Miskolc. Az egykori Vasgyár és jogutódjai a múlt század utolsó évtizedeiben lényegében befejezték a működésüket…

Településrendezési eszközök módosítása és lakossági fórum

Miskolc MJV Önkormányzata, Miskolc MJV településrendezési eszközeinek módosítását kezdeményezi, a DAM 23365/43 hrsz.-ú ingatlanra. A módosítás a nagyméretű 130 hektáros Gipe jelű egyéb ipari terület céljára szabályozott terület déli részén a kialakult használatnak megfelelő Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató terület kialakításáról és annak Kb-Mú jelű magánútról történő megközelítéséről szól, ami megtekinthető a Főépítészi Kabinetben vagy az alábbi internetcímen.

https://www.miskolc.hu/sites/default/files/dokumentum/dam2_vel-partnersegi-dok_2023-10-18.pdf

A tervekkel kapcsolatosan 2023. november 9-én 14 órai kezdettel lakossági fórumot tartanak Miskolc MJV Polgármesteri Hivatalának (Miskolc, Hunyadi u. 2. sz.) III. emeleti ferdetetős tárgyalójában.

Előzmények
Az egykori Vasgyár és jogutódjai a múlt század utolsó évtizedeiben lényegében befejezték a
működésük idejében az egész város életét jelentősen meghatározó tevékenységüket. Azóta időről
időre felmerül az így kialakult helyzet megoldásának javaslata. A jelenleg hatályos
Településszerkezeti Terv és Helyi Építési Szabályzat is tartalmaz javaslatokat a terület sorsának
rendezésére. Jelentős központi elhatározás híján is lassú módosulás tapasztalható az egykori gyár
hatalmas területén. Jellemzően azok a területek tudtak fejlődni, átalakulni, melyek közvetlenül
kapcsolódtak a közterületekhez és önálló telekként helyrajzi számhoz jutottak, de ez a lehetőség csak
kevesek számára volt adott.
A többiek számára csak a terület egészének áttekintése alapján hozott döntések alapján nyílhat
lehetőség. A helyzet és a feladat értelmezéséhez példaként ott áll a Vasgyár létrejöttének és sikeres
működési korszakainak története. Mindenkor meghatározó volt az állami – a városi – és a gyári szint
szoros egymásra épülése, a lehetséges közös cél meghatározása, és az erőforrások ez irányba állítása.
ma is erre lenne szükség, mert a múló időben a koordinálatlan folyamatok az értékek vesztéséhez, a
lehetőségek kihagyásához vezethetnek.
Az állam lehetőségei ma: a szükséges jogi környezet megteremtése (lásd a saját használatú utak
szerepének módosulása az építési telkek lehetséges kialakításával), a rendezetlen tulajdonosi helyzet
feloldásában való részvétel, az önkormányzat számára szükséges beavatkozások segítése.
Az önkormányzat saját közösségi céljainak megfogalmazása, az ahhoz szükséges tervezési
feladatokban megbízóként történő részvétel, és mindenekelőtt a terület sorsának alakításában az aktív,
proaktív részvétel.
A gyár területen működő érdekeltek feladata a fenti folyamatokban való részvétel megszervezése
és a saját szándék artikulálása, a helyi közös célokba való integrálása.
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA 2023.
AZ EGYKORI DAM-HRSZ. 23365/43. DÉLI RÉSZÉNEK,
A MISKOLC MJV ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 72/2022. (VI.23.) HATÁROZATA ALAPJÁN
KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETTÉ NYILVÁNÍTOTT TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN
– PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSI ÉS VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ –
oldal 8 / 67
Településtervi előzmények
Irodánkat 2021 szeptemberében kereste meg az osztatlan közös tulajdonban levő DAM területen
telephelyet fenntartó T-Préstechnika Kft. képviselője, hogy a területre vonatkozó városrendezési terv
módosításának településtervezési/jogszabály-változtatási folyamatán keresztül szeretne menni, hogy
cége az önállósodás felé vezető úton elindulhasson, telephelyének önálló helyrajzi számot szerezzen.
