Uj Péter. Az ország helyzete is indokolja a hablaty- és kamugyár valamint a központi bűnbakképző csúcsra járatását

161.1.2. A nyár átlagosnál is brutálisabb retorikai sújtásai után már lehetett sejteni, hogy nem akármilyen őszünk lesz. A 157. hírlevélban volt alkarom hupákolni a nyári mentális tatárjáráson: amikor az örökös miniszterelnök-géniuszúristen hetente adott elő valami olyasmit, ami az általam érzékelhető világban minimum lódítás, de inkább szemen szedett hazugság, mindentől elrugaszkodott hablaty. Ami talán nehezen (egyre nehezebben) elviselhető, de egyáltalán nem meglepő olyan rendszertől, amelyet éppen az állandó, minden csatornán tolt hablaty tart össze, ideszámítva, már a kötőanyagok közé, persze a nemzetgazdaság időközben eltulajdonított igen jelentős részéból származó forrásokat, amely forrásokat jelentős részben éppen hablatyelőállításra és -terjesztésre fordítják.

161.1.3. Ráadásul az ország helyzete is indokolja a hablaty- és kamugyár valamint a központi bűnbakképző csúcsra járatását: a költségvetés éppen összeomlóban, az infláció az EU-s átlag háromszorosa, és annak ellenére sem akar benézni tíz százalék alá, hogy a fogyasztás zuhan, reálbérek csökkennek, harmadik negyedéve recesszióban a gazdaság,  a forintárfolyamot pedig csak iszonyatos, a jövőt is agyonnyomó kamatterhek árán tartják elfogadható szinten. És satöbbi, satöbbi, a 444 olvasóinak talán fölösleges még több bekezdésnyi fölsorolás.

161.1.4. Ilyen várakozások és előzmények után O. Viktor, miniszterelnök foglalkozású lakos a parlament hétfői nyitóülésén óne zsanér visszakérdezett az MSZP-frakcióvezető egyébként harmatgyengének is alig nevezhető felszólalására, hogy „A tanárok fogják ellopni azt a pénzt, amit Brüsszelből oda kéne adni a tanároknak?!”