Spiegel: Minden bizonyíték Kijev felé mutat az Északi Áramlat felrobbantása ügyében

KÜLFÖLD

augusztus 28., 18:00

Az Andromeda nevű 75 lóerős, karcos és horpadt oldalú, szarszagot árasztó, nyikorgó, robotpilóta nélküli hajóról telepíthették a bombákat az Északi-Áramlat gázvezetékre, vélhetően az ukránok, írja a Der Spiegel német lap és a ZDF közszolgálati műsorszolgáltató közös oknyomozó cikke. Tökéletes álca, a többi vitorlázónak fel sem tűnik, csak egy újabb kopott jármű, amiből amúgy is sok van a Balti-tengeren. A cikk címe: „Minden bizonyíték Kijev felé mutat”.

Szeptember 26-án hajnali 2:03-kor akkora robbanás volt a Balti-tenger mélyén, hogy a több száz kilométerre lévő svéd szeizmográfok is rögzítették. Az Északi Áramlat 2 gázvezeték két része közötti hegesztett varrat szétroncsolódott, ezt valószínűleg egy kis mennyiségű, tökéletesen elhelyezett speciális robbanóanyag, az oktogén okozta.

Tizenhét órával később, 19:04-kor újabb robbanások voltak, 75 kilométerre az első helyszínétől. Ezek sokkal erősebbek voltak, és több robbanás is történt, ráadásul a víz felett több kilométerre is hallani lehetett a detonáció hangját. Ezúttal az Északi Áramlat 1 mindkét csővezetéke megsérült: az A cső 200 méteres szakasza és a B cső 290 méteres szakasza.

A svéd parti őrség felvétele az Északi Áramlat 2 gázvezeték Svédország kizárólagos gazdasági övezetében keletkezett szivárgásáról 2022. szeptember 28-án. Az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték három helyen is szivárog Dánia és Svédország partjainál, a jelenséget megelőzően a skandináv szeizmológusok két robbanást is észleltek a térségben a tenger alatt.
photo_camera Fotó: TT NEWS AGENCY/via REUTERS

A német nyomozás eddigi eredményei szerint egy búvárokból és robbanóanyag-szakértőkből álló kommandó szinte pontosan egy évvel ezelőtt bérelte ki az Andromedát, észrevétlenül áthajózott az észak-németországi Warnemündéből a Balti-tengeren, elhelyezte a robbanóanyagot, majd felszívódott.

Egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik a vizsgálat, az eddigi eredményei szigorúan bizalmasak, a kancellária utasítására semmi sem juthat el a nyilvánossághoz.A nyomozáson nagyon sok múlik, a következmények világpolitikai szempontból is jelentősek lehetnek.„Ha kiderülne, hogy az oroszok robbantottak, akkor az háborús bűncselekménynek minősülne? Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke szerint egy NATO-tagállam kritikus infrastruktúrája elleni támadás kiválthatja a kölcsönös védelmi záradékot. Ha pedig kiderül, hogy az ukránok állnak a támadás mögött, felfüggesztené-e Németország az Ukrajnának küldött anyagi és harcászati támogatásokat? És mi a helyzet az amerikaiakkal? Ha Washington segítséget nyújtott a támadáshoz, az a 75 éves transzatlanti partnerség végét jelentené?” – teszi fel a kérdéseket a cikk.

A két médium közösen több mint két tucat újságíróból álló csapatot állított össze, hogy felkutassa a már meglévő bizonyítékokat és nyomokat. A szálak a Moldovai Köztársaságtól az Egyesült Államokig, Stockholmtól Kijeven és Prágán át Romániáig és Franciaországig érnek.

A „tengerek Škodája” és egy hamis útlevél

Az Andromeda egy Bavaria 50 Cruiser márkájú vitorlás, amit 2012-ben építettek Bajorországban. Nem éppen elegáns, de praktikus, kicsit olyan, mint egy úszó kombi – sokan ezért a tengerek Škodájának is csúfolják -, 15,57 méter hosszú és 4,61 méter széles, méretéhez képest pedig elég jó áron árulják. A fedélzet alatt 5 kis kabinja van, amelyekben maximum 12 ember fér el. Rengeteg tárolóhely van, ideális a sok felszereléssel rendelkező búvároknak. A hajót ki lehetett bérelni, ehhez csupán egy személyi igazolvány, egy sporthajó-engedély és 1500 euró kaució kellett.

