ez akkor történhet meg, ha rövid távú politikai célok vezérlik a döntéshozókat – fogalmazott a Választási földrajz szerzője, aki úgy ítéli, mindez az országos szinten megmutatkozó hanyagság és jogi következetlenségből származhatott.
Információi szerint Miskolcon ugyanaz a személy dolgozott a 2019-es választókerületi térképen, aki jelenleg egy borsodi kormánypárti parlamenti képviselő közösségi oldalát is kezeli.
– A határhúzogatás nem csodafegyver. Erre mindkét politikai oldalnak felhívnám a figyelmét. Miskolcon 2019-ig az akkori vezetés kezében volt ez a politikai eszköz, mégis az akkori tizenkilencből mindössze két körzetben tudták legyőzni az összefogott ellenzék egyéni jelöltjét – hangzott el tőle.
Természetes van, hibátlan nincs
Ahogy arra Bódi Mátyás emlékeztetett: a magyar szabályozás előírja továbbá azt is, hogy a választókerületek földrajzilag folytonos és összefüggő területeket fedjenek le – s ne történhessen meg az a szélsőséges eset, amikor egyetlen lépcsőházat majdhogynem teljesen körülölel egy másik kerület.
– A miskolci körzetek elég kompaktnak tűnnek, alig látni az új térképeken elnyúlt választókerületet – jegyezte meg az úgynevezett organikus elv kapcsán, hozzáfűzve, mindez az arányosság elvével szükségszerűen konfliktusban áll, így a mindenkori jegyzőnek ezt kell kiegyensúlyoznia.
A szakértő végül kiemelte: tökéletes választókerületi rendszer nem létezik – az Egyesült Államokban a ’60-as évek óta felütik a fejüket azok a jogi csatározások, melyek a választókerületi besorolások arányosságát firtatják.
5 Responses
És hány forint + áfa egy ilyen szakvélemény? Olyan drága nem lehet, ha maradt 40 milla a közösségi költségvetésre
Tudjuk!
https://www.youtube.com/watch?v=MjnpnkV6qAI
Ne fáradj! Szoftver kérdése.
Geográfus MSc (ELTE, 2012)
„Erasmus ösztöndíj 2009-2010: Rijksuniversiteit Groningen (Hollandia)
Nyelvtudás: Angol (felsőfok)
Kutatási terület:
Választási földrajz,
politikai földrajz.”
Mifelénk ez benyalásnak hívják
DE
Mesélj már ezekről az enklávékról:
„A helyzet kialakulása még a 12. századra vezethető vissza, amikor Breda és Brabant főurai az egymás közötti adásvételeknél, földcseréknél egyes területeket megtartottak maguknak. Ezeket a megosztásokat azután sem sikerült egyszerűsíteni, hogy Belgium 1830-ban függetlenné vált. Így megmaradt a világ egyik legbonyolultabb határvonala, amely gyakran házakat vagy üzleteket szel ketté.
A két ország némileg eltérő szabályai miatt például néhány méteres sétával választhatnak a számukra kedvezőbb közül. Az adót például abban az országban fizetik, ahol az épület bejárati ajtaja van, így adott esetben például áttehetik az ajtajukat a másik oldalra (ha épp az ajtajukon keresztül megy a határ, a két rész külön országhoz tartozik, amit a házszámok is jeleznek). A turisták pedig özönlenek, hogy lefényképezzék az utcákon és épületeken átfutó, fura határvonalat.
Kattintson a képre, és nézze meg galériánkat Baarléról!”
Ha szakemberek és nem politikai érdekeket szolgáló csinovnyikok dolgoznak a Városházán.