Hazánkban évente közel 400, a világon évente legalább 3 millió növekedésben retardált magzat és újszülött veszti el életét. A növekedési retardáció korai és biztos felismerése eddig megoldatlan volt, prof. dr. Berkő Péter szülész-nőgyógyász módszere megoldást ígér.
Professzor úr, mit jelent az, hogy növekedési retardáció?
A méhen belül kifejlődő magzat születéskori, majd gyermek- és felnőttkori testméreteit alapvetően a szüleitől örökölt génjei, az úgynevezett növekedési potenciálja határozza meg. Ha azonban az anya – éhezése vagy valamilyen betegsége miatt – nem képes a magzata számára elégséges tápanyagot és oxigént biztosítani, vagy ha a magzat lepénye megbetegszik, és ezért az anyai szervezet által a magzat számára küldött tápanyagot vagy oxigént nem képes magán átereszteni, a magzat számára továbbjuttatni, illetve ha a magzat valamilyen betegsége miatt nem képes a tápanyagot és az oxigént hasznosítani, akkor egyes szervei károsodhatnak, a növekedése pedig akár jelentősen is elmaradhat az átlagostól. Akkor ő „növekedésben (megzavart, elmaradt) retardált” lesz.
A növekedési retardáció tehát nem csupán méretbeli elmaradás, hanem betegség?
Szerencsés esetben a magzatnak csak a testméretei lesznek kisebbek, az esetek jó részében azonban a szervműködései is károsodnak, és ezért növekszik meg az esélye annak, hogy már méhen belül vagy csecsemőkorban meghalhat. Sőt, egyre több a bizonyítéka annak, hogy a méhen belül kialakult növekedési retardáció – nem a kisebb testméretek, hanem a szervkárosodások miatt – késői (gyermek- vagy felnőttkori) súlyos betegségek kialakulásában is oki szerepet játszhat.
Milyen gyakori a növekedési retardáció miatti magzati vagy újszülött-halálozás?
Egy Pellet nevű kutató kimutatta, hogy a növekedési retardáció a halvaszületések leggyakoribb oka, az újszülött-halálozásnak pedig – a koraszülöttség után – a második leggyakoribb oka. Rendkívül fontos betegségről van tehát szó, hiszen a világon évente hárommillió halvaszületés és négymillió újszülött-halálozás történik.
Hogyan lehet a növekedési retardációt felismerni, diagnosztizálni?
A világon már évtizedek óta – de szerintem tévesen – akkor neveznek egy újszülöttet növekedésben retardáltnak, ha a testsúlya kisebb, mint a „súlystandard 10-es súlypercentilisének” az értéke. Azaz a súlya az azonos korúak legalsó 10 százalékába tartozik.
Professzor úr, csak a súly számít?
Ha hiszi, ha nem – napjainkban még – csak a súly számít. Ebbe nem tudtam én beletörődni. Egyszer eljött hozzánk az akkor még négyéves unokánk. Régen láttuk már. Mondtam neki: sokat nőttél Dalma, amióta nem láttalak. Hozd már ide a mérleget, hadd mérjelek meg. De „Apapa” (így nevez), ehhez nem a mérleg kell, mondta nevetve, hanem a centiméter. Igazad van, Dalma, okos kislány vagy. Én is így gondolom – mondtam neki. Éveken át töprengtem, hogyan lehetne a testi fejlettséget, a növekedést és a növekedésben való elmaradást egy kissé igényesebben és pontosabban meghatározni.
És rájött végül?
Én olyan módszert dolgoztam ki, amely 5 paramétert használ a testi fejlettség jellemzéséhez, a növekedési retardáció definiálásához
– Prof. dr. Berkő Péter
Ítélje meg ön. Én olyan módszert dolgoztam ki, amely 5 paramétert használ a testi fejlettség jellemzéséhez, a növekedési retardáció definiálásához. Ez az öt paraméter: a születéskori terhességi kor, a testsúly (súlystandard-pozíció), a testhossz (hosszstandard-pozíció), a tápláltsági index (az utóbbi kettő egymáshoz való viszonya) és az újszülött neme. Ha ezt az öt adatot bevisszük a számítógépbe, az általunk kidolgozott szoftver azonnal megmutatja, hogy az adott újszülött hol helyezkedik el egy olyan 64 cellából álló „sakktáblán”, amelynek 8 vízszintes sorát a súlystandard 8 zónája, 8 függőleges oszlopát pedig a 90 fokkal elforgatott hosszstandard 8 zónája alkotja.
Mire jó ez a „sakktábla”?
