Skip to content

 Románia: beindulhat a fekete-tengeri gázkitermelés, ami Magyarországot is érintheti

 Románia: beindulhat a fekete-tengeri gázkitermelés, ami Magyarországot is érintheti

A román szenátus szerdai döntésével gyakorlatilag eltörölte a gázkitermelés extrabevételére kivetett többletadót, ami eddig meggátolta a befektetőket a fekete-tengeri gázmezők lecsapolásában. A törvénymódosítás még nem élesedett, ahhoz még a képviselőház jóváhagyása is szükséges, de ha az is megvan, akkor jelentősen felgyorsulhat Európa leválása az orosz gázról.

Elfogadta a román szenátus szerdán az offshore-törvény módosítását, amely a befektetők számára kedvezőbb feltételek bevezetésével utat nyithat a fekete-tengeri földgáz kitermelése előtt, írja az MTI.

Az offshore ebben az esetben a tengeri földgázkitermelést jelenti – párja az onshore, a szárazföldi. A Fekete-tengeren korábban befektetők jelentős földgázlelőhelyeket kutattak fel, ám a kitermelés sohasem indult meg, mégpedig azért, mert Románia 2018-ban olyan törvényt fogadott el, mely értelmében a mezők kiaknázása egyszerűen nem érte volna meg a külföldi vállalatoknak. Ez a jogszabály a kitermeléssel járó “extrabevételeket” 70 százalékig terjedő progresszív adóval sújtotta volna – ha a kitermelés egyáltalán beindult volna. A befektetők viszont ezen áldatlan feltételek megváltoztatásához kötötték a tevékenység elindítását.

Maga a törvény “extrabevételnek” minősített minden olyan jövedelmet, amelyhez akkor jut a kitermelő cég, ha az energiahordozót a – 2012-es árszintet tükröző – megawattóránként 45,71 lejes (3500 forint) referenciaárnál drágábban értékesíti. A különadó mértéke 30 százaléktól indul, és megawattóránként 190 lej feletti értékesítési ár fölött éri el a legmagasabb, 70 százalékos szintet. Romániában egyébként jelenleg jóval magasabbak a gázárak. A bukaresti kormány márciusi energiaár-korlátozó rendelete szerint a lakossági fogyasztóknak 2023. március 31-ig 310, míg a jogi személyeknek 370 lejt kell fizetniük minden elhasznált megawattóráért.

Most a román szenátus 91 szavazattal 13 ellenében olyan módosítást fogadott el, mely szerint a kitermelt gázból származó jövedelem 60 százaléka a román államé lesz, 40 százaléka a befektetőké. Virgil Popescu energetikai miniszter úgy fogalmazott, hogy az új jogszabály gyakorlatilag eltörli az extrabevételekre kivetett többletadót. A tárcavezető szerint a mélytengeri földgáztartalékok kitermelésének megkezdése biztosíthatja az ország gázellátását egy energetikai válság esetén, illetve “regionális energiabiztonsági szolgáltatóvá” teszi Romániát, azáltal, hogy több gázt fog termelni, mint amennyire szüksége van.

A romániai gázmezők helyzete az orosz–ukrán háborúval került ismét fókuszba. Már tavaly év végén, a két nemzet közötti feszültség éleződésével Bukarest fókuszába került a különadós jogszabály módosítása, januárban pedig be is jelentették, hogy megváltoztatják a 2018-as offshore-törvényt. Az is kiderült ugyanakkor, hogy a Fekete-tengeren kitermelt gáz 40 százalékát mindenképpen megtartanák maguknak, vagyis legfeljebb 2,4 milliárd köbmétert adnának el belőle, idézte fel a 24.hu korábbi cikke.

A fekete-tengeri gázmezőket Szijjártó Péter is felemlegette március 9-i, facebookos videójában, melyben arról beszélt, hogy bár szerettünk volna Romániában gázt kitermelni, ez az “amerikaiak” miatt nem sikerült, hiába tárgyaltunk velük, csak elvesztegettünk hét évet. Valójában a kitermelést – mint fentebb írtuk – a román törvények blokkolták. Az amerikaiak, akikre Szijjártó gondolhatott, az ExxonMobil olajcég lehetett, nekik volt 50 százalékos tulajdonrészük a fekete-tengeri Neptun Deep földgázmezőben – a másik 50 százalék az osztrák–román OMV Petromé. Az Exxon múlt héten vált meg a saját részétől, eladta a Romgaz román állami gáztársaságnak, a hírek szerint több mint egymillárd dollárért. A vállalat az üzlet nyélbeütését eleve a mostani törvénymódosításhoz kötötte – erről a vállalat a 24.hu-nak nyilatkozott.

A Romgaz az MTI szerint arra készül, hogy az OMV Petrommal közösen legkésőbb 2026-ra elvégzi azokat a beruházásokat, amelyek évi akár tízmilliárd köbméter gáz kitermelését teszik majd lehetővé a mélytengeri lelőhelyről. A legígéretesebb Neptun Deep gázmezőn kívül több kisebb lelőhelyet is felfedeztek a Fekete-tenger talapzata alatt. A román miniszterelnök szerint a román partokhoz közelebb lévő Midia térségből már idén nyáron megkezdi évi mintegy egymilliárd köbméternyi földgáz kitermelését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Carlyle magántőke-befektető csoport által alapított Black Sea Oil and Gas. Úgy tudni egyébként, a fekete-tengeri gázkincs kiaknázásához további, akár 16 milliárd dollár befektetésére lehet szükség.

A román kormánykoalíció szerint a – tengeri lelőhelyek mellett a szárazföldi gázmezők kitermelését is szabályozó – törvény lehetővé teszi, hogy a dél-kelet-romániai Buzau megyében Caragele településen levő onshore mezőn is megkezdődjön 2024 elején a mély kitermelésű gáz felszínre hozatala. Az új törvény hatályba lépéséhez azonban még a képviselőház jóváhagyása is szükséges.

Hogy Magyarországra mennyi gáz érkezhet Románia felől, ha a képviselőház is rábólint a törvénymódosításra, megoszlanak a vélemények. Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője szerint évi 2-3 milliárd köbméter behozatala is lehetséges, Holoda Attila, a Mol egykori eurázsiai kutatás-termelés vezetője ugyanakkor évi 1,5 milliárd köbméterre tette a tényleges szállítási kapacitást. Oroszországból Magyarország 2020-ban 11,5 milliárd köbméter gázt importált.



               

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.



Egy hozzászólás

  1. Névtelen
    2022.05.12. - 08:25

    a “beindulhat” , az feltételes mód?

    az olajat meg majd a lengyelek szállítják a horvátokkal versenyezve, mi?

    De jó lesz a magyar versenyképeségnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.