Miskolc. A cementgyár képviselői hosszú hallgatás után…

Az a tény pedig, hogy a cementgyár újbóli működése magával vonná a kitermelés beindítását a Vár-hegyi mészkőbányában egyéb aggályokat szült. Aggódnak amiatt, hogy a miskolci turizmus bástyájaként funkcionáló, számos befektetést élvező városrész életére milyen hatással lenne egy aktív kőbánya. A lelőhely ugyanis Miskolctapolcán, a közel 13 milliárd forintból megvalósuló, négy évszakos Miskolctapolcai Strandfürdőtől légvonalban nagyjából másfél kilométer távolságban van. Kérdéses, hogy a szállodakomplexumok, fürdők és egyéb turisztikai célpontok (mint például a 2015-ben az „Év Turisztikai Attrakciója” díjat bezsebelő – a Hell Energy Magyarország Kft. érdekeltségébe tartozó – Avalon Park) hogyan reagálnának a kitermeléssel járó zavaró tényezőkre. Ezentúl mit szólhatnak hozzá a környék iparának más szereplői, különösképpen a közelmúltban betelepült – a légminőségre igen érzékeny – elektronikai cégek.

Persze olyan vélemények is akadnak, akik a nyitás mellett érvelnek. Véleményük szerint a Holcim betelepülése után már kevesebb volt a por. Bíznak abban, hogy az új vezetés megfelelő technológiával fogja működtetni a gyárat. Azt a nézetét erősítik, hogy a munkahelyteremtés az elsődleges szempont. Vannak, olyanok is, akik szerint – a múlt század közepének mintájára – az üzem beindulásával a helyi élet is felpezsdülne, mind a közösségek, mind a sport terén. Akadnak, akiket az sem zavarna, ha szemetet égetnének a város peremén, hiszen másutt, például Bécsben is jól működik a dolog, környezetkímélő módon.

A közel 4 évig húzódó pert a zöldek azonban elvesztették: a Miskolci Törvényszék 2021.02.09-i határozatában megalapozatlannak ítélte a Zöld Kapcsolat Egyesület által a hejőcsabai cementgyártás ügyében emelt kifogásokat. A bíróság ítélete szerint a gyár 2011-es leállítását követően sem volt számottevő a levegő terheltségi szintjének csökkenése.

A bíróság szerint azonban az EKHE kérelem kapcsán indult közigazgatási perben nincs lehetőség a kért adatok meghatározására, ezért az egyesület kérését mellőzve nem rendeltek ki szakértőt.

A ZKE már jelezte, hogy a kúriához fordul az ügyben. A helyi sajtó és az Egyesület szerint egyébként a pereskedéssel töltött idő alatt (2020. november 30-án) lejárt a cementgyár környezethasználati engedélye (azt, hogy jelenleg nincs érvényes EKHE-jük, a gyár képviselője a Napi.hu-nak azonban cáfolta). A városi hírportál arról számolt be a közelmúltban, hogy HCM1890 Zrt. már tavaly novemberben kérte ennek felülvizsgálatát, amíg a Zöld Kapcsolat Egyesület a kérelem elutasítását.

Az önkormányzat álláspontja

A Napi.hu megkereste Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatát, azzal a céllal, hogy megtudjuk, ők hogyan látják a kialakult helyzetet, mi az álláspontjuk az ügyben. A város ugyan nem tulajdonos, és az újraindítás kérdésében sem dönthet, de véleményt nyilváníthat.

„Önkormányzatunk, ahogy a felelős iparpolitika, a befektetőösztönzés, a vállalkozásfejlesztés jegyében indokolt cselekednie, ebben az esetben is felméri a tervezett lépés prognosztizálható előnyeit, hátrányait. Tudott dolog, hogy egy új gyár beüzemelésével, avagy réginek az újraindításával általában elégedett egy település: nőhet általa a város bevétele (iparűzési adó), javíthatja az imázst (bővül a helyi gazdaság), munkahelyeket kínál a helyieknek. Azt még nem tudhatjuk, az egykori hejőcsabai cementgyár tervezett jövőbeni működtetése elhozza-e ezeket az előnyöket, de sokan attól tartanak, a várt hátrányok jelentkezni fognak. Ismét lesz por, zaj, légszennyezés és minden, ami ezzel járt – vélik sokan az érintett városlakók közül. Márpedig a gazdasági érdekek nem lehetnek előbbre valók, mint a lakosság élete, nyugalma, egészsége” – tájékoztatták a Napi.hu-t az önkormányzat sajtósai.

