Vannak azért erős bástyák, amelyeket nem fenyeget veszély, a Magyar Nemzet, a Mandiner vagy TV2 például mindenképpen maradni fog

A kormányközeli médiabirodalom racionalizálása mögött bőven állnak gazdasági és a politikai okok is. A nyomtatott lapok példányszámcsökkenése nem új tendencia, de a kormányszócsővé alakított újságok esetében ez még drámaibb lehet. A Délmagyarország például öt év alatt az olvasói közel felét elvesztette, a 2016-os 35 ezer eladott példányból 2021 első negyedévére már csak 19 ezer maradt, és más megyei lapok sem állnak sokkal jobban. Jó példa a várakozásoktól jelentősen elmaradó nézettséget produkáló Pesti TV esete is, amely 2020-ban 500 millió forintos veszteséget termelt. Hogy van miből visszavágni, az a klasszikus hirdetések mellett abból is látszik, hogy a választás utáni összesítésünk szerint a megyei lapok a kampány alatt 172 millió forintot hirdettek el a Facebookon.

A hagyományos médián belüli fideszes zászlóshajó, a Mediaworks összességében bővülő és nyereséges cég képét mutatja, ha pusztán a számokat nézzük (2021-ben 47,8 milliárdos árbevétel mellett 2,1 milliárdos adózás előtti eredményt hozott össze), ez azonban nem jöhetne össze a brutális állami hirdetési pumpa nélkül. A kormányzati és állami reklámköltések korábban soha nem látott összegre rúgnak az Orbán-kormányok utóbbi éveiben, és szintén korábban nem tapasztalt mértékben csoportosulnak a Fidesz-közeli médiabirodalomnál. Évente több tízmilliárd forintról beszélünk, amit a jelenlegi gazdasági helyzetben már nem lehet elhanyagolhatónak tekinteni. Itt volt az ideje körüljárni, lehetne-e költséghatékonyabban teríteni a kormány üzeneteit.

Így kerül képbe az a kommunikációs irány, amelyet 2020-ban, a Fidesz számára kisebb pofonként értékelhető önkormányzati választások után kezdett felfejleszteni a propagandagyár. A kormánypártot a választási bukta után állítólag meglepetésként érte, hogy az ellenzék milyen ügyesen használta a közösségi médiát a kampányban, és észlelték viszonylagos gyengeségüket ezen a téren. Erre válaszként kezdtek gombamód szaporodni az elsősorban a Facebookra, majd az Instagramra és újabban már a TikTokra is gyártott fideszes tartalmak, amelyeket jó sok pénzzel meg is tolnak a nagyobb elérés érdekében. A projekt legismertebb brandje a Kovács István által alapított és elvileg adományokból működő Megafon Központ lett, amelyen 2021-ben már 557 millió forint folyt át papíron, bár a Facebook hirdetésfigyelője szerint tavaszig egymilliárdot hirdetett el. A Megafon fideszes közösségimédia-influenszereket állít elő és hangosít, az istállóba olyan nevek tartoznak, mint Deák Dániel, a Kopasz Oszt, Rákay Philip, sőt, újabban már a Pesti Srácok egykori legismertebb arca, Szarvas Szilveszter is ezt a stábot erősíti. Ez az igazolás kiválóan illusztrálja azt az átmenetet, ami összeköti a régi dinoszauruszoknál tapasztalható karcsúsítást a közösségi médiás erősítéssel.

Egy, a fideszes kampánymódszerekre és a propaganda irányára rálátó forrásunktól úgy tudjuk, a Fidesz kampánycsapata a választási időszakban azt mérte: a közösségi média, azon belül is a Facebook lett az elsődleges információforrás a választók között. A többi, hagyományos média (tévé, rádió, nyomtatott és online lapok) ezzel párhuzamosan visszaszorult. Az átlagos tartalomfogyasztás nagyjából úgy néz ki, hogy a hírekről már délelőtt értesülnek az emberek a Facebook-falukon, majd az esti híradókban esetleg még megnéznek erről egy riportot. Nem lényegtelen tehát a tévé sem, de már a Facebook uralása az elsődleges.

A fideszes választási kampány szervezői úgy látták, hogy egy közösségi médiás akcióval egy hét alatt olyan eredményeket lehet elérni, mint korábban egy hagyományos kampánnyal egy hónap alatt. Erre példaként mondta forrásunk, hogy a „Gyurcsány-show” szpot olyan gyorsan letarolta a közönséget, hogy a megjelenése után egy-két héttel Márki-Zay Péter már arra panaszkodott, hogy Mini Ferinek hívják az utcán. A kampánystáb a hirdetések hatékonyságát monitorozva arra jutott, hogy ez elsősorban nem a plakátok miatt, hanem a Facebookon és YouTube-on futó hirdetések miatt volt.

Mind a Fidesz kommunikációja, mind a Fideszhez köthető sajtóvilág ennek megfelelően alakul át a következőkben, fogalmazott a kampánycsapat működésére rálátó forrásunk, és szerinte további karcsúsítások is várhatóak még, mert mint a Figyelő és a Világgazdaság bezárásával kapcsolatban mondta: „pénzégetőkre nincs szükség”. Az átszervezések mögötti tételmondat nagyjából úgy hangzik, hogy

Elmondta azt is, hogy vannak azért erős bástyák, amelyeket nem fenyeget veszély, a Magyar Nemzet, a Mandiner vagy TV2 például mindenképpen maradni fog.