A világ elfelejtette a „borok királyát”, és most a tokajira nagy küzdelem vár, hogy visszataláljon a nemzetközi piacra – mutat rá helyszíni tudósításában a svájci lap közép-európai tudósítója, aki Bécsből kereste fel a hegyvidéket. Arra jutott, hogy a háborúk, a szocializmus kihatásai és a gazdasági válságok tönkretették az ország egykor negyedik legnagyobb borexportőrjét. A kormány sok pénzt feccöl a világ kulturális örökségének számító területbe, de az eredmény vegyes.
Egykor 500 ezer hektár volt a termőterület, ebből mára 62 ezer maradt. Különösen súlyos következményekkel járt az erővel végrehajtott téeszesítés, valamint az, hogy az előző rendszerben nem a minőség, hanem a mennyiség volt a fontos. Így a tokajiból olcsó tömegáru lett.
De főleg az édesbor mára megtalálta a helyét az igényes vendéglátásban, öt éve sorra hozza haza a díjakat a nemzetközi versenyekről. Sokat segítenek az uniós források. A hatalom azonban protekcionista intézkedésekkel meggátolta, hogy külföldi befektetők letarolják a kistermelőket. A korszerű üzemeket ma sokszor Orbán-közeli üzletemberek tartják kézben. A többiekre inkább az a jellemző, hogy viszonylag kevés bort állítanak elő, egyszerű eszközökkel, szerény haszon mellett.
Az egyik érdekelt gazda, a történész Ungváry Krisztián szerint Tokaj sajnos nem sikertörténet, és az állami támogatások nem megfelelőképpen hasznosulnak. Ráadásul csak a pénz nem oldja meg a szerkezeti gondokat. Például a helybéliek majdnem egyharmada az utóbbi 30 évben máshová költözött, ennélfogva nincs elég munkaerő – írja a svájci lap.