Első lépcsőként megvalósíthatósági tervet készítettünk arra vonatkozóan, hogy a terepadottságokból,
a meglévő épületek helyzetéből, infrastruktúrától, stb. függően elképzelhető-e olyan telekosztás, mely
telekalakítási földhivatali eljárás során megfelelhet az országos rendelkezéseknek. A lehetőségeket
számba véve a T-Préstechnika Kft. a DAM területének morfológiailag meghatározott „felső
teraszán”, a „telekrészével” szomszédos területrészeken kooperációba kezdett a többi telephelyet
birtokló vállalkozással, és 2021. decemberében már egy konzorcium keresett meg bennünket, hogy a
rendezési terv módosítására irányuló terveztetést folytatni szeretnék. A 2022. februárjában kötött
szerződés szerinti együttműködés és tervezés eredményeként a Megbízók májusban kérelmüket
Miskolc MJ Város Közgyűlése elé vitték, és a város – látva a közös szándékot és tervi
előkészítettséget – 72/2022. (VI.23.) határozatában kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a
területet, s egyben befogadta a rendezési tervmódosításra irányuló kérelmet.
A jelenlegi módosítás célja tehát a DAM morfológiailag a legmagasabban fekvő déli területének
telekosztása, a ma is telephelyekként működő, több ipari épülettel ellátott terület önálló helyrajzi
számokkal történő ellátása. A tervezési terület az egykori DAM jelenleg még osztatlan közös
tulajdonban lévő területének déli részén található.
Értelemszerűen a csatlakozó DAM-os telkek hasonló módon használat szerint elkülönülten, de önálló
helyrajzi számmal nem rendelkező területek. Ezektől eltér a Kis Ernő utca, valamint a Gózon Lajos
utca melletti sáv, mely gazdasági társaságok kihasználva a közvetlen közterületi kapcsolatot
többségében már önálló telekként saját helyrajzi számot kaptak. Ehhez a teleksávhoz csatlakozik
keleti oldalon az a kereskedelmi szolgáltató terület, mely a déli tehermentesítő út adottságait
természetes módon kihasználva északról leszegi a jelentős mértékben leromlott lakóterületet. E
telekcsoport alatt a Hold utca környezetében részben szanált átmeneti zóna van, jelenleg funkció
nélkül. A Szövő utca és Tatár utca környékén vegyes funkciójú telekcsoportok vannak, jellemzően
lakó- és kereskedelmi–gazdasági–szolgáltató területek.
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA 2023.
AZ EGYKORI DAM-HRSZ. 23365/43. DÉLI RÉSZÉNEK,
A MISKOLC MJV ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 72/2022. (VI.23.) HATÁROZATA ALAPJÁN
KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETTÉ NYILVÁNÍTOTT TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN
– PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSI ÉS VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ –
oldal 9 / 67
II. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATOK
1. A településrész helyzetelemzése és -értékelése
A Vasgyár területe a településtesten belül zárvány, melynek meglétét ma már semmi nem
indokolja. Ennek feloldása a területen belül átvezető közutak létrehozásával lehetséges. Ezek az
észak-déli irányban a Kiss Ernő utcát a Varga-hegyi úttal összekötő, nehézgépjárművek számára is
alkalmas út, valamint kelet-nyugati irányban a Tatár utcát a Vasgyári utcával összekötő gyűjtőút.
Feladat lehet még – későbbi döntéstől függően – a meglévő iparvágány hálózat lehetőségeit
kihasználó „körvillamos” megépítése esetén a szükséges pályatest nyomvonalának biztosítása.
A fenti utak megvalósulása esetén a „peremeken” lévő területek építési telekké alakulása
lehetséges, a terület belsejébe viszont a meglévő és új kiegészítésekkel a területet behálózó
mellékutak magánúttá alakítása és azok közúti kapcsolatának biztosítása módot ad arra, hogy a
terület egészén az építési telkek kialakítása lehetővé váljon.
A terület morfológiája sajátosan alakult. A Vasgyár első üzemét Újgyőrbe telepítették az
iparvágány lehetséges magasságához igazítva, a területen folyó Tenkes patak vizének
felhasználásával. A terület Szinva felé eső mélyfekvésű mocsaras része teraszosan feltöltésre került
a fejlődés további ütemeiben. A konkrét tervezési terület a „felső terasz”, a gyár legmagasabban
fekvő aránylag sík része.
Morfológiai vizsgálat.
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA 2023.
