A 13. havi nyugdíj visszahozatala semmissé teheti a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében eddig tett, sok szenvedést okozó, mégis elkerülhetetlenül szükséges erőfeszítések eredményeit

A koronavírus járvány miatti veszélyhelyzetben a gazdasági válságkezelési csomag részeként négy éven át fokozatos visszaépül a 13. havi nyugdíj, amely 2024-től egy havi plusz összeggel, vagyis átlagosan 320 milliárd forinttal növeli majd minden évben a nyugdíjkiadásokat.

A nyugdíjas társadalom a 13. havi nyugdíj révén a pandémia utáni világ nyertesei közé kerül. Legalábbis ideig-óráig, mert drámai gyorsasággal öregszik a magyar lakosság, és ennek elkerülhetetlen finanszírozási következményei lesznek. 2030-ra minden negyedik magyar – 2050 után pedig már minden harmadik magyar – 65 évesnél öregebb lesz. A demográfiai öregedés következtében az idős állampolgárok ellátásának terhe növekszik, nem csupán a nyugdíjrendszer, hanem az egészségügyi és a szociális ellátórendszerek tekintetében egyaránt.

Nyugdíjkassza

Átlagosan a GDP 9%-a, 2020-ban közel 3700 milliárd forint, 2021-ben 3915 milliárd forint teszi ki a nyugdíjkasszát. A kormány az EU részére megküldött konvergenciaprogramjában 2030-ra ezt az arányt mindössze a GDP 8,4%-ára prognosztizálja. A közel kétszázezer fővel növekvő nyugdíjas lakosság és a 13. havi nyugdíj visszaépítése mellett nem látszanak a nyugdíjfinanszírozás olyan biztos forrásai, amelyek elérhetővé tennék a GDP-arányos nyugdíjkiadás egy évtizeden belüli jelentős csökkentését, különösen akkor, ha tovább apadnak a társadalombiztosítás járulékbevételei, elsősorban a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentései miatt.

Az pedig nyilván merész feltételezés, hogy olyan gyors ütemben nő a következő évtizedben a magyar GDP, amelynek következtében a 8,4%-ra prognosztizált nyugdíjkiadási arányszám abszolút összegben sokkal több pénzt jelentene az ellátások fedezetére a jelenlegi 9% körüli aránynál.

Mélyíti a szakadékot a nyugdíjasok között

Egy felosztó-kirovó alapelvre épített, folyó finanszírozású nyugdíjrendszer akkor stabil és fenntartható, ha a mindenkori aktív dolgozók (és munkáltatóik) nyugdíjcélú járulékfizetései fedezik a mindenkori nyugdíjasokat megillető nyugdíjakkal kapcsolatos kiadásokat. Ha a járulékfizetők száma és az általuk (és munkáltatóik által) fizetett járulék mértéke is folyamatosan csökken, miközben a nyugdíjasok létszáma folyamatosan nő, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy EGY IDŐ UTÁN A NYUGDÍJRENDSZER HIÁNYA IS NŐNI FOG – HACSAK A GDP NEM NŐ MINDEN ÉVBEN MESEBELI MÉRTÉKBEN. A függőségi ráta elkerülhetetlen romlásának belátása is hozzájárult ahhoz, hogy 2009. július 1-jével megszűnt a korábbi 13. havi nyugdíj. De ami ennél sokkal nagyobb horderejű intézkedés, hogy a függőségi ráta romlásának lassítása miatt. Az első szakaszban a 2021. februári nyugdíj mellé a 2021. januári nyugdíj negyede jár. Akinek 100 ezer forint volt januárban a nyugdíja, az 25 ezer forintot kap pluszban februárban, akinek 200 ezer, az 50 ezer forintot, akinek 500 ezer, az 125 ezer forintot, s akinek egymillió, az 250 ezer forintot kap plusz juttatásként. A második szakaszban a 2022. januári nyugdíj 50%-a, a harmadik szakaszban a 2023. januári nyugdíj 75%-a, az utolsó szakaszban a 2024. januári nyugdíj 100%-a jár majd plusz ellátásként, ezt követően minden évben az akkori januári nyugdíj összegével egyezik meg a februári nyugdíj mellé utalandó 13. havi nyugdíj (már amíg bírja korlátozás nélkül a kassza). Az a nyugdíjas, akinek havi 100 ezer forint a nyugdíja, éves szinten 1,2 millió forint nyugellátást kap, amely a 13. havi nyugdíj teljes visszavezetése után éves szinten 1,3 millió forintra nő. Az a nyugdíjas viszont, akinek havi 500 ezer forint a nyugdíja, vagyis éves szinten 6 millió forint nyugellátást kap, a 13. havi nyugdíj teljes visszavezetése után éves szinten 6,5 millió forintra nő a nyugdíjbevétele. Ennek következtében a két nyugdíjas között a jövedelmi különbség 6 millió – 1,2 millió = 4,8 millió forintról 6,5 millió – 1,3 millió = 5,2 millió forintra nő. A különbséget évről-évre tovább növeli a nyugdíjemelés egységes százalékos mértéke is. A 13. A nyugdíjemelés változatlanul egységes százalékos mértéke tovább növeli a különbséget a szegényebb és gazdagabb nyugdíjasok között, hiszen a 100 ezer forintos nyugdíj után ugyanúgy 3% volt a 2021. januári emelés, mint az 1 millió forintos nyugdíj után: az egyik nyugdíjas így 3 ezer forintot, a másik 30 ezer forintot kap havi emelés címén, vagyis a jövedelem az egyik esetben éves szinten 36 ezer forinttal, a másik esetben 360 ezer forinttal emelkedik.