Az Európa településföldrajzi térképein lassan hízó-kerekedő magterület (a Dublintól Észak-Olaszországig terjedő egykori „kék banán”) az ezredforduló után a München-Milano térségben „folyt össze’
a déli folyosónak nevezet , Katalóniából induló, s Provance-on és Lombardián át Tirolig jutó, „utolérő”
térséggel, miközben egy erős észak-déli öv is szorosan felzárkózot a centrum kelet széléhez: Hamburg,
Bréma, Prága, Salzburg, Bécs és Pozsony térsége az Unió 20 legnagyobb egy főre eső jövedelmét felmutató régiója közöt előkelő helyre került.
A mutatók alapján viszont Miskolc és környéke nemcsak Északkelet-Magyarországhoz, hanem egy
olyan nagytérséghez is tartozik, amely észak-déli irányban, a balt tengertől Bulgáriáig húzódik, s amelyben a világ legnagyobb népességvesztést mutató t z országa található. It a legalacsonyabb a kont nensen
a munkatermelékenység, a születéskor várható élet artam, az egy főre eső jövedelem az Uniós átlag
felét sem éri el – nem véletlen, hogy a friss kutatások szerint ezek Európa legkevésbé boldog országai is.
A helyzet azonban rosszabb, mert ezek az számok felfelé torzítanak, az egykori szovjet blokk országain
belüli nyugat-kelet fejlet ségkülönbségeket nem tükrözik és a térség modernizációs centrumainak és
szigeteinek magasabb mutatói is felfelé térít k el az átlagot.
Egy depressziós térségben virágzó szigetnek lenni azonban sokszor perspektvikusabb jövőképet kínál, mint egy virágzó térségben helyét kereső depressziós sziget-szerep. S erre a centrumtérség térbeli
terjeszkedési rajzolata is nagyon nagy hatással van. Az európai magterület kelet irányú terjeszkedése, a
fejlődési szintek közeledése, a konvergencia ugyanis nyugat-kelet „karokon”, hidakon, íveken keresztül
valósul meg, és nagyobb valószínűséggel sikerülnek az összekapcsolódások, ha az integrációval megélénkülő áramlások „csereszabatos” pontokat összekötve vezetnek oda, hogy a pontok közt egyenesekből
(amelyeket az úthálózat rajzok tökéletesen illusztrálnak) a teret kitöltő foltok legyenek. Abban azonban,
hogy ez a nyugat-kelet áramlásokat vonzó potenciál megerősödhessen, a hasonló helyzetű regionális
szereplőkkel való észak-déli áramlások megelőző erősítése is nagyon nagy szerepet játszik.
Az autópályák, gyorsforgalmi utak és vasútvonalak szerepe azonban pusztán az, hogy megszüntessék az áramlások akadályainak egy részét, és inspirálják új áramlások gerjesztését. Nem elég tehát kimondani, hogy „utak épülnek”, noha ez természetesen nélkülözhetetlen előfeltétel. Amikor 2016-ban
8 érintet ország képviselői aláírták a dokumentumot a háromezer kilométernél is hosszabb észak-déli
Via Carpata megépítésére, azzal annak a folyamatnak is lökést kívántak adni, hogy mire 2026 és 2030
közöt teljes terjedelmében (előte pedig részleteiben, talán épp a Kassa-Miskolc-Debrecen-Nagyvárad
szakasszal például) elkészül ez az áramlási főütőér, épp annyira fogja megnövelni az érintet régiók potenciálját, hogy a csomópontok számára sokszorozza meg az esélyt arra, hogy gyorsabban érjen el hozzá
egy nyugat-kelet integrációs kar.
A Via Carpata – közlekedési gyorsfolyosó 2026-ra
A 16. században néhány évtzedre ugyan politkailag kialakult egy integráció (Litvániától Erdélyig), ám
a szerves és erősebb áramlások ezen a hosszú tengelyen mindig is az összetartozó táji-történet régiókon
belül zajlotak, így ennek a tengelynek az a szakasza a leginkább fgyelemre méltó, amelybe Miskolc közvetlenül is beletartozik.