A nyomozás elején úgy tűnt, hogy nem igazán van esély áttörésre. Az a néhány nyom, ami a rendőröknek volt, nem vezetett semmi érdemlegesre, és nem volt egyértelmű bizonyítékuk arra vonatkozóan sem, hogy kik lehetnek az elkövetők. Pár héttel a robbantás után azonban kaptak egy fülest, miszerint az Andromedának fontos szerepe van az ügyben.

A hajó az észak-német Dranske városában állt, amikor a német szövetségi rendőrség januárban felfedezte azt. Átkutatták, a fedélzet alatti asztalon és a vécén is jelentős mennyiségű oktogént találtak, pontosan azt a robbanóanyagot, amivel a gázvezetéket felrobbantották.

photo_camera Fotó: OLIVER DENZER/REUTERS

A Der Spiegel és a ZDF szerint szerint szeptember 6-án egy vitorlázó legénység jelentkezett be a rostocki Warnemünde kerület egyik kikötőjében, hogy kivegye az Andromedát. A bérleti díjat a jelek szerint egy Feeria Lwowa nevű varsói utazási iroda fizette ki, a céget az 54 éves Nataliia A. nevű, Kijevben élő nő vezeti. A nő telefonszáma és a cég varsói címe azonban zsákutca, nem tartozik hozzá egyetlen ingatlan és alkalmazott sem.

A kikötő szerint román útlevéllel vették ki a hajót, amit Ştefan Marcu névre állították ki. Az útlevelet minden bizonnyal hamisították, a férfi ugyanis a riporterektől hallott először az ügyről. A hamisított útlevélhez nem a 60 éves moldovai Marcu képét használták, hanem egy 20-as évei közepén járó, katonás frizurájú fiatalemberét.Az útlevélképen látható férfi a cikk szerint nagy valószínűséggel Valeri K., aki az ukrajnai Dnyipro városából származik, és az ukrán hadsereg 93. gépesített dandárjában szolgál.Még júniusban Lars Otte szövetségi ügyész a Bundestag belügyi bizottságának elmondta, hogy a nyomozóknak sikerült „szinte biztosan azonosítaniuk egy személyt, aki részt vehetett az akcióban”. Valeri K. a vizsgálat szerint a nyíltan nacionalista VGO Sokil ifjúsági szervezet követője. Ez a szervezet fiatal férfiaknak kínál lövész- és búvárképzést. Volt felesége és gyermeke már nem Dnyiproban, hanem a németországi Frankfurt an der Oder városában él, a rendőrök a kisfiától származó DNS-mintát aztán összehasonlították az Andromedán talált nyomokkal, de nem volt egyezés. „Mi egy egyszerű család vagyunk, a németek mentettek meg minket. Miért akarnánk ártani nekik?” – mondta a férfi anyósa a riportereknek.

Honnan hova

Azt nem tudni, hogy az Andromeda mikor hagyta el a rostocki kikötőt. Másnap, szeptember 7-én, mindössze 60 tengeri mérfölddel arrébb, Wiekben, egy aprócska kikötőben kötöttek ki. Az újságírók felkeresték a kikötőt, ahol az egyik alkalmazottnak tiszta emlékei vannak a vitorlásról és legénységéről. Azt mondta, hogy a fedélzeten lévő öt férfi és egy nő fizikailag fittnek és ismerősnek tűnt, és olyan nyelven beszéltek, amit ő nem ismert.

Az első, Wiekben történt megálló után az Andromeda hosszabb időre eltűnt. A nyomozók egy mérőműszer segítségével megállapították, hogy a legénység nem vitorlázott a hajón, helyette a motort használták. Körülbelül 10 nappal később a hajó újra felbukkant a Christiansø szigeténél, ami a detonációk helyszínéhez legközelebbi kikötő.

Ezután rövid kitérőt tett, egyenesen délre, Lengyelországba. Szeptember 19-én, pontosan egy héttel a vezetékek felrobbantása előtt, az Andromeda kikötött a lengyelországi Kołobrzegben, bár itt csak 12 órát töltöttek. A lengyelek a német nyomozókkal közölték, hogy a kikötőben semmit nem raktak a hajóra, ráadásul a legénységet a lengyel határellenőrzés tisztviselői ellenőrizték is. Szeptember 20-án az Andromeda már elindult Kołobrzegből. Ekkorra a robbanóanyagokat valószínűleg már elhelyezték és időzített detonátorokkal látták el.

