És ez még Miskolc viszonylag jó részén van, a Szent György út-Miskolctapolcai út kereszteződésében. Szörnyű mivé lett ez a város. Nem sírom vissza a kommunista időket, mert egy vicc volt ez az erőltetett vas és acél országa ostobaság, de amivé Miskolc és ez a gyönyörű megye vált, az elképesztő. Pusztulás, elvándorlás, elöregedés és hihetetlen mértékű etnikai átalakulás. Tartok tőle, hogy ez a folyamat nem visszafordítható. Minden jó szándék (M30-as autópálya, új beruházások, stb.) ellenére nem tud már vonzó lenni, nem tud tízezreket visszaköltözésre csábítani a megye és a város. Debrecennel, Győrrel, Székesfehérvárral nem tudunk versenyezni és akkor még Budapestről nem is beszéltünk.
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
hihetetlen mértékű etnikai átalakulás
Ezzel mi a bajod tesvérem? Raszista vagy vagy mi?
„Cseres Tibor, ki maga is székely származék volt, egy igen tanulságos történetet mesélt volt egyszer, miközben a Kazinczy-mauzóleum
megkoszorúzására, Széphalomra hajókáztunk felfele a Bodrogon: „Tudod mit mondott nekem egyszer Tamási Áron?” – kezdte a történetet:
– A két világháború között, amikor Erdély magyarsága elõször került
román fennhatóság alá, és a bukaresti politikai hatalom parancsára a
húszas években gombamód építették Székelyföldön és Erdély-szerte a
román templomokat, egy ortodox templom felszentelésekor a pópa a
következõ szavakkal fordult híveihez: ‘Az Isten az õ kegyelmébõl egy
szerencsés pillanatban nekünk ajándékozta Erdélyt. Most rajtatok a
sor, hogy teleszüljétek, benépesítsétek. Mert tudjátok meg, hogy nem
azé az ország, aki fegyverrel megveszi, hanem azé, aki teleszüli, benépesíti, belakja’.” „
Tezsvír. Ti így mondjátok és írjátok.
Te tényleg ilyen ostoba vagy, vagy csak megjátszod?
Picsogjál még Simicska-árva, DK-s csicska. Milyen volt az elvtársi kótya-vetye?
Előtte meg, b@sszunk oda Horthynak
Híradó részlet:
„Akárcsak a lillafüredi Palotaszálló esetében, amit nem éppen dicső eleink egy örökkévalóságnak építettek, persze a maguk szórakozására és persze az ország pénzéből. Talán szimbólumnak sem rossz: málladozó homokkőből. Később SZOT-üdülő lett, most meg már több éve bizony restaurálják. Restaurálgatják. Mert hát az építőipar, ugye? Meg a munkatempó. De hát minek soroljuk országos gondjainkat! Pedig bebizonyosodott, tudnak építeni is ebben a városban. Szépen is, korszerűen is, sőt még gyorsan is, ha van bátorság a felismeréshez, hogy nem mindig az az olcsó, ami kevés pénzbe kerül. Mert végül is gazdag ez a város és a gazdagság azoktól jön, akik munkával, gondolkodással teremtik meg mindennapjait. Akik úgy válnak igazi és egyedüli gazdáivá és patronálóivá ennek a kétszázezres közösségnek, hogy közben munkakörülményeiket, önmagukat is alakítják. A gyorsan terebélyesedő, „Dolgozz hibátlanul!” munkarendszerben ők azok, akik a régi, nehézkes munkamódszerek elvetését követelik, például a drótcsévélésnél, és bátran javasolnak újat, még ha az egész eddigi technológiát át is kell alakitani miatta. Honnan is lenne különben a ma már országos hírű Borsod Domus Áruház választéka, eleganciája? Persze az is igaz, hogy nem valami pártatlan jótékonyságból, hanem elsősorban önmaguknak teremtik meg ezeket a javakat, a maguk élete szépítésére. És joggal bosszantja őket, ha akármilyen „objektív okból” is nem mindig eléggé sima az út, ha a kelleténél több a bukkanó. Újat építeni, örülni az újnak és aztán még újabbat teremteni a régi helyén lassan miskolci hagyomány lesz. Ezért büszkék a frissen felépült húskombinátra is. Magukénak érzik és szeretnék, ha a kezdeti problémák után most már ez is bukkanók nélkül fejlődne tovább. Mert nemcsak a Medicor Művek idetelepült gyáregységében, ahol az Európa-szerte ismert diagnosztikai táskák készülnek, meózzák aggódva szívünk ritmusát, dobogását. Mindez Miskolc. Mégis, Miskolc mindenekelőtt a Lenin Kohászati Művek. Ez az osztályt is teremtő, ember is alakitó, hatalmas üzem. Fiatal olvasztárunk is itt lett igazán munkássá a munkáskolónia, a város, a gyár ösztönzésére és segítségével. Nem akkor, amikor kézbe vette a munkakönyvét, hanem amikor már megértette, megérezte a nehéz, de teremtő munka szépségét, átvette ritmusát, igazán tagja lett közösségének, szóval évek múltával. Mert ez a város nemcsak alakul, alakít is. Nem hősöket, hétköznapi emberek igazi közösségét. Alakít és alakul. Mint gyermek a ruhát, napról napra nővi ki önmagát. Napról napra teremt újat a régi helyén. Ha kell, rombol, hogy építsen. Lehet, hogy nem az ország legszebb városa, de a legdinamikusabban fejlődő, önteremtő közösség. És fiatal. Az átlagéletkor 31 év. Magának épít tehát, amikor a holnapnak épít. Hétköznapjait éli hétköznapian, de megteremti új ünnepeit, új hagyományait is. Miskolc munkásváros.”
