Az új agytröszt (think thank) könyvben foglalta össze a víziót, amit kedden a miskolci közönség elé tártak

Valóban együttműködő közösségek megteremtése, rendezett és fenntartható, polgári élet kialakítása, és az oktatás mint a legfontosabb kitörési pont fejlesztése – ilyen utat lát hazánk felemelkedésére az Egyensúly Intézet. Az új agytröszt (think thank) könyvben foglalta össze a víziót, amit kedden a miskolci közönség elé tártak. A MAB Székházban megtartott esemény egyben a Demokratikus Közéleti Akadémia első rendezvénye is volt.
Fotók: Juhász Ákos

A könyv szerzői – ahogy azt a kötet egyik szerkesztője, Boros Tamás politológus is hangsúlyozta a keddi, bő egyórás fórumon – nem vágyvezérelt víziót kívántak az olvasók elé tárni; nem arról értekeznek, ők milyennek szeretnék látni Magyarországot 2030-ra – sokkal inkább egy cselekvési tervet írnak le. Két dolgot fontos már itt megjegyeznünk:

1. a helyzet- és jövőképet adatokra, statisztikákra alapozzák, ami erősíti az objektivitást, a távolságot a politikai pártoktól

2. ehhez szorosan kapcsolódik a második megállapítás: ahogy Boros Tamás beszélgetőpartnere, Fazekas Csaba történész, egyetemi docens is rámutatott, a könyvben nem találjuk meg egyetlen párt nevét sem, nincs „orbánozás”, „gyurcsányozás”. (Erre egyébként a beszélgetés során is ügyeltek.)

Magyarország 2030 az Egyensúly Intézet nevű új agytröszt jövőorientált, alternatív politikai-gazdasági-társadalmi víziója, melyet az Osiris Kiadó és az Egyensúly Intézet közösen jelentetett meg 2020-ban. A könyv szerzői teljes szabadságban, a létező pártnarratíváktól és politikai napirendtől függetlenül, pénzügyi és hatalmi befolyástól mentesen alkották meg víziójukat a közeljövő Magyarországáról. Elméletileg és módszertanilag megalapozott, tényekre épülő, a gyakorlatban hasznosítható jövőképet igyekeztek alkotni. Hosszútávra előretekintő, de hazánk gazdasági, földrajzi, társadalmi és politikai adottságaiból kiinduló, vagyis realista cselekvési tervet, amely kijelöli az utat egy sikeresebb jövő felé.

Helyzetkép

A beszélgetésből megtudhattuk (a könyv nyilván bővebben kifejti), hogy Magyarország sokat fejlődött a rendszerváltás óta, ugyanakkor látni kell: a versenytársakhoz képest azonban nem kellő mértékben. „Középszerű” – helyezett el minket Boros az országok versenyében, a szót nem pejoratív értelmében használva, sokkal inkább rámutatva: a középmezőny azt jelenti, hogy nincs éhezés, de Ausztriát sem tudtuk utolérni.

Az Egyensúly Intézet igazgatója nem tartja megalapozottnak, hogy ez földrajzi determinizmus lenne – nem a félperiféria-helyzetünk határozza meg az ország fejlettségét. Példaként a finneket említette meg. Miért nem sikerült tehát nekünk az áhított felemelkedés?

Képzés és megbecsültség

Boros maga is elismerte: tudja, hogy már előttük is sokan feltárták, de attól még igaz: a legfőbb üvegplafon, hogy miért nem teljesít úgy Magyarország, ahogy várnánk, az oktatás helyzete. És ebben benne van a képzési rendszer, a kompetenciák erősítése, a szellemiség, meg persze a tanárok képzése és megbecsültsége.

– Be kellene végre látni, hogy nem leszünk gazdagabbak megfelelő színvonalú oktatás nélkül – mondta ki a szakember.

Azt mondják a könyv szerzői, hogy a tiszta Magyarország, a magyarok közössége és az okos nemzet alappillérére attraktív, az ország boldogulását segítő szakpolitikákat lehet felépíteni. Amiben az oktatás fejlesztése ugyanúgy fontos szerepet kap, mint például a pozitív nemzettudat (büszkék vagyunk az értékeinkre, nem valakikkel szemben határozzuk meg magunkat), az okos megoldások alkalmazása, a tiszta és rendezett viszonyok.

Konfliktusok

Egy pozitívabb jövőképet vázolt fel 2020-ban kiadott könyvében az Egyensúly Intézet – még úgy is ez a végkicsengés, hogy a szerzők pontosan tisztában vannak vele: jöhetnek olyan világesemények, amik felgyorsíthatják, más útra terelhetik a folyamatokat. Előbbire jó példa a digitalizációt felgyorsító koronavírusjárvány. És bár nem jósok a szerzők, mindenesetre két évvel ezelőtt leszögezték: az államoknak a jövőben sokkal egyértelműbben állást kell foglalniuk a konfliktusokban; erre vannak kényszerítve. Azt mondják, 5-8 év múlva Kínával kapcsolatban kell majd ugyanúgy megfogalmaznunk álláspontunkat, mint most Oroszország kapcsán.

Boros Tamás és Fazekas Csaba a Miskolc Televízió stúdiójában is beszélgetett a vázolt jövőképről, ezt a Kilátó című műsorban tekinthetik meg szerdán 18:25-től.

A DEKA 2022 vendége legközelebb, március végén Csizmadia Ervin lesz, de tavasszal érkezik még a tervek szerint Lakner Zoltán is. A nyári szünetet követően, az őszi etapban pedig Kéri Lászlóval, Somogyi Zoltánnal és Majtényi Lászlóval találkozhatunk majd Miskolcon.

minap.hu

4 Responses

  1. a második legerősebb párt, a jobbiknak is volt ilyen agytrösztje, az Iránytű Intézet.

    most Enikő egymaga kiváltja.

    Mennyibe is került a választóknak?

  2. Ebben az országban az értelmiségieket hosszú évtizedeken át gyanakodva kezelték.
    Kádár legjobb tanítványa, Orbán is tart a művelt, gondolkodó emberektől.
    Gondoljunk csak arra, manapság, amikor ezerszer könnyebb (lenne) nyelveket tanulni, mint amikor agyonjátszott gagyi magnószalagokról kellett nyelvvizsgát tenni, miért kapnak folyton amnesztiát a nyelvtudás nélkül diplomát szerzők. Miért szűnik meg az állami kontroll, miután lezüllesztettek majd minden egyetemet főiskolává. A kétszintű képzés bohózattá vált, nem képesek összegereblyézni az eredetileg vízionált 30% továbbtanulót, így most bárki szerezhet MSC fokozatot egy szakmából, amelynek az alapjaihoz sík hülye.
    „Be kellene végre látni, hogy nem leszünk gazdagabbak megfelelő színvonalú oktatás nélkül”.
    Kinek is kellene belátni? Mert akik kompetensek a témában, azok éppenséggel a megfelelő szintű oktatás ellen tevékenykednek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Zsófia-kilátó webkamera

Zsófia-kilátó webkamera

Legfrissebb

Friss kommentek

Népszerű

Népszerű