Szeptember 23-án, három nappal a robbanótöltetek felrobbanása előtt az Andromeda visszatért a rostocki kikötőbe. A legénység tagjai ezután összepakolták a holmijukat, leadták a hajó kulcsát és elsétáltak.

Felmerül a kérdés, hogy miért nem süllyesztették el a hajót a robbanóanyag-maradványokkal és a DNS-nyomokkal együtt. A cikk szerint azért, mert a nyomozók sokkal hamarabb a nyomukra bukkantak volna, hiszen először direkt furcsa dolgokat kerestek, például hirtelen eltűnt hajókat.De az Andromeda csak egy bérelt jacht maradt a több száz közül, ami már régen visszatért a kikötőbe, amikor a robbanások történtek. A szabotőröknek pedig több mint elég idejük volt arra, hogy elhagyják az országot és eltüntessék a nyomaikat.

Bumm

A csoport valószínűleg hat emberből állt, egy kapitányból, búvárokból, asszisztensekből és talán egy orvosból. A művelethez nem volt szükség speciális vagy távirányítású tengeralattjárókra, de az akciót nem amatőr búvárok végezték. A 80 méteres mélységben eltöltött 20 perces munkához körülbelül három óra merülési időre van szükség. Tom Kürten kutató szerint technikai segítség nélkül lehetetlen lenne megtalálni a csővezetékeket, de ha ez sikerült, onnantól nem bonyolult a művelet.

Bugyog a gáz a Balti-tenger alól az Északi Áramlat gázvezetékből
photo_camera Bugyog a gáz a Balti-tenger alól az Északi Áramlat gázvezetékből Fotó: Screenshot – Forsvaret / Twitter

Az akció korántsem sikerült zökkenőmentesen, az első és a többi robbanás között sok idő telt el, a feltételezések szerint nehézségekbe ütközhetett a robbanóanyagok aktiválása. Másik baki, hogy a Északi Áramlat 2 B vezetéke nem robbant fel, a szabotőrök a sötétben véletlen az A csőre rakhattak kétszeres mennyiségű robbanóanyagot.

Előre lehetett tudni, hogy valami történni fog

A holland katonai hírszerző ügynökség – ami orosz kiberhadviselési technikák terén szerzett szakértelméről ismert – 2022 júniusában levelet küldött a német hírszerzésnek (BND). A hollandok a CIA-t is értesítették, ami a biztonság kedvéért továbbította az információt a németeknek.

A bizalmas küldemény az Északi Áramlat vezetékei elleni támadást vázolta fel. A terv szerint hat ukrán kommandós katonának kellett volna hamis személyazonossággal álcázva egy hajót bérelni, speciális felszereléssel lemerülni a Balti-tenger fenekére, és felrobbantani a csöveket. Az információk szerint az emberek Valerij Zaluzsnij ukrán főparancsnoknak dolgoztak, és Volodimir Zelenszkij elnököt nem tájékoztatták a tervről. A támadást a Balti-tengeren zajló Baltops NATO-gyakorlat idejére tervezték.

A BND továbbította a figyelmeztetést a kancelláriának, de a német kormányfőnél irrelevánsnak ítélték, hiszen a levelet a NATO-gyakorlat után kapták meg. A legtöbb német biztonsági tisztviselő úgy vélte, hogy a küldeményben szereplő információk pontatlanok voltak, ezért nem is vezettek be védőintézkedéseket, nem végeztek további vizsgálatokat, és nem készültek fel egy későbbi támadás esetleges megelőzésére.A szövetségi rendőrség, a német haditengerészet és a terrorizmusellenes központok még csak nem is értesültek a figyelmeztetésről, ahogy az Északi Áramlat felügyeletéért felelős német ügynökség sem.Az Egyesült Államok máshogy állt az ügyhöz: Washington egyértelműen megüzente Kijevnek, hogy ne hajtsák végre a műveletet. Az amerikaiak üzenetét nem vették komolyan. A ZDF és a Spiegel azt írja, talán Washingtonból hiányzott némi szavahihetőség, különösen annak fényében, hogy a múltban mennyire világossá tették, hogy mélyen ellenzik a Németországot és Oroszországot összekötő gázvezetékeket.

Tuti, hogy nem az oroszok voltak?

