Mindenkinek meg kell értenie, hogy ez a küzdelem nem pusztán az állatokért, vagy a növényekért folyik. Még csak nem is arról szól, hogy mi lesz az unokáink unokáival

 

Mindenkinek meg kell értenie, hogy ez a küzdelem nem pusztán az állatokért, vagy a növényekért folyik. Még csak nem is arról szól, hogy mi lesz az unokáink unokáival. Ezt saját magunk miatt kell megtennünk, a mi életünk a tét!

A társadalom nehezen mozduló rendszer, megvannak a maga tradíciói, amihez ragaszkodik, és amin nehezen változtat…

Ezért van, hogy mi most elsősorban a gazdasági szervezetekre, vállalkozásokra fókuszálunk. Azok valójában olyan erőközpontok, ahol számos érdek koncentrálódik. Szeretnénk ráirányítani a figyelmet a tényre, hogy az éghajlatváltozás elkerülhetetlen, és azt is meg kell értetni, hogy ne mástól várjuk a segítséget az elkerülhetetlen problémák megoldásában. Aki az alkalmazkodást időben és eredményesebben tudja megvalósítani, mindenképpen versenyelőnyben lesz a többiekhez képest.

Az alkalmazkodás levezényléséhez, ha jól értem, univerzális emberek kellenek, akik a közgazdaságtól kezdve, a társadalomszociológián, az egészségügyön át a meteorológiáig, számos szakterülethez értenek…

Ha a nagyobb összefüggéseket egy cégvezető átlátja, számukra fontos lesz egy olyan csapat összeállítása, amelynek tagjai értenek a különböző szakterületekhez. Kikből állhat ez a szervezet? Például olyanokból, akik részt vesznek majd azon az egyetemi kurzuson, amit a Miskolci Egyetemmel közösen, az országban elsőként tervezünk elindítani. Az eredményes szervezeti alkalmazkodáshoz nem elegendő egyfajta tudás, hanem különböző területekhez értő, az alkalmazkodásra specializálódott szakemberek szükségesek.

Létezik ilyen jellegű képzés a világon?

A Columbia Egyetem tavaly decemberben alapított egy önálló intézetet, amelyben klímaadaptációs szakemberek képzése áll a fókuszban. Lemaradásban nem vagyunk, de idő szűkében igen.

Eszerint ma már nem elégséges sem a szelektív hulladékgyűjtés, sem a gépjárművek egyre szigorodó környezetvédelmi előírásai, az épületek hőszigetelése és egyéb társadalmi eszközök, hogy ezt a dominóhatást megállítsuk?

Nagyságrendekkel kisebb ezeknek a hatása, mint szükséges lenne. Az éghajlati változások természetes mozgatóerői napjainkban már egy újabb lehűlés irányába vezetnék a Földet. Az emberi eredetű üvegházgáz kibocsátás miatt azonban a légkörben jelentősen megemelkedett szén-dioxid és egyéb üvegházgáz-koncentráció kiragadta a Földet az utóbbi néhány tízezer év ciklikus változásaiból. Beindítottunk egy folyamatot, amit ugyan talán még lassíthatunk, de a megállítására már nincs lehetőségünk, mert nem lesz elég energiánk. Mert minél több energiát fordítunk arra, hogy kordában tartsuk a természeti változásokat, annál kevesebb jut majd arra, hogy azt fejlődésre vagy az alapvető szükségleteinkre fordítsuk. A jövőbe senki sem lát, és hihetünk még a természeti csodákban, de a legnagyobb valószínűsége már a negatív forgatókönyveknek van. Az IPCC is azt jósolja, hogy ha ilyen tempóban emelkedik a hőmérséklet, a 21. század végére elérhetjük a 4-5 fokos emelkedést, ami lényegében egyet jelent az emberiség kihalásával. Az utóbbi hét év volt a legmelegebb időszak azóta, hogy az adatokat mérésekkel rögzítik. Ezen belül a rekordév idáig a 2016-os volt, amikor az El Niño jelenség miatt az atmoszférát még az óceánokból kiáramló plusz energia is melegítette. Ehhez képest a 2020-as évet, amely egy újabb hőmérsékleti rekordév, már a La Niña jelenség jellemezte, amely során a tenger inkább elnyel hőt a légkörből. Így határozottan kijelenthetjük, hogy a felborult természeti folyamatok már lényegesen melegebbet produkáltak, mint korábban, ilyen értelemben is rekord volt a tavalyi év.

Országok, települések növénytelepítési programokat indítottak azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a klímavédelemhez. Jól teszik?

Az, hogy a levegőben lévő szén-dioxidot a növények milyen ütemben veszik fel, egy nagyon fontos feltétel. Kutatások igazolták, hogy van egy olyan hőmérsékleti határ, amelyet átlépve azonban a növények már nem szén-dioxid felvevők, hanem kibocsátók. Ahogy a melegedés folyamata erősödik, a növények is csökkenő mértékben tudják hasznosítani a szén-dioxidot, így egyre több marad a levegőben abból, amit az ember vagy más természeti folyamatok a levegőbe juttatnak.

A sarkvidéken felszabaduló metánra gondol?

A sarkvidék egésze az elmúlt évtizedekben az átlaghőmérséklet 4 Celsius-fokos emelkedésén ment keresztül, a Jeges-tengeren emiatt évről-évre drámaian csökken a jéggel borított terület. A tengeri jég eltűnése jelentősen felgyorsíthatja a melegedés folyamatát, mert a nyílt óceán több hőt szív fel a napsugárzásból, mint a jéggel borított tenger. Az állandóan fagyott rétegek által elzárt metánkészletek azért fontosak, mert a tudósok úgy gondolják, hogy hirtelen kiszabadulásuk a múltban több alkalommal is felelős volt a globális hőmérsékletek gyors emelkedéséért, az éghajlat változásaiért, sőt, a fajok tömeges kipusztulásáért is. Egy, az Oroszország északi partját teljesen végighajózó kutatóhajó a metán óriási koncentrációit fedezte fel – néha a háttérszintnek akár százszorosát is! A metán a szén-dioxidnál több, mint nyolcvanszor erősebb üvegházgáz, és reális veszélyként kell kezelnünk, hogy jelentős metánmennyiség kiszabadulása egy gigantikus pozitív visszacsatolásban felgyorsíthatja a globális felmelegedést. A több légköri metán magasabb hőmérsékletet okoz, ami további permafroszt olvadáshoz vezet, ami még több metán kiszabadulásához vezet.https://boon.hu/kozelet/helyi-kozelet/egy-ujabb-cel-a-fenntarthato-visszavonulas-5201677/