AZ EGYKORI DAM-HRSZ. 23365/43. DÉLI RÉSZÉNEK,
A MISKOLC MJV ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 72/2022. (VI.23.) HATÁROZATA ALAPJÁN
KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETTÉ NYILVÁNÍTOTT TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN
– PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSI ÉS VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ –
oldal 10 / 67
2. Az épített környezet, az épületállomány helyzete, minősége, értékei
A Vasgyár területén belül az ún. „felső terasz” az iparvágányhoz kapcsolódóan kiépült első építési
ütem 1868-ban adták át az első létesítményeket. Ezek emlékét a tervezési területen belül a téglagyár
épületcsoportja őrzi. A többi épület a későbbi átépítések során keletkezett, döntően a Lenin
Kohászati Művek idejében. A tűzálló téglagyár funkciójában már nem él, épületei leromlottak, csak
néhány értékelhető momentuma maradt meg, melynek lehetséges rekonstrukciója, valamely mai
funkcióval való megtöltése bizonytalan.
A tűzálló téglagyár épületei a két háború közötti időből való történeti térképen.
A szintén a tervezési területünkön levő gyári tűzoltóság megszűnt, épülete átépítve az Eb-mex Kft.
telephelye. Az egykori KAC étkezdéjének hasznosítása szintén átalakult, a többi épülethez
hasonlóan.
Az elmúlt bő három évtized alatt az egykori vasgyári területből igyekeztek leválni azok a területek melyek
közúti kapcsolattal rendelkeztek vagy a közúti kapcsolatuk az aktuális városi vezetéssel egyeztetve
megvalósítható volt – lásd alább.
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA 2023.
AZ EGYKORI DAM-HRSZ. 23365/43. DÉLI RÉSZÉNEK,
A MISKOLC MJV ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 72/2022. (VI.23.) HATÁROZATA ALAPJÁN
KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETTÉ NYILVÁNÍTOTT TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN
– PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSI ÉS VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ –
oldal 11 / 67
A konkrét tervezési terület a „felső teraszon.” A bal oldalt sárgával jelölt tűzálló téglagyár épületei
kimaradtak a tervezési folyamatból a jelenlegi tulajdonosok érdektelensége miatt.
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA 2023.
AZ EGYKORI DAM-HRSZ. 23365/43. DÉLI RÉSZÉNEK,
A MISKOLC MJV ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 72/2022. (VI.23.) HATÁROZATA ALAPJÁN
KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETTÉ NYILVÁNÍTOTT TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN
– PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSI ÉS VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ –
oldal 12 / 67
3. Közlekedési járhatóság-vizsgálat
Jelen tervezés közvetlen előzményei, feladatai
A Hadas Építész Kft. Telepítési tanulmánytervéhez kapcsolódóan készül jelen járhatóság vizsgálati
terv.
A vizsgálati terv feladata a nehéz tehergépjármű mozgások modellezése, a telepítési terv
közlekedési kiegészítése.
Tervezési paraméterek
A tervezett utak besorolása : B.VI. D d
Belterületi egyéb út, magánút
• Tervezési sebesség: 20 km/h
• Burkolatszélesség: 6,5 m
• Koronaszélesség: min. 6,5 m
Jelenlegi állapot ismertetése
A tervezési terület egy részén jelenleg is forgalom zajlik. A tervezési területre részletes geodéziai
felmérési adatok nem állnak rendelkezésre.
Tervezői megállapítások, javaslatok
A megbízó által szolgáltatott alaptérképen elvégeztük a vízszintes üldözőgörbés vizsgálatokat.
Magassági vizsgálatot a terep felmérések hiányában nem végeztünk.
Megállapítások:
• A telepítési terv szerinti felosztású ingatlanok nehéz tehergépjárművel is megközelíthetőek.
• A területen összesen hat helyen találtunk a kétirányú forgalmat érintő ütközési lehetőséget.
• Három helyen szükséges korrekció a meglévő út szabályozási szélességében.
• A területre be- és kihajtás a déli oldal kis ívkorrekciójával megoldható, a meglévő kapu
hátrébb helyezése szükséges lehet, részletes geodéziai felmérés alapján tervezhető.
Lásd a csatolt járhatóság-vizsgálati tervlapot.
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA 2023.
AZ EGYKORI DAM-HRSZ. 23365/43. DÉLI RÉSZÉNEK,
A MISKOLC MJV ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 72/2022. (VI.23.) HATÁROZATA ALAPJÁN
KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETTÉ NYILVÁNÍTOTT TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN
– PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSI ÉS VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ –
oldal 13 / 67
4. Közművek vizsgálata
Az energia közművek – mind az elektromosság, mind a gázellátás – a felső terasz területén a városi
hálózatokról biztosított. Ettől eltérően a viziközművek csak áttételesen kapcsolódnak a MIVÍZ által
üzemeltetett városi hálózatokra. Az egykori gyár területén belül az ISD POWER közvetítésével
vannak ellátva az egyes létesítmények.