Palibáb meg a moslékkoalíciója további elrettentő tényező.
Erre szavazott 35 ezer miskolci
A néhai gyári munkások által megtermelt javakat az odatelepedett igénytelen cigányok folyamatosan tönkreteszik.
Ezelőtt 30-35 éve hétvégén csuklós buszok mentek, annyian mentek a telkükre a gyári munkások.
Visszafelé hozták a gyümölcsöt.
Napjainkban a cigányság igénytelen része került oda, akik lepusztították az egykori értékeket, tönkre tettek mindent.
Nagyszüleim ha haláluk után feltámadnának, el sem hinnék mivé vált Lyukó, az egykori Marx-tér, a „számos utcák”…
Elképesztő.
Ez a tendencia tovább fokozódik, lesz ez még rosszabb is.
Majd Pali bácsi felvásárolja és visszaadja Nektek. Kitűzik az SZFE-forradalom árpádsávos zászlaját. Bazin és Rokker fogja a szalagokat átvágni
Sovány vigasz, igazam lett! Segítség jövőkép ügyben
Miskolc város (szocialista párti) alpolgármestere (2003. dec. Városi TV) kifejtette
azon óhaját, hogy vajon milyen lesz a város ötven év múlva? Mert ő néki, mint annyi
másról, fogalma sincs.
Másrészt pártja visszautasítja az ellenzék vádjait, miszerint nekik ne lenne
jövő képük? Sőt nagyképük is van! Önmagukat illetően. Segítsünk hát az E-U (értsd:
Elvtárs Úrnak, és a szocializmus, valamint az Európai-unió birodalom, a vörös-kék
Köpenyegforgatás felkent bajnokának) vegye elő a régi módszert: a nagy példakép példáját.
Mit mutat ez? A Szovjetunió 1960-ban úgy állt össze, hogy 150 millió orosz és 70millió,
egyéb kisebbségi nemzet. 2000-re, negyven év alatt, ez egy az egyre alakult úgy, hogy
150 millió orosz és ugyanannyi egyéb nemzetiségű! Fel is bomlott a birodalom. Trianon se Segítség
Kellett hozzá. A prognózis szerint hazánk lakossága sem nő, hanem hatmillióra csökken,
Úgy, hogy a „kisebbség” aránya szintén egy az egyhez szintet éri majd el! Viszont a kor-
Meg oszlás aránya húsz a hetvenhez, magyarul, a magyarok átlagéletkora lesz a hetven év!
A demokrácia aranyszabálya szerint a többség kormányoz, így az előírja majd, mivel az
Idősek a lakosság reprodukálására nem képesek, így ők az arra képesek ellátására, eltartására
kötelezendők! Míg a „fiatalok” a népesség számának növelésével lesznek, vannak elfoglalva.
A (kisebbségi származású) aktívak életkori többsége okán törvényhozás törvénybe iktatja, hogy a kukázóknak joga a szemetet a lakásokban, házakban is összegyűjteni, és a helyszínen eldönteni, hogy ott, ők mit minősítenek szemétnek. Amely lakás-ház tulajdonos havonként nem szolgáltat elegendő szemetet, annak lakója köteles a többség számára szemét adót fizetni, a környezetvédelem EU komfortossága indokával.
A törvényhozás kiterjeszti a szabadságjogokat, a „szabadelvű” kisebbség ajánlatára. Nemcsak a felsővezetők, képviselők lophatnak büntetlenül, hanem mindenki, aki hozzáfér. A mezei, tyúk és zseblopást munkajövedelemnek ismeri el, mivel az megélhetését biztosítja A
széles néptömegeknek. A szabadságjog kiterjesztése folytán a börtönök köztörvényes elítéltjei
azonnal, szabadon bocsátandók. A szabadságjog kiterjesztendő a szabadrablásra, valamint az
élvezeti szerek szabad használatára: alkohol, drog, nők.
A lakosságszám növelésére képtelen egyedek, idősek, rokkantak, meddők, kötelesek a
többség számára fűtési célú erdőt, valamint gyümölcsöst telepíteni, és azt őrizetlenül hagyni.
Kötelesek továbbá mezőgazdasági és konyhakerti művelést folytatni, melyet a többség éjszakánként és hétvégeken, szabadon, szükségletei beszerzése céljából látogathat.
