A város napján, azaz május 11-én adják át a kohász emlékművet az Újgyőri főtéren, tájékoztatta a boon.hu-t Szunyogh László, Miskolc főépítésze.
Svédországban élő képzőművész, Kraitz Gusztáv művéről van szó, alapja egy három méter magas és tizenhat tonnás salaküst. Ebbe tervezik a világítást, amely kétóránként „bekapcsolna” esténként, olyan lenne, mintha tűz égne benne: a hajdanvolt kohászatnak, vasgyárnak állítana emléket.
„Nincs Miskolcon olyan család, amelyik ne lenne érintett, biztos, hogy valamely családtagjuk vagy közeli ismerősük dolgozott annak idején a kohászatban. Ezért is fontos, hogy az utókor is emlékezzen arra az időszakra” – ezek voltak a városháza támogató szavai még 2017-ben.
Úgy volt, hogy még ugyanabban az évben, novemberben átadják az alkotást. Aztán nem lett belőle semmi előbb a tecnikai nehézségek, majd később a pandémia miatt. A legfrissebb időpont az idei városnap volt, mint most megtudtuk: lesz emlékmű.
Az alkotó, Kraitz Gusztáv, Svédországban élő szobrászművész, Diósgyőr-vasgyári születésű. A 96 éves művésznek már vannak Miskolcon köztéri alkotásai, a Szinva teraszon, a patak partján látható almák.
„Én a Második utcán születtem és nevelkedtem fel, így nekem sok emlékem van a Vasgyárról, ott dolgozott édesapám is. Ilyen emlék például az is, hogy éjszakánként vörösre festette az eget, amikor a salakot öntötték. Ennek állít emléket az alkotásom”, így nyilatkozott korábban tervezett emlékművéről az alkotó.
boon.hu
5 Responses
Biztosan jó lesz. De némi pénzt talán lehetne arra is fordítani, hogy rendes buszmegállót alakítsanak ki. Mert ekkora baromság kevés van még a földön, hogy egy körforgalom kijáratánál foglaljanak el egy sávot a megállónak. Különösen akkor, amikor bőven van hely egy megfelelő autóbusz öbölnek. Az itteni dugók ugyanis nem a sok autónak, hanem a kevés forgalomszervezői észnek köszönhetők elsősorban.
Megkérdezte valaki a környék lakóit, hogy akarnak-e ide ilyen szarságot?
NEM.
Meddig szennyezik még Miskolcot ezek a szélhámos kohászok?
Vigyék az emlékművüket a gyár területére!
Miskolcról elszármazott zsidó művész .Miskolcot jelenleg a hittestvérei irányítják.Mindent támogatnak,ami saját körön belüli és pusztul, ami nem az . Az sem véletlen, hogy évek óta nincs városi Karácsony. Amiről tudjuk, hogy keresztény hagyomány.
A restauráció legyen restauráció! Dobrevgrád maradjon csak Dobrevgrád.
Az ismeretlen kohász örökmécses előterében lesz Mr. Rezes és a lánya Rezesova szobra, lábuk alatt az LKM ára. Felettük magasodik majd Lenin, egyik kezében a legendás retró zsírós kenyér, a másik kezével meg mutatja az irányt, hogy az elvtársaknak merre kellett volna elhúzni a városból, Miskolc gyáraiért, üzemeiért a Fő utcáért, a Tüzér laktanyáért, a Tiszai aluljáróért, a Korona szállóért, a Vajda Zálogházért, a 101B-ért, stb.
Ez a város nem tisztul meg, ( Te sem) Hol van szobra Vályi Péternek?
„Vályi Péter magyar politikus, vegyészmérnök, vállalatvezető, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, majd pénzügyminiszter és a Minisztertanács elnökhelyettese. Tragikus és rejtélyes körülmények között bekövetkezett halála máig a korszak egyik híres története.”
Vályi Péter vegyészmérnökként végzett, több nyelven beszélt, és sokakkal ellentétben nem csak a pártkönyvének köszönhette az előmenetelét, hanem a munkájának is. Gazdasági kérdésekben idővel megkerülhetetlen lett, előbb pénzügyminiszternek, majd 1971-ben a minisztertanács elnökhelyettesének nevezték ki. Közvetlen volt, nyílt, sokszor vicces, éppen ezért a közvélemény is jobban elfogadta. Nem mellékesen gyűlölte a protokollt, és azt is, hogy állandóan kormányőrök lógnak a nyakán. Le is izzadtak a testőrök, ugyanis Vályi a hivatali gépkocsija helyett szívesebben vezette egymaga a régi Moszkvicsát.
Ami tény: gazdasági reformokat akart,
azt szerette volna például, hogy a KGST (a szocialista blokk gazdasági csúcsszervezete) Moszkvából költözzön Varsóba, és ő javasolta, hogy a szocialista országok lakói útlevél nélkül utazhassanak a blokkon belül. A románok persze megvétózták. Pont a tragikus év elején Amerikában és Kanadában is járt, ahol a vasfüggöny mögötti világ felvilágosult embereként fogadták. 53 éves volt 1973-ban, a karrierje csúcsán. „