Azt is megtudtuk, hogy Veres Pál polgármester tárgyalt a cementgyárat újraindítani szándékozó befektetőkkel, az újraindítást ellenző környezetvédőkkel, de állásfoglalást kért a nagyobb és érintett miskolci üzemek vezetőségétől. Ugyanakkor a Városháza Részvételi irodája is felhívást intézett a városlakókhoz: osszák meg véleményeiket, illetve kérdéseiket az önkormányzattal.

„A beérkezett válaszok zöme elutasító, de legalábbis félelmekkel teli. A hejőcsabaiak többsége a korábbi sérelmekre emlékezik: azt sorolják, évtizedeken át milyen nagymértékben rontotta a levegőt a gyár közelsége, különösen az utolsó időszak gumiégetése; hogy úgy érezték, egészségtelen környezetben kénytelenek élni; hogy milyen terhelést jelentett az alapanyagokat szállító teherautók mozgása az utcákon, a szállítószalag zaja a fejük felett. Mások egész konkrétan azt féltik, megtérülhet-e idegenforgalmi jellegű beruházásuk, amit az elmúlt években végeztek el – lesz a felépített panzióban, szállodában, vendégszobában vendég, ha a szomszédjukba „költözik” egy cementgyár?” – írták a hírportálunknak a miskolci önkormányzattól.

Úgy tűnik, hogy a polgármester kérdésére reagáló nagyvállalkozások hozzáállása is hasonló. Az önkormányzat felmérése szerint különösen azok a cégek tartanak a kedvezőtlen változástól, amelyek nagy levegőtisztaságú környezetet igénylő (elektronikai) munkákat végeznek. Elmondásuk szerint több példát is hallani lehetett, miszerint korábban külföldi befektetők annak nyomán álltak el a miskolci terveiktől, hogy meglátták: itt áll egy régi (még ha akkor éppen nem is működő) cementüzem.

„Milyen technológiát használna a leendő új üzemeltető, ilyen kibocsátási értékekkel lehet kalkulálni, mi a garancia a határértékek betartására? Ki fogja finanszírozni, ha valamely másik cégnek egy jövőbeni cementgyári légszennyezés miatt kellene környezetvédelmi beruházást indítania, saját működése védelme érdekében? Ilyen kérdésekre várnak választ a volt HCM újraindítására készülő vállalkozástól a miskolci gazdaság résztvevői.” – áll a miskolci önkormányzat a Napi.hu-hoz eljuttatott közleményében.

A hejőcsabai cementgyár.
A hejőcsabai cementgyár.
Kép: Napi.hu, Kónya Ádám

A HCM1890 Zrt. álláspontja

A helyi média többször próbálta a cementgyár igazgatóságának elnökét megszólaltatni az ügyben – sikertelenül. A Napi.hu kérdéseire azonban szívesen válaszolt írásban Zám Csaba, vezérigazgató.  Nyilatkozatában fontosnak tartotta megemlíteni véleményét a hejőcsabai cementgyár újraindításának – meglátása szerint – valódi akadályairól, vagyis, „kinek áll érdekében a cementgyár újraindítása és kinek az újraindítás megakadályozása.” Levele ezen részét változtatás nélkül közöljük.

„1989-ben, a spontán privatizáció részeként az állami tulajdonú magyar cementgyárak üzemeltetésére külföldiek bevonásával gazdasági társaságokat hoztak létre (Miskolcon HCM Rt., LafargeHolcim svájci konszernvállalat jogelődjeinek bevonásával). Az irányítási jogokat átadták a külföldieknek. Ezzel az állami cementmonopólium külföldiek magán monopóliumává alakult át.

