A címen, a képen és a pártszimpátián múlik, elhisszük-e az álhíreket

A Nature szaklapban jelent meg Faragó Laura, Orosz Gábor és Krekó Péter friss, magyar mintán készült kutatása arról, hogy vajon mi befolyásol minket abban, hogy elhisszük-e az álhíreket, vagy sem: számít-e valójában, hogy mennyire érti az ember a digitális világot, melyik párttal szimpatizál, illetve mennyiben befolyásolja a hiszékenységünket az, hogy milyen forrásból érkeznek a hírek? Az eredmények azt mutatták, hogy a magyar ellenzéki szavazók kevésbé érzékenyek a dezinformációra, és a kormányt támogatókkal szemben jobb eredménnyel tudták megkülönböztetni az álhíreket a valódiaktól, függetlenül a hírtartalom ideológiai jellegétől. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kormánypárti szavazók vannak veszélyben az álhírekkel szemben: Faragó Laura, Kende Anna és Krekó Péter egy korábbi kutatása kifejezetten azt találta, hogy

a „vágyteljesítő” álhírekre való fogékonyság jelen vannak mind az ellenzéki, mind a kormánypárti szavazótáborban, és mindkét oldalon a pártos elfogultság a fogékonyság fő oka.

telex.hu