Az orosz részvényesek majd a hétfői nyitás után fognak azzal találkozni, hogy mint láttuk, a papírok ekkor már leginkább „csak vécépapírnak” lesznek jók

A középosztálynak azonban mérhetetlen ütéseket visz be a szankció. Ők állnak sorban kétségbeesetten az automatáknál, ők nem tudnak menekülni a nyugati repülőgép-forgalom megszüntetésével fizikailag sem, de pénzügyileg sem. Az utóbbi időben ugyanis sokat fejlődött az orosz pénzügyi rendszer; ahogy Elek Péter, a Dialóg Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója mondja: az embereknek több lett a hitelük is, de több lett a befektetésük és így a részvénybefektetésük is.

Egy hétig most felfüggesztették a moszkvai tőzsdét. A lakosság nem szembesül a valós helyzettel, nincs is érvényes RTS orosz tőzsdeindex. Az orosz részvényesek majd a hétfői nyitás után fognak azzal találkozni, hogy mint láttuk, a papírok ekkor már leginkább „csak vécépapírnak” lesznek jók.

Az orosz befektető konkrétan majd azt látja, hogy az összekuporgatott egymillió rubelje (kb. 3,3 millió forintja) százezret sem ér. Az sem lesz jó érzés, de az adósok sem lesznek attól boldogok, hogy eddig fizettek havi 50 ezer rubel törlesztőt, mostantól majd 150 ezret fognak. Pedig ez még csak egy rubelhitel, ahol az drágította el a törlesztést, hogy az orosz jegybank 9,5 százalékról 20 százalékra emelte az alapkamatot. Emellett mindenki azonnal sokat veszített a rubel leértékelődésén is. Itt is drámai lett volna a helyzet, csak az említett sok tartalék és a folyamatos szénhidrogén-bevételek lehetővé teszik Oroszországnak, hogy interveniáljon, vagyis folyamatos rubelvásárlással erősítse a devizáját. Ez egyelőre megvédte a rubelt.

Németek kulcshelyzetben

Oroszországnak egyvalami fájna igazán, a kőolaj-, a kőolajszármazék- és a földgáz-kereskedelem szankcionálása. A baj csak az, hogy ez a lépés a világnak, főleg Európának még jobban fájna.

Itt elsősorban Németország hibázott nagyot

– vélte Holtzer Péter közgazdász, aki többekkel egyetemben a zöld átmenet elkötelezett híve, ugyanakkor azt, ahogyan Németország a szén és az atom egyidejű kivonásával kulcspozíciót adott az orosz gáznak, hibának véli.

Elek Péter szerint is vakok voltak a németek, csak az érdekelte őket, hogy jöjjön a gáz, és menjenek az orosz vevőkhöz a német autók, de közben teljesen kiszolgáltatottá tették magukat. Arról egyre többet olvasni, hogy rövid távon az egyetlen igazán értelmes „orosz szankció” az lenne, ha a németek öt-tíz évre visszakapcsolnák a nukleáris kapacitásukat, aztán ígérjék meg a zöldeknek, hogy

„utána úttörő-becsületszavunkra tényleg kikapcsoljuk őket”.

Hiszen az nem kérdés, hogy az atommal vannak biztonsági, illetve a fűtőelemek elhelyezésével kapcsolatos környezetvédelmi kockázatok, de mintha nem érezné a világ, hogy az európai energiamérleget mindenképpen javítani kéne. Energiára, üzemanyagra, melegre, iparra szüksége van Európának, de ha közben koszos a szén, a gáz, az olaj, de még az atomot sem szeretjük, akkor nem marad reális forgatókönyv.

Ahogy az elemző mondja:

„Átalakult a maslow-i szükségletpiramis. Belépett az étel, a víz és a meleg mellé az alapszükségleteink közé a wifi is, de áram nélkül még wifi vagy cirkó sincs.”

Ha pedig a piramis példájánál maradunk, rögtön látszik, hogy Oroszországot miért olyan nehéz térdre kényszeríteni. Ha tombol a háborús őrület, akkor nem a pénzügyi racionalitás fog számítani, és Oroszország annyiban jobb helyzetben van, hogy önellátó: a népnek lesz mit ennie, és lesz mivel fűteni.

Putyint nem érdekli

Az egész kérdésben ez a legrosszabb, hogy senki nem akarja kimondani, de valójában Európa tehetetlen egy irracionálisan, valami birodalmi vagy földrajzi képletben gondolkodó elnökkel szemben. Biztosan lehetett volna másképpen, a német atomstop elkerülhető lett volna, értelmesebb lett volna Ukrajna intenzívebb gazdasági felkarolása (adósságmoratórium), mint a háború kirobbanása után fegyvereket küldeni, de arra senki nem tud választ adni, hogy az invázió kirobbanása után mi lehetne az értelmesebb teendő.

  • Tétlenül, érdemi szankciók nélkül figyelni, hogy egy ország a 21. században lerohan egy szuverén államot?
  • Vagy olyan szankciókba és fegyverküldésekbe fogni, ami kiszélesítheti a konfliktust, és növeli az ukrajnai áldozatok számát?
  • Beavatkozni katonailag is a NATO-nak?

Nemhogy jó válasz nincs, de még talán kisebbik rossz sincsen, mert mindegyik rémes.https://telex.hu/gazdasag/2022/03/02/oroszorszag-es-a-szankciok-moszkva-putyin-haboru-gazdasag-allamcsod-rubel

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Zsófia-kilátó webkamera

Zsófia-kilátó webkamera

Legfrissebb

Friss kommentek

Népszerű

Népszerű