A Könnyek völgye a hétköznapi emberek szemszögéből mutatja be az 1973-as jom kippúri háborút, hétköznapi hősökről szól, akik nem akarnak hősök lenni, még sincs más választásuk.
1973. október 6-án az Egyiptom és Szíria vezette arab koalíció támadást indít Izrael ellen. A cél a hatnapos háborúban elveszített területek visszaszerzése, Izrael elpusztítása. A Könnyek völgye című minisorozat három katona szemszögéből mutatja be az eseményeket az HBO Go-n.
A jom kippuri háború váratlanul érte az izraeli társadalmat, amely a hatnapos háború során megszerzett erőfölényét ekkor ugyancsak néhány nap alatt majdnem elveszítette.
A Könnyek völgye című HBO sorozat azonban nem a hadi és történelmi tények bemutatásával operál. Egyszerű katonák szemszögéből látjuk az eseményeket, akiknek a személyén keresztül az izraeli társadalom számos belső ellentmondása, feszültsége válik érzékelhetővé.
Ha azt gondoltuk, hogy az izraeli katonák mind hősnek születnek, akkor itt megismerhetünk egy olyan karaktert, aki hírszerzőként elsőként tudja meg az arab csapatok előrenyomulását, de mivel egy szemüveges bölcsész, aki még a légynek sem képes ártani, ezért senki sem hisz neki. Mégis ő válik a film egyik legnagyobb hősévé.
Megismerhetünk Marokkóból származó izraeli fiatalokat is, akik civilként elnyomva érzik magukat Izraelben, a legszegényebb rétegbe tartoznak, és egy földalatti szélsőbaloldali szervezet tagjai, akiket üldöz az állam. Nem akarnak háborúba menni egy olyan országért, amelyik nem tesz értük semmit, de egy ponton rájönnek, nincs más választásuk, ha életben akarnak maradni.
Megrendítő apa-fia kapcsolatot is bemutat ez a sorozat, egy híres baloldali író és Franciaországból hazaköltöző fia viszonyának változását, azt a folyamatot, hogyan érik meg egy váratlan trauma hatására a gyerekét hanyagoló sikeres művész az apa szerepre.
Természetesen a szerelem sem hiányzik a történetből, ám ez sem pusztán szórakoztató elemként kerül bele a filmbe, hanem megmutatja, milyen az, amikor emberek úgy élnek egy országban, úgy próbálnak párkapcsolatot, barátságokat, családot kialakítani, hogy sosem tudhatják, mikor veszítik el a szeretteiket egy váratlan tragédiának köszönhetően.
Ebben a filmben a hadsereg és az ország vezetői szándékosan nem jelennek meg szinte még az említés szintjén sem. A film szerint az országban teljes káosz uralkodott napokig, gyakorlatilag mindenki úgy harcolt a fronton, hogy semmilyen központi segítségre, utánpótlásra, emberre, fegyverre, tankra nem számíthatott, miközben muszáj volt helytállni. Mindez meglepő perspektíva, hiszen az átlagember fejében az a kép él az izraeli hadseregről, hogy mindig a legkiválóbban volt megszervezve, ahol soha semmilyen hiba nem kerülhet a gépezetbe. Ez a film megmutatja, ez a hadsereg is csak emberekből áll, hogy egy-egy győzelem sokszor nem a túlerőn, hanem az egyéni leleményen múlik.
Ez a film a hétköznapi hősökről szól, azokról, akik nem akarnak hősök lenni, mégsincs más választásuk. Ám a történettől messze áll a pátosz, finom eszközökkel fogalmaz meg kritikát egy olyan ország vezetésével szemben, amelynek sokszor valóban nincs választása, ha meg kell védenie a határait. Láthatjuk, hogy a civilek önfeláldozóan adják a vérüket ezért az országért, hogy megmentsék a rokonaikat, szeretteiket, mert tudják, nincs senki, aki ezt rajtuk kívül meg tudja tenni.
Ám nagyon beszédes, amikor a film végén kiadják a parancsot, hogy az izraeli hadseregnek át kell lépnie a szír határon, a katonáknak be kell nyomulniuk egészen Damaszkuszig. Ekkor az idősödő híres író, aki csak a fia miatt vállalt önkéntes szerepet a Golán-fennsíkon folyó honvédő harcban, fogja magát, és kisétál a katonai bázisról. A hódító háborúban már nem kíván részt venni.
Kérdés hol a határ, meddig szolgálunk jó ügyeket és mikortól leszünk a hatalom eszközei, a Könnyek völgye többek között ezt a témát vesézi ki nagyon sokoldalúan, érzékenyen és megrendítően.https://akibic.hu/2021/03/12/mely-emberi-drama-az-izraeli-tarsadalom-ellentmondasairol/