Közelebbről Miskolcon mi lesz? Mivel a többség a közüzemi szolgáltatásokért fizetni nem lesz képes, vagy hajlandó, az a bevétel híján összeomlik. Előbb a fűtés, majd a gáz, villany és az ivóvíz szolgáltatás szűnik meg. Újjá éled a népi kultúra, verem, vályog és paticsházépítés. A PVC padló a tetőre kerül, padlókon járnak majd a fellegek! Beérik a szocialista párt idegenforgalmi célú fejlesztése: az „India Európa közepén” project meg
valósításával! Ez tovább erősíti szavazó bázisukat is.
Városunk az amerikai turisták számára közelebb hozza Indiát. Ha már átruccannak
Párizsba, ahol arabok, négerek kóborolnak, Berlinbe, ahol a török mecsetek között megnézik a német kolóniát, Budapesten, Miskolcon hamisítatlan indiai élménytúrát, szafarit élvezhetnek: A Germanus Gyula által megírt 1920-30-as szegénység, a kosz, és a tunyaság
Indiáját.
Fel kell ugyan a turisták figyelmét hívni, hogy a bennszülöttek ingerlése kihívó öltözködéssel, arany ékszerekkel, Malbóró cigarettával, videó felvevővel, stb. saját érdekükben tilos. Ezt ugyanis a bennszülöttek azonnal elszedik. Ellenállás esetén a turistát
Nyolc napon túl gyógyuló atrocitás éri. 2004. Hol volt még akkor Szögi Lajos tanár megölése
Hungária megvalósulása felé
A nyugat-európai ember számára a magyar ma is egyenlő a hunnal. A maguk vandál elődeiről szívesen megfeledkeznek! Pedig ők is tettek valamit az „emlékezetük” megőrzéséért. Sőt bizonyára felháborodnak Diodoros Sikleoitész történetíró azon feljegyzésén, miszerint a gallusok győzelmi lakomáik céljaira gyermekeket hizlaltak! Ami oly szép adat a francia konyha történetéhez, amit bizony kár volna elfeledni hagyni!
A hun: kicsi, sötétbőrű, feketehajú, lóháton járó rablónépség az emlékezetükben ezer év óta. A „kalandozó” bemutatkozás inkább emlékezetes volt, mint szerencsés. Az a hetven év, amíg a kalandozás tartott, elegendő volt, (még a franciáknak is), hogy jól emlékezetükbe vésődjön. A hun rablókat (a fél ország ki irtása árán) megszelídítette az első keresztény király, de erről a nem éppen keresztényi cselekedetről már nem szerzett tudomást, az azontúl békén hagyott nyugat. Sőt e kereszténnyé kényszerített hunok védték meg Őket a tatár hordáktól, török rablóktól. Mivel ezeket az urakat már nem tapasztalta meg Európa a saját bőrén, eszébe sem jut hálásnak lenni. A tatárjárás élménye feledtette volna velük a „hun-magyari” vadság emlékét! Mi magyarok gyakran teszünk át nem gondolt rossz befektetést.
PÓGÁROK MENNYORSZÁGÁBAN!
Az emberek nem akarnak megszületni. Az emberek elmennek innen, ha már élnek. nem házasodnak, óvakodnak az utódoktól! Sietnek meghalni, mert már nincs mód élni. Ady Haldoklunk 1906
Újabban hasonló okokból – az anyagi nehézségek, a munkahelyi és a hivataloknak való félfeudális körülményeket idéző kiszolgáltatottság, a perspektívátlanság miatt – ismét százezrek menekülnek el az országból..
“Vezető státusz férfiakról, előkelő politikusokról, társadalmi vezéremberekről, kedves, hízelgő elismeréssel szoktuk megállapítani, hogy nagy gazemberek”
A fagyhalál adatait rendszeresen követő emberjogi fórum emlékeztet rá, áprilisi kimutatása szerint 2019-2020 telén 175-en fagytak meg az országban. Összehasonlításul közölte a Központi Statisztikai Hivatal adatát is, amely szerint tavaly, egész évben 193-an vesztették életüket a „túlságosan nagy hideg hatásai” miatt.
A Magyar Szociális Fórum szerint csaknem 9 ezren fagytak halálra a rendszerváltás óta, aminek okát a tömeges kilakoltatásokban, a hajléktalanságban, a szociális bérlakások hiányában, az egészségügyi és a szociális gondoskodás elhanyagolásában jelölte meg.
Jut eszembe: Fekete vers
Fekete éj, fekete arcok,
Mondjátok, mit akartok?
Fekete élet, lopott fekete kenyér!
Mondjátok, fekete ember, mit ér?
Fekete szándék, fekete akarat!
Ki sohasem vet, hogyan arat?
Fekete holnap, fekete jövő!
Mi lesz, ha sok fekete felnő?
Fekete út, fekete kezek!
Mondjátok, ez hova vezet?
Fekete, fekete, minden fekete végül!
Mondjátok, fekete ember, mire készül?
1977!