Vízi közművek vizsgálata
Az egykori Vasgyár (korábban LKM, majd DAM) területén belül az egyes létesítmények, épületek
vízi közművekkel való ellátását egy a városi viziközmű hálózattól független belső rendszer
biztosította. Ezt a belső víziközmű hálózat négy jól elkülöníthető rendszer alkotta:
– ivóvíz hálózat: feladata az üzem kommunális vízigényének biztosítása;
– iparivíz hálózat: feladata az egyes üzemek, csarnokok, technológiák iparivízzel való ellátása;
– szennyvíz hálózat: feladata a keletkező ipari és kommunális szennyvíz összegyűjtése és megfelelő tisztítás után a befogadóba történő bevezetés;
– csapadékvíz hálózat: a gyár területén összegyűjteni a csapadékvizeket és a szükséges tisztítás
után befogadóba vezetni.
A vizsgált terület (Felső Terasz) pillanatnyilag a működéséhez szükséges víziközmű kapcsolattal
rendelkezik. A vízellátást és szennyvízelvezetést az ISD POWER Kft. szerződéses körülmények
között biztosítja a gyár meglévő hálózatán keresztül a területen lévő ingatlanokon.
A jelenlegi meglévő víziközmű rendszer kialakítását, műszaki állapotát és üzembiztonságát tekintve
kifogásolható. A gyári víziközmű hálózat közüzemi hálózatba emelése csak a hálózat teljes
felülvizsgálata, és a szükséges rekonstrukciók elvégzése után lehetséges. Addig a MIVÍZ Kft. a
rendszert nem veszi át üzemeltetésre.
Ivóvíz rendszer:
A gyár ivóvíz hálózatába ivóvizet biztosító korábbi gyári vízműtelepek különböző okokból
megszűntek, a gyár területe jelenleg a MIVÍZ Kft. rendszerére van kötve egy DN100-as csővel. A
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA 2023.
AZ EGYKORI DAM-HRSZ. 23365/43. DÉLI RÉSZÉNEK,
A MISKOLC MJV ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 72/2022. (VI.23.) HATÁROZATA ALAPJÁN
KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETTÉ NYILVÁNÍTOTT TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN
– PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSI ÉS VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ –
oldal 14 / 67
vízmű a vizet átadja az ISD Power Kft.-nek aki a telepen belüli elosztást végzi. A gyár belső
vízhálózata öntöttvas, acél, és azbesztcement csövekből lett kialakítva. Az egyes ingatlanok külön
almérővel mérik a fogyasztásukat.
A betápláló vezeték dimenziója nem teszi lehetővé a jelenlegi vízigényeken túli jelentősebb vízigényt
jelentő bővítéseket. Technológia, tevékenység, foglalkoztatotti létszám jelentős bővítése esetén meg
kell vizsgálni, hogy a szükséges ivóvíz mennyiség biztosítható-e.
Az ivóvíz hálózatról – jelen kiépítésében – tüzivíz biztosítása nem lehetséges!
Iparivíz rendszer:
A gyár területén az ipari vízhálózat meg van ugyan de gyakorlatilag használhatatlan, mivel nem
rendelkezik megfelelő víz betáplálással. A rendszert ellátó „A” vízműtelep és a Sajószigeti útról jövő
DN600-as vezeték üzemképtelen. Az előzőek fényében a meglévő ipari vízrendszer jelen állapotában
sem technológiai sem tüzivíz biztosítására nem alkalmas.
Tüzivíz biztosítása:
A vizsgált területen a tűz oltásához szükséges oltóvíz jelenleg csak tüzivíz tárolókkal biztosítható. A
területen jelenleg 3 darab 100m3
-es tűzivíz tároló medence került kialakításra.
Szennyvíz rendszer:
A gyár szennyvíz hálózata által összegyűjtött kommunális és technológiai szennyvizek a gyár régi
még üzemelő szennyvíz telepére (C telep) kerülnek bevezetésre. A telep részben megtisztítja a bejövő
szennyvizet, hogy az a közcsatornába vezethető szintű szennyezettséggel rendelkezzen, és bevezeti a
MIVÍZ Kft. által üzemeltetett közüzemi szennyvíz hálózatba. A belső szennyvíz rendszert is az ISD
POWER Kft. üzemelteti. A belső szennyvíz hálózat beton csatornacsövekből és beton aknákból van
kialakítva.
