A nyugdíjtörvény elrendeli

a nyugdíj növelését, ha valaki

– legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és

– a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után

– a nyugdíj megállapítása (vagyis a nyugdíjigénylés benyújtása) nélkül

– legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez.

A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj fél százaléka. Így ha valaki egy évvel tovább dolgozik – megszakítás nélkül – a korhatára betöltését követően, és csak utána igényli a nyugdíját, akkor 12 x 0,5 = 6 százalékkal növeli a nyugdíját. Két év esetén 12%, három év esetén 18% lehet a növelés météke, és így tovább.

Ezzel a nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet is meghaladhatja.

Van egy másik lehetőség is magasabb nyugdíj elérésére, ez a nyugdíj rögzítése nevű eljárás.

A nyugdíjtörvény lehetővé teszi a nyugdíj rögzítését, ha valaki

– betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és

– eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett.

Ebben az esetben a jogosult kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását. (Ezt nevezi a nyugdíjtörvény rögzített nyugdíjnak.)

Ha ezt követően az érintett személy a nyugdíjkorhatára betöltését követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, akkor a tényleges nyugdíjba menetel idején – amennyiben számára kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.

Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

A nyugdíjrögzítés lehetősége nem terjed ki arra a személyre, akinek a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjazás időpontjáig eltöltött idő legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.

A nyugdíjrögzítés a jelenlegi szabályozási környezetben és a közeljövőben várható gazdasági fejlődésre tekintettel nem igazán indokolt, helyette sokkal célszerűbb a havi félszázalékos nyugdíjnövelési lehetőség kiaknázása, ha valaki a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozik a korhatára betöltését követően.