A szerb kormány új bizottságot állít fel, hogy kivizsgálja a szerbiai szülészetekről korábban eltűnt csecsemők ügyét – írja a 021.rs-re hivatkozva a Szabad Magyar Szó.

A szerb sajtó úgy tudja, hogy a munkáját adatgyűjtéssel kezdő bizottságnak 15 tagja lesz: hatot az állam delegál, kilencet pedig az eltűnt csecsemők szüleit tömörítő civil szervezetek.

A bizottság megalakítását egy hosszú ideje szorgalmazott, idén februárban elfogadott törvény irányozta elő. Az eltűnt kisbabák szülei elégedetlenek voltak a törvénnyel, mert elsősorban nem kártérítést szeretnének, hanem hogy végre kiderüljön, mi történt, ám a kormány szerintük eddig nem volt túl együttműködő.

Szerbiában a sajtó szerint mintegy hatezer szülő véli úgy, hogy csecsemőjüket még az újszülött-osztályon elrabolták, és eladták (főleg más európai országokba) gazdag, gyerektelen pároknak. A belgrádi kormány pár éve már felállított egy munkacsoportot, ám az az eltelt időre és az elévülése hivatkozva végül dolgavégezetlenül feloszlott.

A Balkan Insight 2017-es cikke szerint 1970 óta a mai napig fordulnak elő hasonló esetek, és eddig összesen 1500-at jelentettek be. A szülőknek a kórházban mindig azt mondták, hogy a csecsemő a születés után meghalt, ám sosem mutatták meg és adták át nekik a holttestet. Az esetek hasonlósága miatt a szülők és a civil szervezetek a csecsemők szervezett csempészetére gyanakodnak.

Az ügytől korábban következetesen elzárkózó szerb kormány hozzáállásában az első nagyobb fordulópontot a strasbourgi emberi jogi bíróság 2013-as ítélete hozta, melyben kimondták, hogy Szerbia nem tartotta tiszteletben egy anya jogát a családi élethez, amikor nem adtak neki pontos információt, hogy mi történt az újszülöttjével, aki Ćuprijában, 1983-ban, közvetlenül a hazaengedés előtt eltűnt.

A nő orvosai szerint a kisfiú meghalt, és a holttestét Belgrádba szállították boncolásra. 19 évvel később, 2001-ben az egészségügyi hatóságok azzal zárták le az ügyet, hogy az eset dokumentumai egy beázás miatt megsemmisültek. Bár a kisfiú halálát sosem anyakönyvezték, az apa emberrablásról szóló feljelentését 2002-ben az ügyészség azzal utasította el, hogy bizonyíték van rá, hogy az újszülött 1983-ban meghalt.

A nőnek Strasbourgban 10 ezer eurós nem vagyoni kártérítést ítéltek meg, és ugyanennyi jár az idei februári törvény szerint a szülőknek, minden bizonyított eset után.