Még mindig több elmélet kering arról, hogy kik is robbantották fel a vezetékeket. Az oroszok ellen szólhat például, hogy szeptember 21-ről 22-re virradó éjszaka a dán haditengerészet feltűnően sok orosz hajóval találkozott Bornholmtól keletre, pontosan a későbbi robbanások térségében. A hajók automatikus azonosító rendszerei ki voltak kapcsolva, és sötét hajóként közlekedtek.

photo_camera Fotó: HANDOUT/AFP

A legelterjedtebb elmélet szerint Oroszország azért rombolta le a vezetékeket, hogy később az ukránokra kenje a felelősséget. Az Andromedát és minden más, Ukrajnára utaló bizonyítékot orosz ügynökök helyeztek el, hogy az európaiakat félrevezessék, mondják, akik hisznek az elméletben.

Sokak szerint ez a módszer teljesen megfelelne Oroszország stílusának. Ezzel szemben sok más hírszerzési szakértő nagyon valószínűtlennek tartja, hogy az orosz ügynökök, akik az elmúlt időszakban bele-bele hibáztak az akciókba – például Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus mérgezésénél -, hibátlanul végre tudnának hajtani egy ilyen összetett megtévesztő manővert.

A hírszerzők szerint az oroszok jelenléte a Balti-tengeren egy dologgal magyarázható: Moszkva, akárcsak a hollandok és a CIA, tudott az Északi Áramlat megtámadásának terveiről, a hajók pedig csak járőröztek.

Mi lesz, ha kiderül az igazság?

A német politikusok és az ügyészség nyilvánosan még mindig tartózkodik a következtetések levonásától. Jelenleg nem lehet azt mondani, hogy „ezt Ukrajna államilag irányította” – mondta Otte szövetségi ügyész. „A nyomozás folyamatban van, nagy része még mindig titkos.”

A színfalak mögött azonban egyértelműbb nyilatkozatokat kaptak az újságírók. A nyomozóknak nincs kétségük afelől, hogy egy ukrán kommandó volt felelős a vezetékek felrobbantásáért.Feltűnően sok nyom utal Ukrajnára: Valeri K., a levelek és telefonhívások IP-címei, a helymeghatározási adatok. Egy magas rangú tisztviselő szerint sokkal többet tudnak, mint amennyit eddig elmondtak. A Der Spiegel forrásai szerint a nyomozók biztosak abban, hogy a szabotőrök a támadás előtt és után is Ukrajnában tartózkodtak.

A lehetséges indítékok is egyértelműnek tűnnek a szakértők szerint: a cél az volt, hogy Moszkvát megfosszák az Ukrajna elleni háború finanszírozásának egyik fontos bevételi forrásától, és az is, hogy Putyint egyszer s mindenkorra megfosszák a német kormány elleni zsarolás legfontosabb eszközétől.

Olaf Scholz kancellár is megvitatta a lehetséges következményeket legközelebbi tanácsadóival, azonban nem sok lehetőségük van: a külpolitikai irányváltás vagy az, hogy Kijevet szembesítsék az eredményekkel, elképzelhetetlennek tűnik.Azután, hogy a New York Times, a német Die Zeit és a berlini RBB, majd nem sokkal később a Süddeutsche Zeitung is közzétette saját oknyomozó riportját, Jens Plötner, a kancellár tanácsadója beszélt Andrij Jermakkal, Vlodimir Zelenszkij elnök egyik legközelebbi bizalmasával. A válasz egyértelmű volt: Jermak biztosította a németeket arról, hogy az ukrán kormánynak nem volt köze az akcióhoz, és hogy a vezetés sem tudja, ki áll a háttérben.

Berlinben a cikk szerint egyelőre nem akarnak azon gondolkodni, hogy mi lesz, ha bebizonyosodik az ukrán állami szervek részvétele az akcióban. Németország nem tudna egyszerűen félresöpörni egy ilyen súlyos bűncselekményt, de az sem jöhet szóba, hogy felfüggesztik Ukrajna támogatását az Oroszország elleni háborúban.

A nyomozók szerint sem olyan nagy a nyomás rajtuk, hogy minél előbb oldják meg az ügyet. Politikailag könnyebb együtt élni a történtekkel, ha továbbra sem tisztázott, hogy ki áll a támadások mögött. A folyamatot nem akadályozzák, de a felettes minisztériumok részéről nincs nagy támogatás. A minisztériumi tisztviselők számára pedig egyértelmű, hogy ezzel az üggyel nem lehet dicsőséget szerezni, már csak azért sem, mert a tetteseknek valószínűleg soha nem kell majd felelniük Németországban a tetteikért. Még ha sikerülne is azonosítani őket, akkor is nagyon valószínűtlen, hogy kiadnák őket.