Bayer Zsolt: Zelenszkij bátorsága kimerül abban, hogy khaki színű ruhában megy a pápához vagy az amerikai elnökhöz

Bayer Zsolt: Zelenszkij bátorsága kimerül abban, hogy khaki színű ruhában megy a pápához vagy az amerikai elnökhöz
Szilvay Gergely, Bayer Zsolt és Kacsoh Dániel a Mandíner Reakció c. podcast felvételén a Scrutonban – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

 

Plusz négy-öt százaléknyi támogatás megy a Fideszhez minden egyes alkalommal, amikor az ellenzék megy kordont bontani, mondta Bayer Zsolt, kormánypárti publicista és Fidesz-párttag a Mandiner Reakció című műsorában. Az adás pénteken ment ki, de azt szerdán élő közönség előtt vettek fel a NER kedvenc kávézójában, a 293 millió forintnyi közpénzből kialakított konzervatív Scrutonban.

A beszélgetésre nagyjából ötven-hatvan ember ment, fele részben idősebbek. Nekik fejtegette azt Bayer, hogy a kordonbontásokból semmi sem fog kisülni, hiszen – bár sosem volt jó matekból, de kiszámolta, hogy – van körülbelül hétszázezer fiatal Magyarországon, akik 16-25 év között vannak, a Karmelitánál meg csak úgy kétszáz jelent meg közülük.

„Ez megint egy olyan valakik által kitalált esemény, aminek a lényege, hogy készüljenek olyan képek, hogy a brutális magyar rendőrök vért isznak, és verik a szegény ifjú magyar diákokat. Fel akarnak építeni egy 2006-ot, ami azon a kicsi, nyomorék és büdös buborékon kívül, ahol ők léteznek, ez nem működik”, mondta Bayer, aki szerint „Pankotai Lili lesz a Nagy Blanka 2.0, legkésőbb egy év múlva már a kutya nem fog szegénykémre emlékezni. Szurkoljunk, hátha sikerül neki valahogy leérettségizni és valami felsőoktatási intézménybe eljutni”, mondta a közönség kisebb szórakozására a tanártüntetéseken ismerté vált fiatalról.

A mandineresek azt is megkérdezték Bayertől, szerinte a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc miért nem áll ott a barikádokon, mire azt felelte: „mert reggel 6-kor kéne odamenni, hogy Feri még oda tudjon állni”, ez a rész pedig felettébb tetszett a kávézóban ülőknek.

Bayer és a háború

Bayer a háborúról is kifejtette a véleményét. Elkezdte egészen onnan, hogy szerinte egy szép napon az Egyesült Államok megálmodta, hogy egész Ukrajnát és a Fekete-tengert a saját és a NATO érdekszférájává fogja tenni, „és rettenetesen csodálkoztak, hogy az oroszoknak ez nem tetszik”. Meg azon is csodálkoztak szerinte, hogy Putyin nem hagyta veszni a 80 százalékban oroszok lakta Krímet, így aztán annektálta azt.

Ő maga Nyikiha Mihalkov orosz rendező – Vlagyimir Putyin nagy támogatójának – dokumentumfilmjéből látta, hogy a Kelet-Ukrajnában élő orosz kisebbséggel „milyen embertelen” módon bántak, Putyin pedig Bayer szerint ezután támadta meg Ukrajnát.

Szerinte vitathatatlan, hogy ez „a nemzetközi jog seggberúgása volt”, hiszen Oroszország választhatta volna a törvényes utat is, hogy az orosz kisebbség jólétét mondjuk az ENSZ-ben vagy más fórumon követeli, dehát „Oroszország nem szokta mindig a törvényes utat választani. Törvénytelenül megtámadták Ukrajnát, de senki ne gondolja, hogy az ártatlan, hófehérke ukránokat támadták meg”.

Az pedig szerinte „vérlázító”, amit a nyugat a háború kitörése óta csinál, hogy azt az „ad abszurdumig eszkalálja”. Bár „meg lehet próbálni Oroszországot eltüntetni a föld színéről”, utoljára azt Dzsingisz kán tudta térdre kényszeríteni, és az se ma volt.

Abban mindenesetre optimista, hogy az atomfegyvereket sem Oroszország sem az USA nem fogja bevetni, mert szerinte mindketten tudják, hogy kölcsönösen elpusztítanák egymást.

A közönség kifejezetten murisnak találta azt a részt, amikor Bayer Zelenszkijről beszélt: „Aztán majd ha nagyon rosszra fordul a helyzet, Zelenszkij lesz az első, aki távozik nyugatra. Beül a gyönyörű hatalmas villájába, és onnan fog ugatni. Bátor, bátor a Zelenszkij, de nem vakmerő – az ő bátorsága annyiban merül ki, hogy khaki színű ruhában megy a pápához vagy az amerikai elnökhöz”, mondta, egy néző pedig a kisebb hahoták közben bekiabálta: „jó, hogy nem meztelenül”. Ahogy az is kifejezetten tetszett nekik, amikor Bayer arról értekezett, az ukránoknak aztán valóban „hatalmas kultúrája van” az oroszokkal szemben.

Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Summa summárum, Bayer szerint az orosz-ukrán háború „egy igazi testvérháború, és ez egy külön tragédiája ennek a dolognak. Mintha mi hirtelen elkezdenénk háborúzni az erdélyi magyarokkal. Elég hülyén éreznénk magunkat”.

Bayer és a lengyelek

Bayer a lengyelekről is megosztotta az elméletét, de hozzátette azt is, hogy ezt bizonyítékkal nem tudja alátámasztani. Magyarország és Lengyelország között ugyanis az ukrajnai háborúban élesen elvált egymástól a két állami álláspont.

Szóval Bayer szerint a lengyelek a magyarokhoz képest eleve százötvenszeres szorzóval utálják az oroszokat és a németeket. És „vagy maguktól hitték el, vagy az USA elhitette belük, hogy most jött el az ő pillanatuk, amikor bosszút fognak állni Oroszországon és Németországon is. Az USA elhitette a lengyelekkel, hogy itt az Európai Unióban a németeknek leáldozóban van, és most az USA engedelmével Lengyelország lesz az unió új vezető hatalma, kiegészülve a balti államokkal, a szövetséges Ukrajnával. A lengyelek hittel hiszik, hogy a háború végén de facto vissza fogják kapni a nyugat-ukrajnai területeiket, és a Baltikummal és nyugat-Ukrajnával, 50-60 millió emberrel együtt egy új nagyhatalom lesznek. Elhitették velük, hogy ez most az ő nagy pillanatuk”.

Ha már lengyelek: ők most a lakmuszpapír Bayer szerint ebben az egész uniós pénzes hercehurcában: itt teszteli Brüsszel, hogy az uniós pénzek megvonásával meg lehet-e buktatni a nekik nem tetsző kormányt. Ha pedig sikerül, akkor Bayer gondolata szerint a magyar kormány végképp nem kap pénzt tőlük. „Senkinek ne legyenek illúziói, mi nem felelős politikai aktorokkal vitázunk, hanem dróton rángatott, ócska, képességtelen alakokkal, akik szemétkednek velünk. (…) hihetetlenül csodálom a magyar kormány és EP-képviselőinek végtelen türelmét”.