Ezen a mátrixon mindenféle fejlettségű és tápláltsági állapotú újszülöttnek megvan a maga helye. Ez megadta annak a lehetőségét, hogy megvizsgáljuk: melyek azok a cellák (fejlettségi és tápláltsági állapotok), amelyek a legveszélyesebbek, ahol a legtöbben halnak meg. A KSH közreműködésével, Joubert Kálmán barátom által készített magyar súly- és hosszstandardokat használva, 13 év alatt született, 1 244 918 magyar újszülöttet elhelyeztünk ezen a mátrixon. Aztán mindegyik cellában kiszámítottuk (Zsákai Annamária) a halvaszületés, az újszülött-halálozás és a csecsemőhalálozás előfordulását. Aztán megkerestük azt, hogy mely cellákban a legnagyobb a halálozások mértéke, azaz: mely cellákba tartozni a legveszélyesebb. Öt ilyen cellacsoportot találtunk, ezért azt javasoljuk, hogy a retardáció 5 csoportját érdemes elkülöníteni. A módszert „ÉFT-módszernek” neveztem el, hiszen a növekedési retardáció típusainak a felismeréséhez az érettség (kor), a fejlettség (súly és hossz) és a tápláltsági állapot mutatóit vesszük egyidejűleg figyelembe.
És melyik cellacsoportok, retardációtípusok a legveszélyesebbek?
A legveszélyesebb, ha arányosan táplált ugyan az újszülött, de súlya és hossza is a legkisebbek közé tartozik. Veszélyes csoportok azok is, melyekben a nagy súlyhoz képest túl kicsi a hossz, és fordítva, ha a nagy hosszhoz képest túl kicsi a súly. Ezekben a cellákban átlagosan körülbelül négyszer gyakoribb a halálozás kockázata, mint a nem retardáltak nagy csoportjában.
Hogyan lehet ezt a Berkő-féle „ÉFT-módszert” hasznosítani?
Két szűrővizsgálati módszert dolgoztam ki. Egyikkel terhesség alatt, a haskörfogat és a combcsonthossz ultrahangvizsgálatával lehet a növekedésben retardált magzatokat felismerni. Én azt javasoltam: ha a magzat a fokozottan veszélyeztetett retardáltak csoportjába tartozik, akkor az édesanyjával együtt lehetőleg fel kell venni a terhespatológiára, NST- és Doppler-ultrahangvizsgálatokkal sűrűn kell ellenőrizni. És ha e vizsgálatok a magzat oxigénhiányos állapotát jelzik, akkor a magzatot császármetszéssel kell sürgősen világra hozni, még mielőtt meghalna.
És a másik szűrővizsgálat?
A frissen megszületett újszülöttek retardációszűrését szolgálja. Ha a számítógépbe bevisszük az újszülött fentebb említett adatait, az általunk készített szoftver pillanatokon belül kijelzi, hogy melyik cellába tartozik ez az újszülött, és abban a cellában mennyi a halálozás kockázata. Ha a fokozottan veszélyeztetett retardáltak közé tartozik, akkor az újszülöttgyógyász kolléga időveszteség nélkül fogja elvégezni azokat a további vizsgálatokat és kezelést, amelyek a retardált újszülött életben tartásához szükségesek.
Hány gyermek életét lehet majd ezeknek a szűrővizsgálatoknak a segítségével megmenteni?
Magyarországon évente közel 400, a világon évente közel 3 millió retardált magzat és újszülött hal meg. Én bízom abban, ha ez a módszer elterjed, akkor ezeknek a retardált magzatoknak és újszülötteknek legalább a felét meg lehetne menteni.
Lát arra esélyt, hogy elterjednek majd ezek a szűrővizsgálati módszerek?
Nézze, sok világ- és európai kongresszuson tartottam már előadást ezeknek a szűrővizsgálatoknak az előzményeiről és terveiről. Mindig nagy érdeklődést tapasztaltam, és sok elismerést kaptam. Amikor Manilában egy világkongresszuson, felkért előadóként mondtam el előadásomat, a plenáris ülés indiai levezető elnöke, A. R. Pandit professzor – aki akkor a Szülész-Nőgyógyász Világszövetség alelnöke volt – négyezer ember előtt így reagált az előadásomra: „Hölgyeim és Uraim, semmi kétség, ez világszenzáció. Biztos vagyok benne, hogy ez a módszer néhány év alatt el fog terjedni a világon.” Öten jelentkeztek felszólalásra. Csak azért, hogy meghívjanak Miamiba, Kiotóba, Szingapúrba, Sydney-be és Bangkokba, hogy ott is mondjam el ezt az előadást. Elmentem, és meg is tartottam. Jó érzés volt hallgatni az elismeréseket. ttps://www.boon.hu/helyi-kozelet/2022/06/berko-professzor-talalmanya-sok-gyermek-eletet-mentheti-meg