A város napján, azaz május 11-én adják át a kohász emlékművet az Újgyőri főtéren, tájékoztatta a boon.hu-t Szunyogh László, Miskolc főépítésze.
Svédországban élő képzőművész, Kraitz Gusztáv művéről van szó, alapja egy három méter magas és tizenhat tonnás salaküst. Ebbe tervezik a világítást, amely kétóránként „bekapcsolna” esténként, olyan lenne, mintha tűz égne benne: a hajdanvolt kohászatnak, vasgyárnak állítana emléket.
„Nincs Miskolcon olyan család, amelyik ne lenne érintett, biztos, hogy valamely családtagjuk vagy közeli ismerősük dolgozott annak idején a kohászatban. Ezért is fontos, hogy az utókor is emlékezzen arra az időszakra” – ezek voltak a városháza támogató szavai még 2017-ben.
Úgy volt, hogy még ugyanabban az évben, novemberben átadják az alkotást. Aztán nem lett belőle semmi előbb a tecnikai nehézségek, majd később a pandémia miatt. A legfrissebb időpont az idei városnap volt, mint most megtudtuk: lesz emlékmű.
Az alkotó, Kraitz Gusztáv, Svédországban élő szobrászművész, Diósgyőr-vasgyári születésű. A 96 éves művésznek már vannak Miskolcon köztéri alkotásai, a Szinva teraszon, a patak partján látható almák.
„Én a Második utcán születtem és nevelkedtem fel, így nekem sok emlékem van a Vasgyárról, ott dolgozott édesapám is. Ilyen emlék például az is, hogy éjszakánként vörösre festette az eget, amikor a salakot öntötték. Ennek állít emléket az alkotásom”, így nyilatkozott korábban tervezett emlékművéről az alkotó.
boon.hu
Biztosan jó lesz. De némi pénzt talán lehetne arra is fordítani, hogy rendes buszmegállót alakítsanak ki. Mert ekkora baromság kevés van még a földön, hogy egy körforgalom kijáratánál foglaljanak el egy sávot a megállónak. Különösen akkor, amikor bőven van hely egy megfelelő autóbusz öbölnek. Az itteni dugók ugyanis nem a sok autónak, hanem a kevés forgalomszervezői észnek köszönhetők elsősorban.
Megkérdezte valaki a környék lakóit, hogy akarnak-e ide ilyen szarságot?
NEM.
Meddig szennyezik még Miskolcot ezek a szélhámos kohászok?
Vigyék az emlékművüket a gyár területére!
Miskolcról elszármazott zsidó művész .Miskolcot jelenleg a hittestvérei irányítják.Mindent támogatnak,ami saját körön belüli és pusztul, ami nem az . Az sem véletlen, hogy évek óta nincs városi Karácsony. Amiről tudjuk, hogy keresztény hagyomány.
A restauráció legyen restauráció! Dobrevgrád maradjon csak Dobrevgrád.
Az ismeretlen kohász örökmécses előterében lesz Mr. Rezes és a lánya Rezesova szobra, lábuk alatt az LKM ára. Felettük magasodik majd Lenin, egyik kezében a legendás retró zsírós kenyér, a másik kezével meg mutatja az irányt, hogy az elvtársaknak merre kellett volna elhúzni a városból, Miskolc gyáraiért, üzemeiért a Fő utcáért, a Tüzér laktanyáért, a Tiszai aluljáróért, a Korona szállóért, a Vajda Zálogházért, a 101B-ért, stb.
Ez a város nem tisztul meg, ( Te sem) Hol van szobra Vályi Péternek?
„Vályi Péter magyar politikus, vegyészmérnök, vállalatvezető, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, majd pénzügyminiszter és a Minisztertanács elnökhelyettese. Tragikus és rejtélyes körülmények között bekövetkezett halála máig a korszak egyik híres története.”
Vályi Péter vegyészmérnökként végzett, több nyelven beszélt, és sokakkal ellentétben nem csak a pártkönyvének köszönhette az előmenetelét, hanem a munkájának is. Gazdasági kérdésekben idővel megkerülhetetlen lett, előbb pénzügyminiszternek, majd 1971-ben a minisztertanács elnökhelyettesének nevezték ki. Közvetlen volt, nyílt, sokszor vicces, éppen ezért a közvélemény is jobban elfogadta. Nem mellékesen gyűlölte a protokollt, és azt is, hogy állandóan kormányőrök lógnak a nyakán. Le is izzadtak a testőrök, ugyanis Vályi a hivatali gépkocsija helyett szívesebben vezette egymaga a régi Moszkvicsát.
Ami tény: gazdasági reformokat akart,
azt szerette volna például, hogy a KGST (a szocialista blokk gazdasági csúcsszervezete) Moszkvából költözzön Varsóba, és ő javasolta, hogy a szocialista országok lakói útlevél nélkül utazhassanak a blokkon belül. A románok persze megvétózták. Pont a tragikus év elején Amerikában és Kanadában is járt, ahol a vasfüggöny mögötti világ felvilágosult embereként fogadták. 53 éves volt 1973-ban, a karrierje csúcsán. „