10
Ez a Part um, Kelet-, Délkelet, és Észak-Kelet-Magyarország, Kárpátalja és Kelet-Szlovákia sok kis darabjából összeillesztet kétmilliós térség, amelynek nincs olyan táji-történet egysége, ident tása és hagyománya, mint a felet e levő, lengyel és ukrán részre oszló Galíciának, vagy az alat a levő Erdélynek. A
Kárpátok kelet ívének folytatásaként a Tisza forrásvidéke és hátságai köré húzot körben, a Tisza-Kárpát
régióban különböző adot ságú, nyelvű, fejlet ségű és kultúrájú vidékek érnek össze. Ám közösek abban,
hogy országaik periférikus helyzetű térségei, nagyvárosaik pedig a régió szélén találhatóak, így „kapuk”,
amelyek ezt a régiót Dél-Lengyelországgal, a Kárpátokon túli Ukrajnával, Erdéllyel, Közép-Magyarországgal és Közép-Szlovákiával összeköt k.
A Tisza-Kárpát régió
(Koszorú Lajos szerkesztése)
Miskolc ennek a térségnek a leginkább perspekt vikus nyugat-kelet kapuja, mert Budapest és Pest
megye a Bécs-Pozsony-Győr koncentrációtól immár Budapest g kinyúló fejlődési kar révén indult meg
a mediterrán tengelytől Kijevig futó folyosó újabb integrációs csomópontjává válás útján, az Uniós átlagot sok esetben meghaladó fejlet ségi mutatókkal. Ezek jóval alacsonyabbak ugyan még, mint a magterületeké és az azokhoz felzárkózó kelet peremé, de már összemérhetőek vele, és várható, hogy egy
következő szakaszban (nagyjából 2030 körül) a konvergencia innen tolódik tovább Kelet felé. Ám ebben a pillanatban még az észak-déli irány, a Kecskemét-Szeged ív a terjeszkedés és az integráció szerves
folytatása, majd a Körmend- (Zalaegerszeg) -Veszprém-Székesfehérvár tengelytől északra fekvő területek
összeolvadása egy új konvergenciarégióvá (Észak-Dunántúl, Közép-Magyarország).
A nyugat-kelet kar 2030 és 2040 közöt érhet el a következő természetes csomópontot, Miskolcot, a
Gödöllő-Hatvan-Gyöngyös-Eger tengelyen keresztül. A folyamat lassan és nehezen indul majd, mert Hat-
11
A külső környezet letapogatása
– térszerkezeti mozgások
van és Gyöngyös magas konszolidációs adóssága és alacsonyabb rezilienciája miat sokkal több fgyelmet,
impulzust és forrást igényel a felzárkóztatáshoz, de utána az integráció felgyorsul, mert ennek a tengelynek
a Miskolchoz legközelebbi pontja, Eger a leginkább konszolidált városa, így onnan már viszonylag hamar elérhető Miskolc. Az áramlások ekkor sokkal szélesebb keresztmetszetben metszik majd egymást az észak-déli
Kassa-Nagyvárad tengellyel, amely a konszolidációs övezet következő „héjának” kelet határa lehet.
Mindebből rendkívül fontos következmények fakadnak Miskolc számára.
• Időben fel kell készülnie arra, hogy két nagy áramlási csatorna metszéspontjaként a találkozásokból származó potenciált minél jobban hasznosítani tudja, Az autópályákon két-két irányban
dübörgő forgalom önmagában csak környezet és zajterhelést jelent, ám az áru-a technológia és
a gondolatcserének fzikai helyszínekre van szüksége. Ot, ahol ennek az infrastrukturális, logisztkai feltételei adotak, új szereplőtpusok sora választhatja az állandó jelenlétet (különösképpen
akkor, ha ehhez megfelelő életminőséget is társíthat), és nagy perspektvát hordoznak az új eseménytpusok, amelyek alkalmi odautazást, de magas intenzitású fogyasztást jelentenek.
