Répássy Róbert az alaptörvény párhuzamaként a Szent Koronát és a Parlament épületét említette.

Hende Csaba (Fidesz), az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke arról beszélt, hogy bár a 20. század bővelkedik magyar alkotmányozási kísérletekben, az 1944-es nyilas hatalomátvétellel Magyarország elvesztette szuverenitását, így az után egyetlen alkotmányos szabály, például az 1949-es kommunista alkotmány sem lehetett jogállami.

A 1949-es alkotmány örök szégyene az akkori politikai vezetőknek, mert lényegében az 1936-os sztálini alkotmány fordítása volt – jegyezte meg.

A korábbi igazságügyi államtitkár arra figyelmeztetett, hogy az 1989-es alkotmányreform sem felelt meg a jogállami követelményeknek; egyrészt mert az ország nem volt szuverén, területén szovjet csapatok állomásoztak, másrészt pedig nem előzte meg szabad választás. Az első igazi lehetőség 2010-ben jött el arra, hogy valóban a múlt, a jelen és jövő magyarjainak szövetségeként jöjjön létre az alkotmány – jelentette ki.

Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta Zrt. elnöke elmondta, hogy a Magyarország sikerét hosszú távon szolgáló alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésének 10. évfordulója előtt tisztelegve bélyegszettet bocsátottak ki. Ez tartalmazza az alkalmi bélyegblokk perforált, vágott és egyszínű változatát. A blokkon az Országház belső kupolacsarnoka és a Szent Korona látható. A perforált alapváltozat 50 ezer, a vágott 6500, a harmadik, úgynevezett feketenyomat pedig 2500 példányban jelenik meg. Az első kettő külön-külön is megvásárolható 2010-2010 forintért, a harmadik csak a teljes, exkluzív szett részeként, 8890 forintért.

A rendezvényen bélyegzéssel és aláírással ünnepélyesen forgalomba helyezték a 10 éve lépett hatályba Magyarország Alaptörvénye elnevezésű bélyegszettet.