Csapadékvíz rendszer:
A gyár csapadékvíz hálózata által összegyűjtött csapadékvizek a gyár régi még üzemelő szennyvíz
telepére (C telep) kerülnek bevezetésre. A telep részben megtisztítja a bejövő csapadékvizet, hogy az
a befogadóba vezethető legyen. A belső csapadékvíz rendszert is az ISD POWER Kft. üzemelteti. A
belső csapadékvíz hálózat beton csatornacsövekből és beton aknákból van kialakítva.
A tervezési területen a csapadékvíz elvezető hálózat többé kevésbé megfelelően működik. A
hosszútávú és fenntartható működés érdekében a rendszer átfogó mosatása és kamerás
állapotfelmérése szükséges. Ezek alapján határozható meg, hogy a jövőben milyen felújításokat,
javításokat kell végezni a területen.
Miskolc, 2022. 10. 06. …………………………….
Fodor Zsolt 05-0398 VZ-Tel
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA 2023.
AZ EGYKORI DAM-HRSZ. 23365/43. DÉLI RÉSZÉNEK,
A MISKOLC MJV ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 72/2022. (VI.23.) HATÁROZATA ALAPJÁN
KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETTÉ NYILVÁNÍTOTT TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN
– PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSI ÉS VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ –
oldal 15 / 67
5. Táji és természeti adottságok és örökség, jellemző tájkarakter, zöldinfrastruktúrahálózat vizsgálata
A módosítással érintett helyszín a nagy múlttal rendelkező Diósgyőri Acélművek (DAM) barnamezős
területe, ahol már évtizedek óta megszűnt az egész területre kiterjedő közös működés.
A gyár történetének elmúlt néhány évtizede során hatalmas változások történtek, ennek
következménye, hogy számtalan külön életet élő területrész alakult ki. Ezek egy részében ténylegesen
működő vállalkozások vannak, más területeken kevés aktivitás mellett csak a tulajdonlás folyik,
jelentős területeken pedig a gazdátlanság látható jelei mutatkoznak.
A jelenlegi módosítás célja különállóan értelmezhető építési telkek kijelölése, a fennmaradó
közlekedési-, zöld-, és közműterületek lehatárolása.
Táji és természeti adottságok:
Domborzati-, földtani adottságok:
A DAM egész területe a Miskolci-Bükkalja kistáj részét képezi. A kistáj hegységelőtéri lejtőként
értelmezhető, amelyet az eróziós-deráziós folyamatok völgyek és völgyközi hátak rendszerére
bontottak. Talajképző kőzete É-on miocén homok és kavics.
A módosítással érintett terület – a domborzat és vasútépítés szempontjait követve – teraszos
elrendezésű, egy-két esettől eltekintve el is választja egymástól a ma működő cégek területét. Az
érintett terület D-i határa a gépgyárhoz vezető iparvágány (melyet D-ről támfal véd) É-i határa az ezt
követő újabb támfal.
Éghajlat:
A kistáj éghajlata mérsékelten meleg- mérsékelten száraz. A napsütéses órák száma 1800 körüli. Az
évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok sokévi átlaga 31,0-33,0 °C, ill. -16,0 °C. A
csapadék évi összege 600-650 mm között van, a vegetációs időszak átlaga 360-380 mm. A
leggyakoribb szélirányok a DNy-i és a DK-i, az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körüli.
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA 2023.
AZ EGYKORI DAM-HRSZ. 23365/43. DÉLI RÉSZÉNEK,
A MISKOLC MJV ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 72/2022. (VI.23.) HATÁROZATA ALAPJÁN
KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETTÉ NYILVÁNÍTOTT TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN
– PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSI ÉS VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ –
oldal 16 / 67
Vízrajz:
A módosítással érintett területen felszíni víztest nem található. A gyárterület közelében folyik a
Szinva-patak, amely a Bükki Nemzeti Park területéről eredve Miskolcot átszelve a Sajóba ömlik. A
Miskolci-Bükkalja kistájon a „talajvíz” általában 6 m-nél mélyebben helyezkedik el a felszín alatt,
csak a völgyekben emelkedik 4 m fölé. Általános kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű,
mérsékelten kemény. A rétegvíz mennyisége nem jelentős.