• Mivel a tőle Keletre és Dél-keletre fekvő területek, a Tisza-Kárpát régió számára Miskolc a nyugat kapu, a városnak ebből a szempontból is elementáris érdeke a magas konszolidációs szint
és az ebből fakadó előnyök megtartása. S ehhez nem a közvetlen nyugat szomszédsági tengelyt
(Szczecin – Wroclaw – Ostrava – Budapest – Kecskemét – Szeged – Temesvár), hanem az egy
tempóval annál is korábban konvergáló héjat (Rostock – Berlin – Prága – Brno – Pozsony – Győr
– Szombathely – Ljubljana) kell igazodási pontként, benchmarkként választania. Mert ha a technológiai és gazdasági folyamatok miat a gazdagság széterülése és a felzárkózás gyorsabb is lesz,
a jövedelemszintekben és a termelékenységben ez sokkal később fog látszani, mint a konszolidáltságban és a relatv életminőségben. (Ha a jelenlegi tendenciák kitartanak, 2050 és 2060
közöt érhetk el a német átlagszintet például a V4-ek, de kedvezőbb helyzetű térségeik és városaik már korábban is). A ketővel nyugatabbra lévő konvergenciaszomszédhoz igazítva tudatosan
magasabbra húzot minőségek (legyenek azok városképiek, közlekedésiek, ellátotsággal és szolgáltatáskínálatal, kulturális miliővel, egészségüggyel kapcsolatosak) megteremtése és fenntartása teszik Miskolc regionális gravitációs pont szerepét hitelessé és megkérdőjelezhetetlenné. A
város egyik történelmi esélye az, hogy kivívja és megtartja a tőle Keletre elhelyezkedő területek
számára a minden ízében tovább hálózatosodó, és déli és kelet irányban bővülő európai magterülethez és a globális értékláncokhoz való alkalmi, virtuális vagy tartós csatlakozás fzikailag
legkönnyebben elérhető csomópontja szerepet. Vagyis a szakadatlan és erőltetet „felfelé nivellálás” az érdemi kitörési és versenyelőny-fokozó beavatkozási pont: a rések betömködése „alul”, a
felzárkóztatás-túlsúly, az értéklánc alacsony szintjeinek élénkítése önmagában nem. Ha a felfelé
nivellálás sikeres, annak következményeként sokkal könnyebben elérhetőek lesznek olyan progresszív célok is, amelyek közvetlenül kitűzve tompítanák e stratégia élességét.
• Ezt a szerepet tökéletesen ki tudja szolgálni az erősödő „új gazdaság”, mert az természeténél fogva a globális piacra orientált, miközben a fejlesztés-igény és a céges jelenlét miat szükségszerűen lokalizált is. Információs, inkubációs, akcelerációs (növekedés-gyorsítási) előnyök nyújtójaként
Miskolc (többek közöt) a Tisza-Kárpát régiónak a digitális gazdaságra, automatzációra, robotzációra nyíló üzlet és technológiai kapuja lehet. S mindehhez természetes felhajtóerőt biztosíthat,
ha sikerül a régió lakói számára vonzó turisztkai és egyetemjárási célpontá tenni a várost.
12
Amennyiben Miskolc víziójának részévé válik a Tisza-Kárpát régió, a jövőépítés könnyűszerrel lefordítható beavatkozásokra, projektre, tervezési egységekre – részben a jelenlegi kulturális, gazdasági és
turiszt kai koncepciók speciális, e régióra szabot kiegészítéseivel. Ne felejtsük el továbbá, hogy ennek a
régiónak lakosságarányosan 12,5 %-át maga a miskolci kistérség, Magyarország második legnagyobb kistérsége teszi ki: így a közvetlen környezetben is jól tesztelhető mindaz, ami az egész, mult kulturális régió
kisvárosi és falusi jellegű népessége mobilis részének kínálható. S mivel a miskolci kistérség is felismerte
már, hogy nem bízhat abban, hogy valamilyen irányítot tőkeáramlás „kívülről” hoz jelentős változást a
fejlődési lehetőségekben: csakis a belső potenciálokra alapozhat (vízi-és ökoturizmus, lépések a kertváros-övezet é válás felé, biotermékek, termelő-fogyasztó rövid ellátási láncok, egyetemi kapcsolatok,
terület nyújtása új befektetési zónákhoz), ez teszi a belső agglomerációs gyűrűt kiemelt fejlesztési f gyelemre érdemessé Miskolc számára is.
Miskolci kistérség folytatjuk
