Előleg és foglaló – különbségek és hasonlóságok

Az előleg és a foglaló talán a leggyakrabban használt fogalmak az adásvételi ügyletek kapcsán, mégis rendszerint összekeverednek. Fontos, hogy a megfelelő kifejezést használjuk ahhoz, hogy ne érjen minket a későbbiek során kellemetlen meglepetés.

A Bacskó Ügyvédi Iroda munkatársai vállalkoztak arra, hogy bemutassák a hasonlóságokat és különbségeket a két jogintézmény tekintetében.

A hasonlóság

Mindkét fogalmat az adásvételi ügyletek során átadott pénzösszegekre használjuk, így mindkettő kifejezés egy bizonyos vételárrészletet takar. Mind a foglaló, mind az előleg névvel ellátott vételárrészlet a teljes vételár részét képezi, abba beszámít.

A különbségek

  1.  Cél

Míg az előleg „célja” csupán a szerződés teljesülése, addig a foglaló kifejezett célja a szerződéses szándék, a kötelezettségvállalás megerősítése. Ahhoz, hogy a foglaló e célnak megfeleljen, kifejezetten foglalónak szükséges neveznünk a szerződésben.

  1.  A funkció

Az előleg funkciója továbbra is a vételár kiegyenlítése nyomán a szerződés teljesülésének elősegítése, a foglaló azonban egyfajta kárátalányként értelmezhető. A foglaló lényege, hogy a pórul járt fél kárai enyhítésére szolgáljon, hiszen a szerződés meghiúsulásáért felelős fél a foglaló összegét elveszíti, a szerződésben bízó fél pedig megtarthatja, avagy megkapja azt. Amennyiben egyik fél sem, vagy mindkét fél egyformán felelős a szerződés meghiúsulásáért, úgy a megfizetett foglaló visszajár.

  1.  Az összeg

Előlegnek hívjuk az adásvétel során az utolsó vételárrész megfizetését megelőzően megfizetett minden vételárrészletet. Ebből kifolyólag az előleg összege igen változó, semmi nem köti a feleket az egyes vételárrészek beosztásában. A foglaló ezzel szemben nem lehet túlzott mértékű – a gyakorlatban általában a vételár 10%-a -, ez a bírói gyakorlat alapján legfeljebb a vételár 20%-át takarja. Az ezt meghaladó mértékű foglalót kérelemre a bíróság mérsékelhet

Előleg és foglaló – különbségek és hasonlóságok

Az előleg és a foglaló talán a leggyakrabban használt fogalmak az adásvételi ügyletek kapcsán, mégis rendszerint összekeverednek. Fontos, hogy a megfelelő kifejezést használjuk ahhoz, hogy ne érjen minket a későbbiek során kellemetlen meglepetés.

A Bacskó Ügyvédi Iroda munkatársai vállalkoztak arra, hogy bemutassák a hasonlóságokat és különbségeket a két jogintézmény tekintetében.

A hasonlóság

Mindkét fogalmat az adásvételi ügyletek során átadott pénzösszegekre használjuk, így mindkettő kifejezés egy bizonyos vételárrészletet takar. Mind a foglaló, mind az előleg névvel ellátott vételárrészlet a teljes vételár részét képezi, abba beszámít.

A különbségek

  1.  Cél

Míg az előleg „célja” csupán a szerződés teljesülése, addig a foglaló kifejezett célja a szerződéses szándék, a kötelezettségvállalás megerősítése. Ahhoz, hogy a foglaló e célnak megfeleljen, kifejezetten foglalónak szükséges neveznünk a szerződésben.

  1.  A funkció

Az előleg funkciója továbbra is a vételár kiegyenlítése nyomán a szerződés teljesülésének elősegítése, a foglaló azonban egyfajta kárátalányként értelmezhető. A foglaló lényege, hogy a pórul járt fél kárai enyhítésére szolgáljon, hiszen a szerződés meghiúsulásáért felelős fél a foglaló összegét elveszíti, a szerződésben bízó fél pedig megtarthatja, avagy megkapja azt. Amennyiben egyik fél sem, vagy mindkét fél egyformán felelős a szerződés meghiúsulásáért, úgy a megfizetett foglaló visszajár.

  1.  Az összeg

Előlegnek hívjuk az adásvétel során az utolsó vételárrész megfizetését megelőzően megfizetett minden vételárrészletet. Ebből kifolyólag az előleg összege igen változó, semmi nem köti a feleket az egyes vételárrészek beosztásában. A foglaló ezzel szemben nem lehet túlzott mértékű – a gyakorlatban általában a vételár 10%-a -, ez a bírói gyakorlat alapján legfeljebb a vételár 20%-át takarja. Az ezt meghaladó mértékű foglalót kérelemre a bíróság mérsékelheti.

Foglaló és előleg viszonya sokrétű, de ebben a formában remélhetőleg már átlátható.