1994-ben a HCM Rt. többségi állami tulajdonú részvényeit és magát a cementgyárat (mint ingatlanvagyont és annak alkotórészeit) versenyeztetéssel magyar befektetőknek (HCM 1890 Zrt. jogelődjei) adták el. Ezzel a külföldiek cementmonopóliuma megszűnt (papíron).

LafargeHolcim konszern a magyarok cementgyári részvényeit ellopta, a cementgyárat rosszhiszemű jogcím nélküli használóként 2010 év végéig saját hasznára üzemeltette, majd leállította, a dolgozókat elbocsájtotta, a külföldiek monopolhelyzetének megőrzése végett a gyárat birtokában tartotta, őrzővédőkkel védte és megkezdte a gyár elbontását.

2014-ben a dolgozók a gyárat csellel („tilos önhatalommal”) elfoglalták és a magyar tulajdonosok birtokba vették. Ezzel a Hejőcsabai Cementgyár a jogos tulajdonos HCM 1890 Zrt. birtokába került a gyár újraindítása és működtetése a HCM 1890 Zrt., a dolgozók, Miskolc város és térsége és az ország természetes érdeke.

A gyár újraindításának megakadályozása, működésének ellehetetlenítése, a független magyar versenytárs megjelenésének megakadályozása a LafargeHolcim konszern és a külföldiek cementmonopóliumának elemi érdeke.” – írta hírportálunknak Zám Csaba.

A vezérigazgató emellett más kérdésekben is nyilatkozott a Napi.hu-nak. Portálunkkal ismertette, hogy a cementtermelést már csak a bányászati jogosultság és az erre épülő elfogadott bányászati üzemi terv hiánya akadályozza, vagyis a HCM 1890 Zrt. a termeléshez szükséges minden más hatósági engedéllyel rendelkezik. A megvalósíthatósági tanulmányuk szerint ennek meglétét követő nyolcadik hónapban kezdődhet meg a cement termelés és értékesítés.

Beszámolt arról is, hogy az eltelt években már számos rekonstrukciós munkát végeztek el a gyárban és 2017. május 26-án már újraindították a mészhidrát üzemet.

Ismertette portálunkkal, hogy bizonyos ingóságok tulajdonjogáról és kiadásáról kölcsönösen folynak bírósági eljárások a korábbi használó és a HCM 1890 Zrt. között, de ezek kimenetele az ingóságok nélkülözhetősége, viszonylag alacsony értéke és pótolhatósága miatt nem befolyásolhatja a gyár működését.

Elmondta azt is, hogy jelenleg is nagy összegű kártérítési perek vannak folyamatban a magyar tulajdonú gyár térítésmentes svájci használatával és a magyarok cementgyári részvényeinek eltulajdonításával okozott kár megtérítése miatt a LafargeHolcim konszern ellen.

A miskolci lakosok és vállalatok által felmerült környezetvédelmi aggályok kapcsolatosan pedig a vezérigazgató kifejtette, hogy „a HCM 1890 Zrt. 2015. november 27-én kapott egységes környezethasználati engedélyt a cementgyár üzemeltetésére. Az engedély ettől a naptól kezdődően, LafargeHolcim és kollaboránsai obstrukciós eljárásai ellenére folyamatosan hatályos és jelenleg is jogerős. A gyárban alkalmazott műszaki megoldások és technológiai eljárások megfelelnek az elérhető legjobb technika (BAT) követelményeinek. A gyár működése a lakókörnyezetben nem jelent környezeti kockázatot, nem okoz a megengedett egészségügyi határérték feletti szennyezést, közegészségügyi szempontból nem kifogásolható. A korábban üzemelő cementgyár mellett számos alkalommal alacsonyabb szállópor koncentrációt mértek, mint a leállítást követő időszakban.”

Végezetül pedig megerősítette azt az információnkat, miszerint a HCM 1890 Zrt. a tulajdonában álló, miskolctapolcai Nagykőmázsai mészkőbányában fogja végezni a mészkőalapanyag bányászatát.https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/miskolc-cementgyar-epitoipar-tiltakozas.730444.html?fbclid=IwAR0lJ7uBo3t592erszzdqMdVwSykhvSJG1cJtjHf_VB0c_b3PZKcmpI99vg