Kemp m szerint a teljesen felesleges késlekedés, amely vonatkozik a harckocsikra és az F-16-osokra is, életekbe kerül és hátráltatja az ellenség kiűzését. A vonakodás mögött az húzódik meg – teljesen indokolatlanul –, hogy a Nyugat fél, nehogy provokálja Moszkvát, illetve még súlyosabb szakaszba lépjen a háború.

Csakhogy Vlagyimir Putyin már mindent bevetett, ami a rendelkezésére állt és nem engedheti meg magának, hogy közvetlen harcba keveredjen a NATO-val. Nem nyomná meg a nukleáris indítógombot, a korábbi fenyegetőzés mára elhalkult.

Amikor az ukránok vagy nyugati szövetségeseik újabb és újabb vörös vonalakat léptek át, jött a szokásos mennydörgés Moszkvából. Legutóbb pl. Lavrov külügyminiszter csörtette a kardot, miután befutott a hír, hogy a Biden-kormányzat ad ATACMS-okat a megtámadott országnak.

Szintén tökéletesen felesleges az óvatosság az Egyesült Államok részéről, amikor nem engedi, hogy a harci eszközeit Kijev oroszországi célpontok ellen vesse be. Az észszerűtlen korlátozás érvényes az összes nyugati fegyverre. Így amíg az oroszok bármire tüzelhetnek Ukrajnában, addig a másik fél helyzete olyan, mintha az egyik kezét hátra kötötték volna.

Azonban lehetővé kell tenni számára, hogy mind a két kezét használja, mert az fordulatot hozhat a háborúban. Hiszen akkor csapást mérhet katonai parancsnokságokra, légitámaszpontokra, hadiüzemekre és szállítási útvonalakra az ellenséges ország saját területén. Még fontosabb, hogy ily módon destabilizálni lehet a Putyin-rezsimet, hiszen a frontvonal áttevődik orosz földre és ez immár érinti az ottani elitet is.

A rendszer már amúgy is törékeny, lásd a Prigozsin-féle zendülést. Az elnök a minap kénytelen volt levett kalappal fegyvert kérni Észak-Koreától, a világ elszigeteltebb pária államától. Hegyi-Karabahban az azeriek részben azért indulhattak meg, mert az oroszok nem tudták fenntartani a békét.

Ha heves küzdelmek lennének az anyaországban, az fordulópontot jelenthet. Ezzel Zelenszkij abszolút tisztában van. Pont ezért helyez nagy hangsúlyt a szabotázsokra, amelyek szinte már naponta fordulnak elő. Ezek a műveletek alátámasztják, hogy mit lehetne elérni hatékonyabb eszközökkel.

Kemp legutóbb azt hallotta Kijevben, hogy leginkább nagy hatótávolságú drónok kellenének, mert azokkal könnyen szitává lőhetnék a hátország katonai létesítményeit. Ha valaki meg akar nyerni egy háborút, akkor bátornak kell lennie, és kockázatot kell vállalnia. Vagyis, ha a Nyugat szeretné segíteni Ukrajna győzelmét, akkor ehhez megfelelő fegyvereket kell küldenie, és engednie kell, hogy Kijev szabadon felhasználhassa azokat – hangsúlyozza a konzervatív Daily Telegraph kommentárja.