A gyár működésének bő 120 éve alatt jelentős környezeti terhelés érte a talajt, illetve a talajvizet. Az
ISD POWER Kft. telephelyén 2015-ben készült állapotfelmérésből pontosabb képet kaphatunk a
szennyezettség mértékéről:
– Toxikus fémek a talajban:
A leggyakoribb határérték túllépés cink (Zn), bárium (Ba), arzén (As), ólom (Pb) és króm (Cr)
esetében fordul elő. Egyértelműen kijelenthető, hogy a toxikus fémszennyeződés a legelterjedtebb a
területen, ami a kohászati illetve ércelőkészítési technológiák alapvető szennyező komponense. A
magas hőmérsékleten zajló folyamatok során a környezetbe kiporzással, illetve gőzképződéséhez
kapcsolódóan is kikerülhetnek. A legmagasabb határérték túllépés a cink és kadmium esetében
jelentkezett a felszín közeli 0,5 méteres mintában. A minták vizsgálati eredménye szerint a „B”
határérték még a 4,0 méteres mélységből vett mintában is meghaladta az arzén, bárium, kadmium,
ólom és cink koncentráció.
Az M14/1. pont mintáinak eredményei alapján az is egyértelmű, hogy a vörös salakos feltöltés
toxikus-fém szennyező komponensei közül az arzén a meghatározó. A salakos feltöltés aljából vett 10
méteres minta is szennyezett arzénnal, míg az alatta települt miocén szürke agyag 11 méteres
mintájában már határérték alatti koncentráció volt mérhető.
A területen a kohászati technológiából kikerülő porszennyezés toxikus fémkomponensei adják a
szennyezőanyag forrását, illetve a salakos feltöltés. Szintén a kiülepedő por illetve aerosol biztosította
– az adszorbeált/abszorbeált – SOx tartalmán keresztül, a savas pH kialakulását az infiltrálódó
csapadékvízben, mely a toxikus fémek mobilizálását segítette elő, ám ezen hatások a légszennyező
pontforrásoknál megszűnésével együtt csökkentek. A szennyeződés utánpótlásának csökkenésével, és
a további kilúgzódás hatására a koncentráció értékek jövőbeni csökkenése várható. A salakos
feltöltéssel érintett területeken a szennyezőanyag utánpótlása hosszabb távon biztosított, azonban a
kioldódás lehetősége igen csekély, így a szennyeződés talajvízre való áttevődése nem várható.
– Szénhidrogén típusú szennyeződések a talajban:
A nyílt láncú ásványi olaj eredetű szénhidrogén (TPH) komponensek okozta jelentős szennyeződést
nem derítettek fel a vizsgálatok, azaz forrásterület nem volt kimutatható.
– Toxikus fémek a talajvízben:
Határérték túllépés a talajvízben is jelentkezik cink (Zn) vonatkozásában mind két talajvíz mintában,
azonban a túllépés mértéke minimális. Bárium mutatható még ki – az indikációs mennyiségnél
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA 2023.
AZ EGYKORI DAM-HRSZ. 23365/43. DÉLI RÉSZÉNEK,
A MISKOLC MJV ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 72/2022. (VI.23.) HATÁROZATA ALAPJÁN
KIEMELT FEJLESZTÉSI TERÜLETTÉ NYILVÁNÍTOTT TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN
– PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSI ÉS VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ –
oldal 17 / 67
nagyobb koncentrációban – a talajvízben, de a mért értékek jóval a „B” szennyezettségi határérték
alatt maradnak.
– Szénhidrogén típusú szennyeződések a talajvízben:
A területeken folytatott eddigi vizsgálatok alapján egyértelmű, hogy a TPH szennyeződés jellemző a
talajvízben, azonban a szennyeződés mértéke nem jelentős.
– Összefoglalás:
A kockázatfelmérés eredményei alapján a felméréssel érintett területen sem a talajban sem a
talajvízben feltárt szennyeződés nem jelent az elfogadottnál nagyobb egészségügyi kockázatot.
A környezeti kockázat szempontjából elvégzett számítások alapján a feltárt salakos feltöltésből nem
valószínűsíthető olyan mértékű kimosódás, amely a talajvízben szennyezettséget okozna.
A talajvízben visszamaradt minimális szénhidrogén és fémszennyeződés további elmozdulásának
kockázata elhanyagolható.
Az elvégzett előzetes kockázatfelmérés eredményei alapján humán egészségügyi kockázat nem
mutatható ki a felszín alatt feltárt szennyeződésből származóan a jelenlegi területhasználatok mellett.
Olyan mértékű környezeti kockázat sem jelentkezik, ami azonnali beavatkozást igényelne.