A BKIK kiadott közleménye szerint az építőiparban már olyan mértékű a munkaerőhiány, hogy a piacon a jelenlegi kapacitásigények mellett további 100 ezer embert is tudnának alkalmazni. Milyen szakemberekből van leginkább hiány az ágazatban? 
Leginkább szakképzett fizikai munkásokból, ácsokból, kőművesekből, burkolókból, tetőfedőkből, villanyszerelőkből, tehát a klasszikus építőipari szakmákból, amelyek mindegyike hosszú évekre visszamenően hiányszakmának számít.

Milyen problémákat jelez ez? 
A probléma egyrészt abból ered, hogy jóval kevesebb fiatal jelentkezik a szakképzésbe, mint amennyire szükség lenne. Másrészt jelentős mértékű volt a munkaerő külföldre, főként Nyugat-Európába vándorlása, aminek legfőbb oka az, hogy a hazai keresetek elmaradnak a kinti fizetésektől. Ez a tény ráirányítja a figyelmet a felkínált bérek nagyságának növelésére, egyben komoly kihívások elé is állítja a cégeket.

Megfigyelhető-e változás a minimálbér emelésének hatására? 
A minimálbér emelése magával tolta az egész bérskálát, magasabb béreket eredményezve. Mindezek hatására – a mérések legalábbis azt igazolják – megállt a keletről nyugatra irányuló nagymértékű munkaerő-áramlás, és egyre több szakember jön vissza, ami reményt adhat, hogy a létszámgondban némi javulás állhat be.

Mitől alakult ki speciális helyzet az építőiparban? 
A megfelelő számú és szakértelmű szakmunkás hiánya a megrendelések teljesítésében okoz komoly problémát a cégek többségénél. A válságból visszapattant gazdaság felpörgött, ugyanakkor az építőipari vállalkozások jelenleg még a pandémia miatt elmaradt beruházások és felújítások, a csokból fakadó építkezések befejezésével vannak elfoglalva, vagyis nincs elegendő kapacitás a megnövekedett igények kielégítésére.

Mindeközben folyamatos és lendületes technológiaváltás is történt, és mára az infláció mértéke is rendkívül magas… 
Igen. A technológiaváltás mellett minőségben is egyre jobb anyagok jelentek és jelennek meg, amelyekhez viszont megfelelő szakértelem szükséges. A kőművesmunka ma már nem abból áll, hogy megkavarom a maltert, és egy fanglival felvágom a falra. A képzés mindennek az alapja. Ezen a téren a kamarának komoly lehetőségei és feladatai vannak, megerősítve a szakiskolákkal, a szakképzéssel és a felnőttképzéssel való együttműködést. És nyilván az építőipari cégek küzdenek az inflációval is, hiszen az építőanyagok áremelkedése lassan napi szintű, de legalább ugyanekkora problémát jelent a munkaerőhiány. Ahhoz, hogy a munkaerőt itthon tudjuk tartani, megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani, a munkaerőt pedig megfelelő szintű képzettségi szintre emelni.

Az orosz–ukrán háború teremtett-e érezhetően új helyzetet a megye gazdaságában? 
Egyelőre nem tapasztalunk változást. 2021-ben a megye gazdasága kiemelkedően jól teljesített. A beruházások terén a második, harmadik helyen állunk országos szinten, ami biztos alapot jelent egy nagyon erős növekedésre. Az építőipari termelésben pedig a középmezőnyben helyezkedünk el, tizenegyedikek vagyunk az országos rangsorban. Úgy gondolom, ez jó pozíció. A jövőt illetően sok a bizonytalanság. Elképzelhető, hogy lesz visszaesés az építőiparban, de abban bízunk, hogy ez elkerülhető. A megyére a vegyipar, a gépipar és a járműgyártás nagy koncentrációja a jellemző. Az acél, az alumínium, a fa – ezek közül, ha jól tudom, sok alapanyag Ukrajnából származik.

Az alapanyagok hiánya átalakíthatja-e a megye ipari, mezőgazdasági, illetve foglalkoztatási térképét? 
Ukrajna nagyon érzékeny terület, hiszen nemcsak az élelmiszeripari termékeknek, mint például az étolaj, hanem az acéltermékeknek, a műtrágyának, és sok más alapanyagnak fontos beszállítója. A teljesítések most valóban akadoznak, ami bizonytalan helyzeteket teremt. Egyelőre azonban úgy látom, a cégek – nyilván jelentős többletenergiával – még megoldják az alapanyagok hiányát, de nem tudhatjuk, mit hoz az elkövetkező egy-két hónap. Nyilván hozhat javulást és kedvezőtlen fordulatot is, de úgy látjuk, hogy a megye húzóágazatainak cégei erősek, a megye gazdasági térképe tehát változatlan marad.

Változtatott-e a háború a megye foglalkoztatottsági helyzetén? Jellemző-e az ukrán munkavállalók megjelenése? 
Számítottunk rá, és a kamara részéről az ukrán menekülteknek nyújtandó segítségnyújtás egyik fontos elemeként felmértük a cégek igényét, hogy kik foglalkoztatnának ukrán munkaerőt. A visszajelzések azt mutatják, hogy a cégek akár több ezer főt is képesek lennének foglalkoztatni. Egyelőre azonban nem tapasztalunk komolyabb mozgást és érdeklődést az ukrán munkavállalók részéről. A megyére sajnos továbbra is 40 ezer körüli álláskereső jellemző, akiket régóta nem tudunk bevonni a munkaerőpiacra.

Egy időben jelentkezik tehát a munkaerőhiány és a munkanélküliek magas száma? 
Sajnos ez a kettősség megyénkre régóta jellemző. Nem egyszerű ezt feloldani, de dolgozunk rajta, komoly erőfeszítéseket teszünk érte. Egy biztos: a megye gazdasága jelentős számban fel tudna venni munkaerőt, ha lennének pályázók.

boon.hu info