Tudjátok, rendező nem találhatta volna ki szebben… Ahogy a nővérke az utolsó pillanat után levette Laci bácsiról az oxigénmaszkot, és szelíden, végtelen szeretettel megsimogatta a kisöreg megfáradt, meggyötört arcát. Mert ennyi minden ismeretlen harcosnak kijár, aki itt meghal. Így kell elbúcsúzni attól, aki mellett nem lehet ott az utolsó pillanatban a szerette. Pár pillanatig tartott csak… Az történt, hogy az emberség erősebbnek bizonyult a napi rutinnál. A rokonok tán sosem tudják meg, ki is ez a nővérke, de nála tisztább, jobb embert nekem mostanában senki nem tud mutatni.